Keresés
Találatok
Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában a megoldandó aktuális problémák sorában egyre nagyobb jelentőségűvé válik az ipari termelés irányításának korszerűsítése. A kérdés megoldásának szükségessége a termelés volumenének növekedésével, az iparvállalatok koncentrációjának előrehaladásával, a hatékonysági követelmények fokozottabb előtérbe kerülésével egyre nyilvánvalóbbá válik, A vállalaton belüli irányítási feladatok bonyolultabbá válásával megnövekszik a felhasznált információ volumene," ezzel együtt nő az aránytalanság a termelés és az irányítás technikai felszereltsége között. Szék a körülmények egyre jobban megnehezítik a megalapozott döntések meghozatalát, zavarólag hatnak az irányítási hatékonyság kívánt szintjének elérésénél, Maga a vállalati gazdálkodás gyakorlata követeli tehát meg az irányítási módszerek és eszközök továbbfejlesztését és ez az igény nagy súllyal jelentkezik a vállalati tervezéssel szemben
A vállalati tervezési rendszer korszerűsítése csak a vállalati irányítási rendszerrel fennálló szoros kapcsolatai tükrében végezhető el eredményesen, A továbbiakban ezért azt vizsgáljuk meg, hogy a tervezés milyen helyet foglal el az irányítási funkciók között, honnan származtathatók A vállalati tervezés hangsúlyozott jelentőségére mutat rá Pereimen megállapítása: "A tervezés az irányítási …
Tovább a műhöz
Az utóbbi években a városfejlesztés egyik központi kérdése a városközpont építésének és rekonstrukciójának problematikája. Ez nem véletlen. A témafelvetés
időszerűségének több oka van. Az urbanizálódási folyamat rendkívüli gyorsasága
— amelyet a társadalom átalakulása, a tudományos-technikai forradalom, de nem
utolsósorban a magas demográfiai hullám mind fokozott ütemre serkent — nem-
csak a meglevő városok fejlesztését, bővítését igényli a növekvő városi népesség
elhelyezésére, hanem egyre több új város építését is. Ez pedig a korszerű város-
építési — nem utolsósorban a városközpontok kialakítására vonatkozó — elvek,
módszerek kidolgozását, kikísérletezését követeli meg. A téma időszerűségének
másik oka az, hogy a meglevő városok belső magjai mind erkölcsi, mind műszaki
vonatkozásban elavultak. 70—90 év telt el az utolsó nagy európai városközpont
átalakítása, a századforduló körüli nagy városközpont-formáló építési folyamat óta.
Az utóbbi fél évszázadban a városfejlesztés szinte külterjes jellegű volt, a városok
mind nagyobb területet foglalnak el, helyenként teljesen elvesztve zártságukat
folynak szét a tájban. A városok belső magjai pedig tovább avultak, legjobb esetben
konzerválódtak. így a modern, újabb keletű külső területek egy elavult belső magot
vesznek körül. Óriási és egyre fokozódó ellentét …
Tovább a műhöz
Egy könyv előszava általában tartalmának lényegét próbálja összefoglalni. Tulajdonképpen most is ezt teszi, de másképpen, mert egyúttal a teljes, családi házakkal foglalkozó sorozatot az olvasó figyelmébe ajánlja. A sorozatban eddig hat kötet látott napvilágot az elmúlt hét évben, melyek megkísérelték a téma teljes körű feldolgozását a tervezéstől a kulcsátadásig. E könyv a korábban már megjelent első kötet átdolgozott kiadása, melyet az olvasók igénye és az aktualizálás tett szükségessé. A felújítást a rendszerváltást követően megváltozott szabályok, rendeletek és az 1998. január 1-jén a régi OÉSZ helyébe lépő OTÉK tették sürgőssé. Az utóbbi nyolc év folyamán a tervezési igények és trendek annyira átalakultak, hogy az ezekkel kapcsolatos tájékoztatás is elengedhetetlenné vált. A változások a színes fotókon jól érzékelhetők: míg a hét évvel ezelőtti kötet képein a fehér épülethomlokzatokon sötét, komornak tűnő — főként barna — kiegészítő színek láthatók, mostanra ezeket a könnyű, „női” színek sokasága váltotta fel. Tovább elemezve a különbségeket, a külső látszó faszerkezetek már csaknem 2/3 részben fehérek, a maradékot pedig több száz színárnyalat merész alkalmazásával díszítik. A lakásbelsők alaprajzi felosztása is jelentősen módosult. Példaként a nappali
szoba területe 100 m2-es lakásnál 1990-ben 26-28 m2, …
Tovább a műhöz
A „Családi ház” sorozatunk első kötete az épületek tervezésével, a második az épületek szerkezeti felépítésével, a harmadik a vakolások és a homlokzati hőszigetelésekkel, a negyedik a belső burkolatok készítésével, az ötödik az épületek külső burkolásával foglalkozik a könyv terjedelme által megengedett legnagyobb részletességgel Az adott témában egyetlen műben teljes körű ismerteket azonban az érdeklődő olvasó, illetve a szakember nem igazán találhat
— aminek egyszerű a magyarázata. A szerzők, szakszerkesztők és lektorok véleménye szerint a tökéletességre törekvés az építészet témakörében egy könyvön belül megvalósíthatatlan. Ezért választottuk azt a megoldást, azaz a középutat, hogy könyvünk nyújtson sok információt, de ne legyen bonyolult és nehezen érthető, továbbá az ábra- és fényképanyag minősége segítse elő a megértést és megfelelő esztétikai hatást, jó példákat adva az olvasónak. Kötetünk az előző öt könyvhöz szervesen kapcsolódó témát dolgoz fel a szakmai, a funkcionális, valamint az esztétikai tényezők egymás mögé állításával, hogy a kert, a tér, a rajta és a mögötte álló épület együttes képe emberi léptékű legyen, hogy a természet és a kert zöldjét a burkolat ne bontsa meg, hanem kiegészítse. Kötetünkben bizonyítani
szeretnénk azt, hogy szűkebb környezetünket és életterünket — még ha városban élünk …
Tovább a műhöz
Az otthonunk kereteit adó épületekkel foglalkozó könyvsorozatunk CSALÁDI HÁZ főcímmel, egy-egy témakört bemutatva jelentkezik évente. A CSALÁDI HÁZ sorozat eddigi hat kötete: (1) Az épület tervezése; (2) Az épület megvalósítása; (3) Az épület kívülről és belülről; (4) Az épület belső burkolata; (5) Az épület külső burkolata; (6) Tér- és kerti burkolatok. Hetedik kötetünk az előző hat kötet kiegészítéseként a gazdaságossággal, a takarékossággal, főként az energiatakarékossággal foglalkozik, a ház tervezésétől, a kivitelezésen keresztül, annak használatáig. E három témakör vizsgálata elvezet a tudatos energiatakarékosságig, egyes esetekben az energiatudatos építészetig. Az előző kötetek — ahogyan címeikből is látszott — a tervezéssel, az épület
felépítésével, annak belső és külső rendbetételével foglalkozott, egészen az épületet övező kert burkolatokig, részben ezeknél is érintve az energiatakarékosságot.
A harmadik és az ötödik kötet részletesen foglalkozik az épületfizikával és a hőszigetelésekkel, azonban csak egy bizonyos részét ölelik fel a ház mint élettér energiamérlegével kapcsolatos problémáknak, bevezetve a minőségi, a komfortos, az energiatudatos és nem utolsó sorban a takarékos házépítés fortélyaiba.
E kötet az eddigiek folytatásaként, az alapozástól egészen a ház legfelső „pontjáig”, a kéményig bezárólag …
Tovább a műhöz
Könyvsorozatunk előző hét kötete az elmúlt tíz év alatt jelent meg, az igényekhez igazodva. Sorrendjük a házépítés általános megvalósítási ütemtervét követi.
A Családi ház sorozat eddigi kötetei: 1. Az épület tervezése; 2. Az épület megvalósítása; 3. Az épület kívülről és belülről; 4. Az épület belső burkolata; 5. Az épület külső burkolata; 6. Tér- és kerti burkolatok; 7. Energiatakarékos építészet, hőszigetelések; Az első hat - ahogy címükből is látszott - a tervezésről, az épület felépítéséről, belső és külső rendbetételéről szólt, a kertburkolatokkal bezárólag, részben ez utóbbiak energiatakarékossági kérdéseire is kitérve. A harmadik
és ötödik részletesen foglalkozott az épületfizikával és a hőszigetelésekkel, részben felölelve a ház mint élettér energiamérlegével kapcsolatos problémákat, beavatva a minőségi, komfortos, energiatudatos és nem utolsósorban takarékos házépítés fortélyaiba. A legutóbb kiadott hetedik a gazdaságossági, takarékossági, főként az energiatakarékossági kérdéseket taglalta, a ház tervezésétől a kivitelezésen keresztül annak használatbavételéig. E három témakör vizsgálata elvezet a tudatos energiatakarékosságig, egyes esetekben az energiatudatos építészetig. A most útjára bocsátott, az Olvasó által kézben tartott nyolcadik kötet lényegében kiegészíti az eddigieket, vezérfonalként a …
Tovább a műhöz
A fatermékek és az építési faanyagok iránti igények egyre nőnek, ugyanakkor
az ipari fa beszerzése egyre nehezebbé válik. A megoldást világszerte a faanyag
jobb kihasználásában, a komplex fafeldolgozásban látják. így szükségszerűen fokozódott a különféle faanyagok — a természetes fa, a faforgács és farost lemezek,
rétegelt lemezek stb. — anyagi tulajdonságainak kutatása is. Az utóbbi évtizedekben a teherviselő faszerkezetek közül a kisegítő, ideiglenes szerkezetek jelentősége csökkent. Határozottan megnőtt viszont a nagyobb fesztávolságú, gazdaságos, végleges szerkezetek iránti igény. Ez már kitűnt Hilvert Elek 1956-ban megjelent, igen nagy alapossággal és körültekintéssel megírt Faszerkezetek c. tankönyvéből is.
Az újabb kutatási eredmények, az utóbbi időben megjelent előírások, továbbá
a fával kapcsolatos bizonyos szemléletváltozás és a korszerűségi követelmények
tették szükségessé könyvünk megírását. A rendelkezésünkre álló terjedelem első-
sorban a tervezéshez kapcsolódó elméleti kérdések tárgyalását tette lehetővé. Különös hangsúllyal foglalkoztunk a teherviselő faszerkezetek alapanyagainak lassú
alakváltozási tulajdonságaival és e témakör újabb eredményeinek ismertetésével.
A szerkezettervezési példákat elsősorban a gazdaságosan alkalmazható rétegelt-
ragasztott tartókkal kapcsolatosan készítettük, figyelemmel a hazai …
Tovább a műhöz
Célkitűzés: A résztvevőt megismertetni a marketinges módszerek, a felhasználó-központú gondolkodás, illetve a webergonómiai terület alapvető fogalmaival, eljárásaival. A résztvevő számára érthetők legyenek a fogalmak és az azok közötti összefüggések. Ismerje az alapvető marketinges és webes eszközöket, hogy ezeket összekapcsolva képes legyen egy felhasználóközpontú tervezésre, a felhasználói élmény javítására és az elégedettség növelésére. A Bevezetés során bemutatjuk a tananyag célkitűzését, a megszerezhető kompetenciákat és az elsajátításhoz szükséges eszközöket. A fogalmak, definíciók és alkalmazási területek tisztázásának az a célja, hogy az olvasó megismerje azokat az elengedhetetlen meghatározásokat, amelyek a tananyag megértéséhez és elsajátításához szükségesek. A célcsoportok meghatározása és a felhasználóközpontú tervezés az egyik legfontosabb feladat egy új termék vagy szolgáltatás kialakítása és bevezetése során, ezért ennek a területnek a kifejtésére kiemelt figyelmet fordítottunk a következő témakörök segítségével: Célcsoport meghatározása; felhasználói csoportok elemzése; Szolgáltatás kialakí-tása; Online megjelenítési felületek kialakítása a felhasználói igények figyelembevételével; Service Design; Design Thinking; User Centered Design.
Tovább a műhöz
Ebben az évben 45. születésnapját köszöntő pécsi Közgazdaságtudományi Kar folyamatosan nagy figyelmet fordított hallgatóinak színvonalas, de mégis
könnyen elérhető tananyaggal való ellátására. Ennek egyik módja a saját tananyagok fejlesztése és megjelentetése. A Kar menedzsment oktatási szekciója mindig részese volt ezen szándék megvalósításának, a Karon az első szervezés-vezetés-tervezés jegyzetek már 1973-75 között elkészültek. Az idők változásával tudásanyagunk és tananyagaink is formálódtak, de az elkötelezettség sohasem változott az oktatás fontossága és a jövőt szolgáló ismeretek átadása iránt. Hallgatók ezrei tanulták a Karon a menedzsment tudományát és gyakorlatát az alapoktól a bonyolult megoldásokig. Ennek a tananyagnak ez előző változata 2007-ben íródott – Dr. Ternovszky Ferenc főiskolai tanár lektorálásával – a Bologna alapképzés hallgatói számára. Az azóta eltelt évek alatt a menedzsment területén is számos változás ment végbe. Bár az alapok nem változtak, a klasszikusok és a legnagyobb szakírók tanításai ma is érvényesek, a társadalmi, gazdasági és a politikai változások a világban és Magyarországon új tudásanyagokat hoztak felszínre, amelyeknek beépítés az elsajátítandó ismeretek közé, óhatatlanul szükségessé vált. A jegyzetben szereplő ismeretanyag ugyan most sem alkot kerek egészet – inkább a „management mix” …
Tovább a műhöz
Az embert tudata, tudatossága különbözteti meg a többi élőlénytől. A tudatosság azt jelenti, hogy nem csak a múltjában szerzett tapasztalatokra emlékszik, hanem az elkövetkező, jövőbeli cselekedeteit is végig tudja gondolni, tervezni tud. A legfontosabb emberi tulajdonság, a tudatosság azt jelenti, hogy képesek vagyunk elszakadni a pillanatnyi
valóságtól, és mást, számunkra kedvezőbbet, jobbat akarunk. Képesek vagyunk elképzelni ezt a jobbat, s végiggondoljuk, hogy ennek érdekében mit kell tegyünk: tervezünk. A tervezés képessége az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonság. Ez a képesség tette lehetővé, hogy településekben élhetünk, hogy villannyal világíthatunk és repülőgépeken utazhatunk.
Az egyéni tervezés nélkülözhetetlen része életünknek. Megtervezzük már jó előre a szabadságunkat, hogy elutazunk-e, mikor és hová. Tervünket azonban egyeztetnünk kell családunkkal, útitársainkkal. A kiindulópont az adott állapot, helyzet ismerete, például, hogy mennyi pénzünk van a nyaralásra, szüléink be tudnak-e segíteni, vagy mit kell tennünk annak érdekében, hogy az adott időre rendelkezésünkre álljon a szükséges pénz. Szükséges, hogy úticélunk (hogy várost akarunk-e nézni, síelni menjünk-e, vagy fürdeni) egyezzen meg útitársaink véleményével is. Aztán egyeztetniük kell helyzetünket, reális lehetőségeinket a céllal, s ennek során dönthetjük csak el, hogy sí program …
Tovább a műhöz
A könyv, amit az olvasó a kezében tart, egy öt kötetre tervezett tankönyvsorozat negyedik eleme. A sorozat a településekről és a településtervezésről szól, de ha csak érintőlegesen is, felvállalja a településtervezés kapcsolódásának bemutatását a társadalmi, gazdasági viszonyokhoz és a területei tervekhez is. Az első kötet, “A települések világa” mintegy bevezetésként, a településekkel való kötetlen ismerkedést szolgálja. Ismeretanyaga nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a települések életébe való beavatkozásokkal elkezdhessünk érdemben foglalkozni. Ez a kötet a település “anatómiájaként” alapozza meg a későbbi orvoslást.
A következő három kötet “Településtervezés I.” “Településtervezés II.” és a “Településtervezés III.” a településtervezési tevékenység professzionális kéréseivel foglalkozik. A szerkesztés koncepciója szerint a kötetek úgy épülnek egymásra, hogy a legfontosabb kérdésekre - már a korábbiak ismeretében - részletesen és egyre gyakorlatiasabban térnek vissza.
A “Településtervezés I.” kötet a településtervezés alapkérdéseivel, elméleti megalapozásával foglalkozva röviden kitér a hazai és nemzetközi gyakorlatban használt tervfajtákra, a fejlesztési és rendezési tervezés céljára, ismertetve az egyes tervfajták lényegét. Egyetemi tankönyvként a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Karán ezt a kötetet a …
Tovább a műhöz
Előszót többféle okból írnak a szerzők a könyveik elé. Van, aki a kötet tartalmát foglalja össze; van, aki az általa fontosnak tartott tanulságokat sorolja;
olyanok is akadnak, akik a tartalomra aló homályos utalásokkal igyekezeti felkelteni az olvasó figyelmét - a sor folytatható. Ez az előszó e könyv keletkezésének sajátos - néhol akár különösnek is mondható - történetét vázolja fel. Közel húsz éve kezdtem meg a könyvhöz az anyaggyűjtést illetve az írásig való felkészülést. Akkor a Szaunák és fürdők volt a kötet munkacíme. Halmozódott az anyag új szerkezet és új cím (Szaunák, szoláriumok, fürdők) látszott szükségesnek. De tovább gyűlt az anyag. Kiderült, hogy az előző címben felsorolt hármas szétfeszíti egyetlen könyv terjedelmét. Ezért elsőként a Szauna történetével, fejlődésével, formáival, az ezredforduló modern szaunáival igyekeztem foglalkozni. A fürdők témája ismét új szerkezetet, új könyvet kívánt. A kézirat — mely félig készült el — tartalmazta volna a teljes gépészetet, gépész társszerzőm azonban (talán mert megelégelte a velem való bajlódást, talán mert fontosabb elfoglaltsága akadt) halasztást kért.
Mondhatnám: szerencsémre. Közben ugyanis jelentősen megnövekedett a közérdeklődésre számot tartó építészeti — és kapcsolt — anyag. Fél évvel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy az építészeti témát is ketté kell …
Tovább a műhöz