Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
A párkapcsolattól a gyermekágyig - A várandósság, a szülés és a gyermekágy pszichológiája és pszichoszomatikája című kötetünk a gyermekvárás időszakának pszichológiai kérdéseit járja körül. Kötetünkben négy fő fejezetben - A párkapcsolat és a gyermekvállalás (I), A várandósság állapota (II), A várandóssághoz kötődő komplikációk, negatív kimenetel (III) és A szülés és a gyermekágy időszaka (IV) -, 20 tanulmányon keresztül foglalkozunk a családtervezés és gyermekvállalás, a várandósság, a szülés, és a gyermekágy eseményeivel. A várandósság élményét és azután a későbbi családi működést is meghatározzák a szülők közötti kapcsolati jellemzők, a gyermekvállalásra történő felkészülés módja; a várandósság során anyai és apai oldalról egyaránt bekövetkező változások és megoldandó kérdések; esetenként nem várt komplikációk; a szülés és a gyermekágy során megtapasztalt intrapszichés és interperszonális „történések”. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek részletes áttekintésével ennek az időszaknak a pszichológiai vonatkozásait szeretnénk közelebb hozni az Olvasóhoz. A párkapcsolat és gyermekvállalás témakörében olvasható négy tanulmány a várandósság megélése és a magzat fejlődése szempontjából is fontos, biztos alapul szolgáló párkapcsolati jellemzőket ismerteti, és a pozitív …
Tovább a műhöz
Minden emberi közület, mely elődeinek értékeit veszni engedi, olyan, mint az a kertész, mely fejlődésre váró csemetéjének éltet adó gyökereit hagyja gondozatlanul. Ilyen kertész a pécsi egyetem orvoskari tanártestülete lenni nem óhajt, sőt inkább a magy. kir. Erzsébet tud. egyetemnek sok értékes gyümölcsöt hozó, százados, erős fává való fejlődése érdekében akar a leglelkesebben közremunkálni. Úgy véltem ezért, hogy Karom szellemét abban a történelmi pillanatban, midőn az Erzsébet egyetem orvosi facultásán a szülészeti tanszék, Pécsett, legelső előadását tartja meg, méltóbban nem szolgálhatom, mint azzal, hogy ezt a megnyitó előadást az ezen Karból ma még egyedül elhalt tanár s tanszékemen, még pozsonyi működése idején, közvetlen elődöm, Velits Dezső, emlékének szentelem. Bevezető szavaimból következik, hogy emlékbeszédemmel Velits Dezsőt újra eltemetni nem akarhatom. Célom az se lehet, hogy a „de mortuo nil nisi bene“ elvének alapján az elhunytnak — a test halálával szinte együtt múló — lényegtelen emberi tulajdonait dicsérjem itt fel. Hanem feladatom csak az lehet, hogy egyetemünk első nőorvostanárának, az utódok részére, az Erzsébet egyetem tudásfáját továbbtáplálni hivatott lényeges szellemi értékeit kisértsem meg conserválni.
Tovább a műhöz
Soha nem fogom elfelejteni. Fiatal orvos voltam, amikor az Orvosegyesületben nőgyógyászati tárgyú előadáson vettem részt. A vitában sokan felszólaltak, köztük főnököm, Frigyesi professzor, az akkori magyar nőgyógyászat vezető és — okkal, ok nélkül — legnagyobb tekintélyű egyénisége. Mielőtt szokás szerint köszöntötte volna a tudományos ülés résztvevőit, mint egy kisdiák vigyázzba állt és meghajolt az első sorban ülő, akkor már nyolcvanadik évén túl levő Tauffer Vilmos előtt.
Ilyen mértékben tisztelték a kiváló férfiút, és nem csak fizikai értelemben hajoltak meg nagysága előtt. Megérdemelten. Azok közé a kevesek közé tartozott, akiknek nagysága nemcsak a kortársak — vagy kortárs-tanítványok — nagyítóján, hanem az utókor bíráló szemüvegén keresztül is csorbítatlan. Tauffer kimagasló alak a magyar orvostudomány történetében. Vele kezdődött el a modern magyar nőgyógyászat. De nemcsak kezdődött. Korántsem ért még tevékenységének végére, amikor a magyar gynaekologia, amelyet ő teremtett meg, elérte, sok tekintetben meghaladta a
tudomány nemzetközi színvonalát, mondhatni, kizárólag az ő tevékenysége eredményeképpen. Nem kevesebb megbecsülést szerzett a magyar orvostudománynak, mint Semmelweis, és nem véletlen, hogy jelentős szerepe volt éppen Semmelweis végleges elismertetésében. Mindenesetre büszke lehet egy kis ország egyetlen tudományága, …
Tovább a műhöz