Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 9

Találatok


E beszélgetés formális apropója, hogy a Tudományos Minősítő Bizottság 1987. április 6-án Zibolen Endrét életműve elismeréseként a neveléstudomány doktorává nyilvánította. A valódi és egyáltalán nem formális oka ennél fontosabb; több mint fél évszázadot átölelő pályafutása során sok gyakorlati tapasztalatot, rengeteg elméleti-tudományos ismeretet halmozott fel mindenre fogékony elméjében. Tudományos publikációinak és cikkeinek a puszta címjegyzéke is megtöltené egy kisebb kötetet, mégis, akik ismerik, sejtik róla, többet tud ő, mint ezek a megjelent írások tükrözik. Élete úgy alakult, hogy arra volt legkevesebb ideje, amit szíve és tehetsége szerint művelt volna, a tudományos kutatásra, a magyar és egyetemes neveléstörténet elemző monográfiákban testet öltő bemutatására. Felsorolni is sok lenne, hány és miféle bizottságnak, testületnek, munkaközösségnek volt tagja és vezetője, irányítója tudományos intézetnek, ahol is többet kellett véleményt mondania, beszámolót, hozzászólást írnia, mint amennyi ideje jutott saját karrierjét jobban szolgáló műveket alkotnia. Nem lett tanszékvezető, csak címzetes egyetemi tanár; nem lett belőle oktatáspolitikai vezető, de mindig ott találjuk, ahol a legfontosabb teendőkről döntenek, szavának súlya van, bár nem mindig fogadták meg bölcs tanácsait. Még egy - szubjektív - motívuma van annak, hogy beszélgetésre …
Tovább a műhöz
Girolamo Cardano (1501-1576) tipikus reneszánsz polihisztor volt: orvos, filozófus, költő, szerencsejátékos, asztrológus, zenész, matematikus, természettudós és szörnyeteg egy személyben. A kardántengelyt és a Cardano-gyűrűket róla nevezték el, ő találta ki egyebek közt a valószínűségszámítást, a harmadfokú egyenletet, az imaginárius számokat és a binominális együtthatót. Elsőként írta le pontosan a tífuszt, évszázadokig használt gyógyszerek sorát állította össze, kora legjobban fizetett és legsikeresebb orvosa volt, ő gyógyított elsőként siketnémákat, de titkosítási rendszereket is kitalált szabadidejében. Nagyjából 200 műve ismert cím szerint, zömük sosem jelenhetett meg nyomtatásban. Cardano élete nem volt túl boldog: bigott anyja, aki sokáig prostitúcióból tartotta fönn magát, ridegen bánt vele. Tehetséges, de enyhén szólva furcsa apja ugyan a maga módján szerette, de sokat gyötörte, gyakran megalázta. Feleségével, akit önéletrajzában egyszer említ név szerint, aligha élt harmonikus családi életet. Három gyermeke közül a legidősebbet feleséggyilkosságért lefejezték, középső fia többször is meglopta, becsapta, egyetlen derék gyermeke, lánya pedig meddőnek bizonyult. Cardanónak negyven éves koráig nyomorognia kellett, ám folytonos betegeskedése, kóros játékszenvedélye, összeférhetetlen természete is nehezítette számára a boldogulást. Mindezeken túl …
Tovább a műhöz
A Pécsi Jogi Kar volt neves professzorai között kiemelkedő helyet foglal el a 106. életévében, 1992-ben elhunyt Óriás Nándor, aki 1939-től 1955-ig állt a Római Jogi Tanszék élén. Tisztelettel övezett személyiségéről, impozáns képzettségéről, szakirodalmi munkásságáról, lenyűgöző előadói stílusáról tanszéki utóda, Benedek Ferenc professzor publikált a Jura 2001. évi 2. számában megkapó jellemzést, amelyet ebben a kötetben is olvashatunk. Levéltári kutatásokra is épülő, gazdagon dokumentált, 64 oldal terjedelmű kismonográfiában foglalta össze Óriás Nándornak, az Egri Érseki Jogakadémia 1914-1939-ig volt tanárának színes életútját Szecskó Károly történész. Az „Óriás Nándor élete és munkássága” c. ízléses kivitelezésű kötetet a Heves Megyei Bíróság adta ki 1998-ban. A jeles „Tanítómester” szellemiségének ápolását vállalta és élénk aktivitással végzi intézményünkben az Óriás Nándor Szakkollégium mint közhasznú egyesület. Folytonosan kifejezi az oktatók és a hallgatók iránta tanúsított tiszteletét a 48-as téri épület földszintjén elhelyezett, Óriás professzor arcélét idéző bronz emléktábla és annak a tanteremnek az elnevezése is, amelyben előadásainak többségét tartotta. Professzor Úr az 1980-as évek közepén vállalta, hogy változásokban és színes élményekben gazdag életének egyes emlékeit leírja abból a célból, hogy a …
Tovább a műhöz
Kiss Árpád Igazság költészet nélkül című műve Goethe Dichtung und Wahrheitjére, arra a műfajteremtő műre utal vissza teljes egészében, amelyben a visszaemlékezés, a dokumentumok, a regényszerű jelenetezés, az alakpoétika, a filozófiai reflexió és az önreflexió természetes egységet alkotnak. Mind a „költészet"-nek, mind az „igazság ”-nak persze több egymás mellett futó jelentése is van. A költészet nemcsak a költői ábrázolásban bennerejlő klasszikus „sűrítés”-t fejezi ki, de szerényen, sőt fegyelmezetten utal az „igazság” kontrolljának nemegyszer előforduló távollétére is. így a költészet nemcsak az igazság esszenciája, égi mása, de annak hiánya, akart vagy nem akart, esetleg csak vágyott vagy öntudatlan megmásítása is. A sok szólamú koncepció szövetén Kiss Árpádnál is egyre erőteljesebben üt át az „igazság”, a költészetnél erősebb és a történelem ítélőszéke előtt talán annál még fontosabb „valóság”, ami nemegyszer jelent meg a tervezett nagy visszaemlékező mű alternatív címeként is („Valóság költészet nélkül"). Kiss Árpád emlékiratai kezdettől fogva meghatározó és sokszorosan és nyíltan vállalt műfaji eszmény szem előtt tartásával születtek meg. Számos és sajátosan Kiss Árpádra jellemző módon változtatott a nagy prototípus sajátosságain, a változások együttese sem éri el azonban az alapeszménytől való …
Tovább a műhöz
An der Illyés Gyula Hochschulfakultät der Universität Pécs/Fünfkirchen und an ihrem Rechtsvorgänger, der Illyés Gyula Pädagogischen Hochschule, existiert seit 1985 die Ausbildung für das Fach deutsche Nationalitätenkindergärtnerin. Im Komitat Tolnau leben seit dem 18. Jahrhundert Einwohner mit deutscher Muttersprache, die aus ihrer Kultur vieles bis heute, trotz ihres schwierigen Minderheitendaseins, aufbewahren konnten. Die Weitervererbung dieser vielfältigen Kultur an die junge Generation steht im Interesse von uns allen. Der Träger der Kultur ist die Sprache. Leider, wird die deutsche Sprache von vielen, wie eine in der Schule gelernte Sprache gesprochen, die ehemalige Muttersprache ihrer Ahnen, die Mundart verlor dadurch ihre Authentizität. Eine Aufgabe der Ausbildung der Kindergärtnerinnen für die deutschsprachigen Nationalitätenkindergärten ist, die Mundart, oder einen Teil davon an die Kleinsten zurückzugeben, damit sie auch stolz auf das kulturelle Milieu sein können, aus dem sie entstammen. Immer mehr Leute fühlen sich mit dieser Kultur und dieser Sprache verbunden und es gibt eine reges Interesse für die kulturellen Beziehungen. Die Hochschulfakultät der Universität Pécs/Fünfkirchen trachtet danach, mit ihren deutschen Partnerinstitutionen und mit den Organisationen, Selbstverwaltungen der deutschen Minderheit in Ungarn, immer bessere Bedingungen für diese Bildung zu sichern, um auch dadurch die Jugendlichen zu motivieren, diese Berufung …
Tovább a műhöz
Balra fordultunk, és keményen megdöntöttük a motort. Harmadikban, nagy gázzal, 170 km/órával repcsztettünk, és csak a Yamaha kipufogócsövét láttam a Hondámról. Még mindig előttem volt, amikor a domb tetején megérkeztünk a kanyarba. Itt ér véget a horizont, és a versenyzők itt tűnnek el a nézők szeme elől Rátapadtam. Olyan csata utolsó pillanatai voltak ezek, amelyet nyolc motoros kezdett el, de csak kettő fejezett be. Csak mi kelten. Én és Max Biaggi. Ez volt a zooi-es világbajnokság utolsó, döntő futama. Az utolsó kör. Az utolsó kemény pont a pályán. Az utolsó lehetőség a támadásra. Az utolsó esélyem a győzelemre. Ez a kanyar a lágy aszfaltcsík utolsó íve a kis zöld dombon. Szinte hozzátapad a talajhoz, együtt él vele, és követi a lendületét. Olyan, mint egy hosszú S betű. Először egy balos, majd egy jobb kanyar. A kanyarkombináció a domb tetején fut ki. Mindez hegymenetben. Utána azonban már lefelé megyünk. Amikor bemész a kanyarba, még nem látod, hogy mi van a másik oldalon. Fogalmad sincs, mikor fékezhetsz. Csak akkor kezded kapizsgálni, amikor már a másik oldalán vagy. Ha rosszul döntesz, akkor már semmit sem tehetsz. A külső ívet néztem ki magamnak, hogy lefelé a jobb oldalára kerüljek, majd a belső íven forduljak a következő kanyarban. Egyetlen módon lehet bevenni ezt a kanyart. Egyes fokozatban, visszaváltva negyedikből. Ha te jössz ki elsőnek a kanyarból, akkor …
Tovább a műhöz
Báró Richard von Rosen egy Panzer III-as löveg-irányzójaként kezdte a II. világháborút, majd a ranglétrán emelkedve egy Königstiger (Tiger B) többszörösen kitüntetett főhadnagyaként fejezte be. Von Rosen memoárját, mely a háború során vezetett naplójára és a levelezésére épül, majdnem 400 korabeli fénykép teszi még lebilincselöbbé. A szerző kiváló emlékezőtehetséggel bír, jó szeme van a részletekhez, emlékirata fontos információkkal gazdagítja a német páncélos fegyvernem II. világháborús szerepléséről szóló ismereteinket. Von Rosen a háború számos jelentős csatájában részt vett, ott volt a keleti fronton a Barbarossa idején és Kurszknál, Königstiger páncélosokat irányított Normandiában, és harcolt Magyarországon a szovjetek ellen. A Tiger B-ből mindössze 489 került legyártásra, ez volt a szolgálatba állított legerősebb nehéz harckocsi, páncélzatát ésszerű távolságból csak egyetlen gránáttípus tudta átütni. Jelen munka nem pusztán a II. világháborús német páncélos-hadviselésről készült emlékirat: első kézből származó beszámoló, melynek lapjain megelevenednek egy páncélosszázad mindennapjainak sikerei, kényelmetlenségei, örömei és csalódásai. Von Rosen megkapta az első- és a másodosztályú Vaskeresztet, 1945. február 28-án pedig a Német Kereszt arany fokozatát, a legmagasabb kitüntetést, amit a Wehrmachtnál vitézségért adományozni …
Tovább a műhöz
„A bűn mélységéről az a bűnös tud igazán beszélni, aki annyira mélyre süllyedt, mint jómagam is. Bár szerintem teljesen mindegy, hogy hány méteres vízbe fullad bele az ember” - írja a szerző, aki valóban megjárta nemcsak a bűn, hanem a börtöncellák mélyét is. Sokadik büntetését töltötte, mikor az élete váratlan fordulatot vett. Nem került ki a rácsok mögül, sőt beismerő vallomása nyomán drasztikusan megemelték a büntetését, mégis szabad emberként élt tovább: szabadon attól, ami a bilincseknél is erősebben tartotta fogva. Az egykori bűnöző, aki évtizedeket töltött rács mögött, szépítés nélkül, őszintén vall arról az útról, amely a kilátástalanságból egy reményteli jövő felé vezet. A ma már boldog házasságban élő édesapa könyve olyan mentőöv, melybe a legmélyebb örvénybe került fuldokló is belekapaszkodhat. Rácsok mögött szabadon 2500 Ft
Tovább a műhöz
Mezei Gyula jól ismert alakja az elmúlt évtizedek pedagógiai közéletének. Több, mint 23 éven át vezette a főváros oktatását és kulturális életét. Mezeinek jó sajtója volt Gyakran tűnt fel a televízió képernyőjén, nyilatkozott a rádióban, a napilapokban, publikált maga is sokfelé. Szerette a nyilvánosságot! Szereplései pedig gyakorta váltottak ki viharokat. Mert Mezei nem megnyugtatott, ahogyan elvárták tőle, ő nem kedélyeket csillapított, nem „megmagyarázott” dolgokat, azt mondta, hogy attól is rosszabb a helyzet, mint amilyennek a panaszosok írják, mondják. Mezei folyton rlngbe szállt, hogy megverekedjen az igazáért; testületi ülésen, országos értekezleten, minisztériumban, pártközpontban, ahol lehetett, ahol kellett. Egyszer-egyszer kiütötték, de ő mindig felkelt, nem lehetett kiszámolni. - Mezei blöfföl, Mezei dramatizál és demagóg, Mezei kényszerhelyzetet teremt. Mezei ininden vezetőt megnyer, Mezei mindenkivel összerúgja a port - és így tovább - mondták partnerei, ellenfelei. O meghallgatta az élcelődést, a dühös kifakadást, volt, amikor fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen, máskor csak kényszeredett mosoly volt a válasza. Folytatta a hadakozást, hogy legyen hová leültetni a gyerekeket, hogy legyen tanító és tanár az iskolákban, hogy megszűnjenek a dickensi állapotok a bentlakásos nevelőintézetekben, hogy kialakuljon az általa megálmodott és kidolgozott …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 9