Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Anyák és apák
- 2021
A szülői gondoskodás a korábbi századokban kollektív felelősség volt, amelynek gyakorlatai és normái azonban a 19. században átalakidtak. Jelen kötet lapjain találkozhatunk a lányaival bensőséges kapcsolatot ápoló 17. századi arisztokrata anyával, noha a történészek szerint ez nem jöhetett volna létre, mivel a feleségi kötelességeiket teljesítő előkelő anyák nem töltötték be az elsődleges gondozó szerepét gyermekeik mellett. De megjelenik előttünk a lányainak csecsemőszoptatás ügyében tanácsokat osztó aggódó nagyapa alakja is, noha a korabeli, 19. századi „kenyérkereső'' férfiaktól nem várták el, hogy aktívan részt vegyenek gyermekeik mindennapjaiban, s a történészek az otthon női meghittségének és a férfiak uralta nyilvános versengés szférájának kettéválásáról beszélnek. Ugyanígy nem illik az általánosításokon alapuló képbe a kisgyermekekről oda-adóan gondoskodó - a kötet lapjain visszatérően kísértő - mostohaanya vagy a mostohaunokájának nagyvonalú örökséget hagyó mostohanagymama alakja sem. Vajon kivételes esetekkel állnánk szemben? A történészek szerszámosládáját bátran és sokoldalúan hasznosító szerzők elemzéseinek általános tanulsága inkább az, hogy a családi viszonyok vizsgálata során nem érdemes a normákból és domináns diskurzusokból kiindulnunk, mert ezek csupán korlátozott módon hatottak az intim szféra mindennapi gyakorlataira.
Tovább a műhöz
A csecsemő személyközi világának 1985-ös közzétételével Dániel N. Stem megváltoztatta felfogásmódunkat arról, hogy az egyének miképpen fejlesztik ki saját önérzékelésüket. Most ebben az új, úttörő művében, melyet az alkotó szintézis jellemez, a szerző feltérképezi a szülő-csecsemő pszichoterápia kibontakozó területét, és egy átütő erejű új paradigmát ír le a szülő és a gyermek közti kapcsolat megértéséhez: az anyaság állapotát. Amikor kisbabája születik, állítja Stern, az anya (és bizonyos mértékig az apa is) az élet egyedülállóan új szakaszába lép be, amit a hajlamok, érzékenységek, képzelődések, félelmek és vágyak addig nem ismert garmadája kísér. A lelki élet eme új szerveződése - az anyaság állapota - arra készteti a klinikust, hogy az anyákkal és csecsemőikkel folytatott munkájában másféle terápiás szerkezetet és újszerű terápiás szövetséget keressen. A szülő-csecsemő viszony élvonalbeli pszichoterápiás iskoláinak elemzéséből Stern leszűri azokat a tényezőket, melyek változást idéznek elő. Élénk színekkel ecseteli a szülő-csecsemő klinikai rendszer döntő mozzanatait: a szülők képzeteit a babájukkal való kapcsolatról, a szülő és a csecsemő között megfigyelhető kölcsönhatásokat, a csecsemő képzeteit ezekről, és a terapeuta helyét ebben a sajátos klinikai szerkezetben. Azzal, hogy világos képet rajzol a klinikai …
Tovább a műhöz