Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Kapuk
- Kószó József
- 1990
A nyílászáró szerkezetek fajtáit, felépítését, szerkezeti rendszereit, anyagait, hazai típus- és méretválasztékát bemutató könyvsorozatunk harmadik tagját tartja kezében az olvasó. Ebben, a már megjelent Ablakok, ill. Ajtók c. könyvek után, arra vállalkozunk, hogy bemutassuk a kapuk általános tulajdonságait, főbb fajtáit és ezen belül a hazai kaputípusokat. A könyv tartalmi felépítése az Ablakok és Ajtók c. könyvekével nagyjából azonos. Ezektől csak annyiban tér el, hogy a főbb kapufajták ismertetésekor nem elégszik meg az egyes fajtákra jellemző néhány csomópont és működési vázlat bemutatásával, hanem minden esetben közöl egy-egy konkrét példát is, a hozzá tartozó részletmegoldásokkal együtt. Erre azért van szükség, mert a kapuknak számos olyan fajtája van, amely a hazai gyakorlatban egyáltalán nem, vagy csak szórványosan terjedt el. Ugyanakkor tudjuk, hogy az építészeti és technológiai igények fejlődése előbb-utóbb kikényszeríti alkalmazásukat. Így ismernünk kell szerkezeti megoldásaikat, működési és működtetési lehetőségeiket. A könyv 4. fejezetében, amelyben a főbb hazai kaputipusokat mutatjuk be, valamint az 5. fejezetében, amelyben a kapuk kiegészítő szerkezeteit és szerelvényeit tárgyaljuk, igyekeztünk minden esetben feltüntetni az adott szerkezetet, berendezést gyártó céget is, lehetőséget nyújtva ezzel az olvasó számára további …
Tovább a műhöz
Könyvünk első részében tájékoztatást adunk az egész építőipar felépítéséről, a különböző építőipari munkákról, majd néhány olyan szerkezeti és építészeti fogalmat ismertetünk, amelyek a további tárgyalás során többször szóbakerülnek és a megértéshez szükségesek.
Könyvünk további részeiben e nagy anyagnak csak egy részét tárgyaljuk. A következő részben a földmunkákat és az ezekkel kapcsolatban szükséges talajismereteket találjuk. Utána megkezdjük a kőművesmunkák tárgyalását az anyagok ismertetésével. A kőművesmunkák tárgykörét kissé kibővítettük a beton- és vasbetonmunkák egyes részeivel, amelyeket az épületen általában a kőműves végez, vagy amelyek más okokból e tárgytól nem voltak elválaszthatók. Végül röviden áttekintjük az építkezés lebonyolítását, hogy a tanultak kapcsolatait más szakmák területével rögzítsük. Ugyanitt lesz
szó a föld- és kőművesmunkák balesetelhárítási ovórendszabályairól.
A tárgyalás folyamán megismert egyéb munkanemek részletes ismertetését más tantárgyak keretében kapjuk meg. Az ács- és állványozómunka anyagait és szerkezeteit, beleértve a beton- és vasbetonmunkával kapcsolatos zsaluzási munkákat, az „Ácsszerkezetek” c. könyvünk tárgyalja. A vasbetonszerkezetek részletes ismertetését
a ,.Tartószerkezetek’’ c. tankönyv nyújtja. Ebben van szó a vasbetonszerkezetek méretezésén …
Tovább a műhöz
Lépcsők
- Kószó József
- 1989
A magánlakás-építés növekedésével egyre többen lesznek, akiknek igényük és lehetőségük van az átlagosnál szebb, változatosabb, korszerűbb otthon és lakókörnyezet megvalósítására. A típusoktól eltérő házak, lakások, lakásbelsők építése során többek számára válik elérhetővé egyedi építésű, az épületet kívülről díszítő vagy a lakás belső terét meghatározó lépcső építése. A könyv célja, hogy segítse a megvalósításban azokat az épittetőket, építészeket és kivitelezőket, akik szép lépcsőt szeretnének építeni. A nagyközönség számára érthető és elérhető könyvek és szaklapok gyakran közölnek főként belsőépítészeti szempontból hangsúlyos, szép lépcsőképeket, műszaki ábrák és műszaki leírás nélkül. Pedig a lépcső kényelmességét, használhatóságát meghatározza a helyes szerkesztés.
Ez a könyv — azon kívül, hogy fotóival és megvalósult lépcsők bemutatásával kedvet kíván csinálni egyedi lépcsők felépítéséhez — magyarázataival és kivitelezési terv szerinti tervgyűjteményével műszaki segítséget nyújt a megvalósításhoz is. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy mielőtt az építkezést megkezdenénk, statikus mérnök tanácsát kell kérnünk a megfelelő állékonyság érdekében. A statikai méretezés minden lépcső esetében egyedi probléma, erre egy ilyen könyv keretein belül nem lehet általános érvényű …
Tovább a műhöz
Ponyvaszerkezetek
- 1987
Mérnöki ponyvaszerkezeteket nem régóta terveznek, s ez a terület ma is állandó fejlődésben van. Mégis megkíséreljük az eddig összegyűlt tudás- és tapasztalatanyagot a tervezők rendelkezésére bocsátani, vállalva annak kockázatát, hogy ebből egy s más nemsokára túlhaladottá válik. Úgy gondoljuk, tervező kollégáink kezébe ma kell használható könyvet adnunk, s nem várhatunk vele addig, amíg minden kérdés véglegesen megoldódik és minden szerkezeti megoldás teljesen kiforr. Komplex művet igyekeztünk írni, ezért áll könyvünk hat különálló fejezetből, öt szerzőtől. Bár igyekeztünk munkánkat egyeztetni s az átfedéseket elkerülni, ez az érthetőség miatt nem volt mindenütt lehetséges. Reméljük, hogy művünket tervező kollégáink hasznosnak fogják találni. (...) sátor szó hallatára még napjainkban is valamilyen kevés művességgel készített, ideiglenes jellegű építményre gondolunk? Holott a bőrrel, nemezzel borított sátraknak egyes társadalmakban, mint például a honfoglalás előtti magyar törzsek ,,építészetében” is uralkodó szerep jutott. Még kevésbé közismertek az ún, velumok, az ókori.Róma népünnepélyei alkalmával kifeszített,hatalmas napvédő vásznak. A korszerű sátorszerkezeteknek azonban kevés közük van említett elődeikhez. Több a formai és szerkezeti rokonságuk a léggömbökkel, a sárkányrepülőkkel, a vitorlákkal, ill. a különféle gépészeti …
Tovább a műhöz
A könyv témája a családi ház tetőterének építészeti átalakítása. Ez az átalakítás jelentős változást idéz elő a ház állagában épületszerkezeti, épületgépészeti, klimatikus, esztétikai és használati tekintetben egyaránt. Részletesen csak az épületszerkezeteket tárgyaljuk, tehát mindazt, ami az épülettel magával szilárdan és
tartósan összetartozik. Ez alól csak az épületgépészeti szerelés kivétel, amennyiben rövid áttekintést adunk az épületgépészeti rendszerekről és ezeknek az épület
egyéb részeivel való kapcsolatáról. Nem szólunk arról, miként változik meg az épület biológiai lakóklímája a tetőtéri kiegyenlítőzóna megszűnésével. Ugyanígy csak érintjük az energiatároló épülettömeg, az ablakok előtti mozgatható hővédő szerkezet és az új energiaforrások kérdését. Valamivel több teret adunk a tetőtérbeépítés esztétikai következményeinek. Egyetlen séta egy lakónegyedben feltárja előttünk, milyen szörnyű látványt nyújthatnak a tetőtoldalékok és a tetőtér-beépítések. Éppen ezért szükségesnek láttuk néhány esztétikai szabály megfogalmazását, hogy ezáltal elkerülhetők legyenek a külső megjelenés legdurvább hibái.
A tetőszint használata az építtető megánügye. Mindazonáltal a bemutatott példák szemléltetik a főbb használati módokat. További ötletekért olvasónknak a
szakirodalomhoz vagy a lakberendezési …
Tovább a műhöz
Lakás — ez az a szó, amely sok család mindennapi gondját jelenti. Minden egyes ember szeretne önálló otthonhoz jutni, és ennek érdekében odaadó munkára, teljesítményre, sőt áldozatokra is képes. Az állam számos eszközzel támogatja a magánlakásépítést, és óriási energiát fordít a központi erőforrásokból finanszírozott lakástermelésre. A támogatás lehetővé teszi azt is, hogy a régi lakások korszerűsítését vállalók a meglevő lakóépületek kihasználatlan tereit lakás céljára hasznosíthassák. Ugyanis az otthonteremtés egyik lehetséges módja a tetőtér-beépítés, azaz a tetőfödém feletti tér lehetőségeinek kihasználása, amely a meglevő lakás bővítésének egyik eszköze. A kérdés sok embert, családot érint, érdemes tehát vele behatóan foglalkozni. Magyarországon eddig csak egyetlen olyan — kizárólag tetőtér beépítésével foglalkozó — mű jelent meg, amely szem előtt tartotta a korszerű építés és emberi lakásigények követelményeit. Ez azonban elsősorban a szakemberek, a magántervezők és a kivitelezők számára készült. így ma sincs olyan alkotás, amely a padlástérbeépítés gondolatával foglalkozó építtető népszerű felvilágosítását is szolgálná. Úgy érezzük, könyvünk éppen megfelelő időben íródott. Már a bevezetőben szeretnénk elmondani, írásunk hogyan készült, miről szól, mi módon kell használni, és nem utolsósorban, mit …
Tovább a műhöz
Előszót többféle okból írnak a szerzők a könyveik elé. Van, aki a kötet tartalmát foglalja össze; van, aki az általa fontosnak tartott tanulságokat sorolja;
olyanok is akadnak, akik a tartalomra aló homályos utalásokkal igyekezeti felkelteni az olvasó figyelmét - a sor folytatható. Ez az előszó e könyv keletkezésének sajátos - néhol akár különösnek is mondható - történetét vázolja fel. Közel húsz éve kezdtem meg a könyvhöz az anyaggyűjtést illetve az írásig való felkészülést. Akkor a Szaunák és fürdők volt a kötet munkacíme. Halmozódott az anyag új szerkezet és új cím (Szaunák, szoláriumok, fürdők) látszott szükségesnek. De tovább gyűlt az anyag. Kiderült, hogy az előző címben felsorolt hármas szétfeszíti egyetlen könyv terjedelmét. Ezért elsőként a Szauna történetével, fejlődésével, formáival, az ezredforduló modern szaunáival igyekeztem foglalkozni. A fürdők témája ismét új szerkezetet, új könyvet kívánt. A kézirat — mely félig készült el — tartalmazta volna a teljes gépészetet, gépész társszerzőm azonban (talán mert megelégelte a velem való bajlódást, talán mert fontosabb elfoglaltsága akadt) halasztást kért.
Mondhatnám: szerencsémre. Közben ugyanis jelentősen megnövekedett a közérdeklődésre számot tartó építészeti — és kapcsolt — anyag. Fél évvel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy az építészeti témát is ketté kell …
Tovább a műhöz
Előszót többféle okból írnak a szerzők a könyveik elé. Van, aki a kötet tartalmát foglalja össze; van, aki az általa fontosnak tartott tanulságokat sorolja; olyanok is akadnak, akik a tartalomra aló homályos utalásokkal igyekezeti felkelteni az olvasó figyelmét - a sor folytatható. Ez az előszó e könyv keletkezésének sajátos - néhol akár különösnek is mondható - történetét vázolja fel. Közel húsz éve kezdtem meg a könyvhöz az anyaggyűjtést illetve az írásig való felkészülést. Akkor a Szaunák és fürdők volt a kötet munkacíme. Halmozódott az anyag új szerkezet és új cím (Szaunák, szoláriumok, fürdők) látszott szükségesnek. De tovább gyűlt az anyag. Kiderült, hogy az előző címben felsorolt hármas szétfeszíti egyetlen könyv terjedelmét. Ezért elsőként a Szauna történetével, fejlődésével, formáival, az ezredforduló modern szaunáival igyekeztem foglalkozni. A fürdők témája ismét új szerkezetet, új könyvet kívánt. A kézirat — mely félig készült el — tartalmazta volna a teljes gépészetet, gépész társszerzőm azonban (talán mert megelégelte a velem való bajlódást, talán mert fontosabb elfoglaltsága akadt) halasztást kért. Mondhatnám: szerencsémre. Közben ugyanis jelentősen megnövekedett a közérdeklődésre számot tartó építészeti — és kapcsolt — anyag. Fél évvel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy az építészeti témát is ketté kell …
Tovább a műhöz
Hagyományos - kőműves .jellegű válaszfalak Rendeltetése : A térosztás és elválasztás szerkezetei. Hasonló azonos rendeltetésű terek lehatárolására általában egyrétegű, lényegesen eltérő rendeltetésű, hőmérsékletű és zajosságu terek elválasztására többnyire két - vagy
többrétegű válaszfalakat építenek. Jellemzőik: - viszonylag vékonyak - terhet nem hordanak - viszonylag könnyűek - az önhordó falak kivé-
telével a födémet terhelik. Követelmények: a/ Szilárdság, melyet elsősorban a használatból származó igénybevételekkel szembeni ellenállás jellemez /rezgések, vízszintes erőhatások/. Mértékét a beépités jellege /értékőrző helyiségek lehatárolása/ határozza meg. b/ Merevség, melyet a köritő szerkezetekben nem elmozdulásmentes csatlakozás tesz szükségessé, a szerkezetek épségének és tartósságának érdekében, c/ Könnyűség: melyet - a pince és önhordó falak kivételével - a födémekre jutó terhelés tesz szükségessé. Könynyü, ha vakolt súlya 160 kg/nf. Ebből eredő előnyök: - kisebb nyomaték, gazdaságosabb födém, - a gerendakiosztás általában a válaszfalak helyzetétől független, - áthelyezhető a tartószerkezetek megerősítése nélkül. Nehéz, ha vakolt súlya 160 kg/rf-nél. Ebből eredő
hátrányok: - nagyobb nyomaték, drágább födém, - födémtartók vagy külön tartók beépítését igénylik, gerendakiosztás kötött, - …
Tovább a műhöz
Az Építőipari Műszaki Iránynormák (a továbbiakban: ÉMIR) a bontások, az új és meglévő épületek, valamint a közlekedési és vízügyi építmények kivitelezése során, az építés helyszínén nagy gyakorisággal előforduló építési-szerelési munkák - szakszerű és egyöntetű leírására, illetve - a munkák elvégzéséhez szükséges erőforrások és mennyiségük meghatározására
szolgál. A normák - a karbantartási és javítási munkák kivételével - az új és meglévő építményen végzett valamennyi építési-szerelési munkára vonatkoznak.
Tovább a műhöz