Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 5

Találatok


A nevelés kérdésének állandó napirendre tűzése örvendetes jelenség; valójában nem egyéb ez, mint a társadalom behatóbb vizsgálatának egyik szükségszerű következménye. Midőn a gondolkodó elméket az a kérdés foglalkoztatta, hogy azon, ami nem jó, miképpen kellene változtatni, reá kellett a figyelemnek térülnie a nevelés ügyére is. Hallottunk lesújtó kritikát, láttuk mai iskolánkat a vádlottak padján, a boncolóasztalon, felvetődtek egészséges, de utópiaízű kívánságok, itt-ott történtek bátor újítások, bár szűkebb keretekben, de kialakult, kiforrott, egységes formát még nem tudtak a reformokból alkotni, tömérdek a függő kérdés, sok a szertelenség, s bizonyára még jó idő el fog telni, míg a jövőnek iskolája, az alsó- és középfokú, épkézláb testet ölt. Egy bizonyos: minden gondolkodó ember, aki neveléssel foglalkozik, a vajúdás és forrongás emez időszakában keres valamit, ami megvalósítható a sok újításból s bizonyára az cselekszik helyesen, aki már most a meglevő keretek közé belevisz egyet-mást s útját egyengeti annak a kívánatos újnak, mely a levegőben van s mely állandó megdöntéssel fenyegeti a most meglevőt. Én olybá nézem nevelésünk mai rendszerét, mint egy házat, melynek időről-időre új gazdái akadtak s a régi építésmóddal meg nem elégedvén, a háznak egyes részeit ledöntötték, azt újjal pótolták, de fundamentumát, …
Tovább a műhöz
A szellemi képességek fejlesztése egyike a pedagógia legfontosabb feladatainak. Mégis újabb időben ennek a kérdésnek a tárgyalása kissé háttérbe szorult a pedagógiai irodalomban a nagy reformkérdések, s a pedagógiai problémák új beállítása mellett. Pedig éppen az újabb irányok hangsúlyozzák erősen a formális célokat, s ezzel kapcsolatban a szellemi képességek fejlesztésének szükségességét. így a porosz kultuszminisztérium 1924. évi emlékirata szerint "az ember minden képességét, a testet, az akaratot, az érzelmeket, az irrationalisat az egyéniség összhangjává akarja alakítani." Boelitz porosz kultuszminiszter pedig azt írja, hogy a népiskola célja a gyermek minden testi és szellemi képességének kifejlesztése és iskolázása. A mi legújabb népiskolai tantervünk is a formális képzés jelentőségét hangsúlyozza a tartalommal szemben. Üj középiskolai tantervünk szerzőjének. Komis Gyulának nyilatkozata szerint szintén az általános műveltség formális fogalma a reform alapgondolata, s "a középiskola célja: önálló szellemi munkára való nevelés a tudományos képzés segítségével, azaz szellemi érettség kellő értelmi fejlettség." Ennélfogva szükségesnek látszik a szellemi képességek fejlesztésével összefüggő problémákat megvizsgálni, s az eddigi megoldásokat revízió alá venni. Megvizsgáljuk először is, milyen helyet foglal el a szellemi képességek fejlesztése, …
Tovább a műhöz
Ez a könyv, mely bevezetés kíván lenni a neveléslélektan kérdéseibe és annak speciális szemléletmódjába, nem tarthat számot teljességre. A neveléslélektan jókora területei maradtak ki belőle — nem tárgyalja pl. a jellemnevelésnek, az erkölcsi- és testi nevelésnek, az egyes iskolai tárgyaknak stb. kérdéseit, — hanem csak a neveléslélektannak legáltalánosabb problémáit vizsgálja: a nevelőhatásnak, valamint a nevelőnek és növendéknek a lélektanát. E könyv megírásában ugyanis a szerző törekvése nem irányult a részletkérdésekre, hanem arra, hogy az olvasó — elsősorban a fiatalabb nevelőnemzedék — megismerkedjék a lélektani szemléletmóddal és lássa, mily termékeny szempontokat nyújt a lélektan a nevelői munkásságnak. Hazánkban a lélektan művelése és hivatalos értékelése messze elmarad más nemzetek törekvései és intézményei mögött. Elég rámutatni arra a tényre ezzel kapcsolatban, hogy a lélektannak, vagy a kísérleti lélektannak nincsen egyetlen egyetemi tanszéke sem a hazai négy egyetemnek egyetlen oly karán sem, hol a jövendő tanítók, tanárok s nevelők nevelődnek. Annál nagyobb szükség van arra, hogy a jövendő nevelők tudományos és gyakorlati kiképzését összefoglaló művekkel „kompenzáljuk" s a hiányokat pótolni törekedjünk. Jól tudom, hogy semmilyen pedagógiai vagy neveléslélektani könyv olvasása még nem teszi igazi pedagógussá azt, akiből …
Tovább a műhöz
A tanárok akkor alkalmazhatják sikeresen a Tanári Hatékonyság Fejlesztése módszereit az iskolában, ha együttműködő tanulási környezet támogatja őket az otthonokban. Ezért javasoljuk, hogy vegyék rá diákjaik szüleit a T.E.T.-tel* való megismerkedésre. (A Kiegészítő fejezet foglalkozik a szülők tanári szerepével, és azzal, hogyan lehet jobb tanulási környezetet kialakítani otthon.) A tanárok sikeresebben tudják alkalmazni a T.E.T. szemléletét osztályaikban, ha igazgatójuk és kollégáik megértik és támogatják a T.E.T. filozófiáját. Ezért fontos az igazgatóval és a tantestület többi tagjával is megismertetni a T.E.T.-et. (A IX. fejezet speciális módszereket ajánl ahhoz, hogyan osszák meg a T.E.T.-tanfolyamokon szerzett tapasztalataikat iskolájukban vagy iskolai körzetükben.) A T.E.T. teljes és egységes rendszer. Sajátos gyakorlati fogásai és alapelvei akkor működnek a leghatékonyabban, ha ön már mindet megismerte és megértette. Javasoljuk, hogy beszélgessen diákjaival a T.E.T.-ről; magyarázza el, mi ez, miért és hogyan fogják majd együtt használni az osztályban. így csökken ellenállásuk az ön új módszereivel szemben, és partnerré válnak abban, hogy tanulásuk élvezetesebb legyen. A T.E.T. speciális gyakorlati fogásokat ad önnek ahhoz, hogy könnyebben és szívesebben végezze munkáját, de ezeket a fogásokat addig kell gyakorolnia, amíg vérévé nem válnak, önön múlik, hogy …
Tovább a műhöz
A demokrácia nem parancsuralom. Módszerei sem lehetnek tehát erőszakosak. A nép építő erőinek összefogása és kifejezője: a jellemekben, az egyes emberek meggyőződésében kell támasztékot és igazolást keresnie. A demokrácia tehát nemcsak törvény, államforma, alkotmány, hanem mindennapi életgyakorlat, az ítélőerő, az emberség, a becsületes cselekedet vizsgája. Az újjáépítésnek, a magyar demokrácia nagy próbájának immár több mint másfél éve áll mögöttünk s ennek az időnek eredményeit jogos büszkeséggel vehetjük számba. Az új ország alkotmányos kereteit felépítettük, az egészségesebb s igazságosabb társadalmi fejlődés lehetőségei adva vannak. A következő évek munkájának arra kell irányulnia, hogy ezeket a kereteket élettel töltsük ki, hogy népünk művelt, módos és szabad néppé legyen. Ebből a munkából — mivel a magyar tömegeket mindenekelőtt igazabb, korszerűbb, jobb műveltséghez kell juttatnunk^— oroszlánrész illeti meg a köznevelés embereit. Ok, lehetőségeikhez képest, eddig is megtették a magukét. A legnehezebb körülmények között, nagy erőfeszítéssel, állam és társadalom közös támogatásával legalább hevenyészve helyreállított iskolaépületekben egyre fokozódó eréllyel folyik a tanítás. Köznevelési rendszerünk átalakítása és személyzeti felfrissítése, az általános iskolának, a dolgozók iskoláinak szervezése, a …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 5