Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A kötet anyagának válogatása, majd összeállítása során szerzőinket és szerkesztőinket egyaránt örömmel és büszkeséggel töltött el annak a felismerése, hogy a postaépítészet látszólag szűk területén milyen gazdag szellemi és tárgyi örökség halmozódott fel az elmúlt század során. Mára egyrészük a szomszéd országok építészeti kincse lett, másrészük a három ágra szétvált Magyar Posta új, nagy intézményeinek közös múltját szimbolizáló építészeti emlékké vált. Könyvünkkel szeretnénk bemutatni ennek az örökségnek az egyetemes építészeti értékeit, hogy mai használóik, gondozóik tudatosan vállalják értő és méltó megőrzésüket. Kötetünk egyben tiszteletadás a jeles építészeknek és mindazon mérnököknek és technikusoknak, akiknek szaktudása, szorgalma szintén hozzájárult a tervek megvalósításához. Ők mindannyian példát mutatnak azoknak a kortársainknak, akik a postai, távközlési és műsorszórási intézményekben napjainkban munkálkodnak. (...) Az elmúlt századokban az emberiséget, a posta minden települést összekötő hálózata, ősi vágyakozása teljesüléséhez - a tér és az idő legyőzéséhez -segítette hozzá a hírközlés tekintetében. Gyors futárai, postakocsijai, mozgópostái, autói és repülőgépei a híreket és a küldeményeket egyre nagyobb távolságokra továbbították. Távírókon jelekké kódolt üzeneteink percek alatt nagy …
Tovább a műhöz
Szerkezet és forma kapcsolata nem lehet teljesen idegen annak, aki az építészettel már tudatosan is foglalkozott. Sőt, voltak időszakok, amikor az elméleti vizsgálódás és az építészeti gyakorlat egyik fő kérdésévé vált, mint például a múlt század közepe utáni évtizedekben, és legfőképpen a mi századunk ötvenes, hatvanas éveiben, amikor az építési feladatok mennyiségi és minőségi fejlődése irányította rá a figyelmet. A hetvenes években más irányzatok tűntek fel, amelyek egyike-másika a teherhordó szerkezet és az építészeti forma összefüggéseit szinte tagadni szeretné - véleményem szerint szoros összefüggésben azzal, hogy az utóbbi évek csökkenő számú, és a korábbiaknál nagyobb térigényt szinte sohasem felvető feladatai, már kialakult jó szerkezetei nem feleltek meg a minden áron újat akarás vitatható igényének. Erre is vonatkozik Doxiadis megjegyzése: ,,Előbb keressünk jó megoldásokat, mint újakat, de ne ijedjünk meg, ha a jó megoldások visszavisznek a hagyományokhoz.”^ Hasonló gondolatot fejez ki Mies van dér Rohe is: ,,... a legtöbb építész minden alkalommal valami újat próbál feltalálni. Holott ami tényleg a legfontosabb, az a forma lassú kibontása. Az ismeretet kell tovább finomítanunk. És ha új probléma merül fel, tudni fogjuk, hogyan kell megoldani.”2' „Aki feltűnővé akarja tenni magát és művészetét, annak kezére játszik a divat. Számára …
Tovább a műhöz