Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Jedlik Ányos fizikus volt, a Tudományegyetem professzora, de egyúttal az első magyar elektrotechnikus is. Nem véletlen ez az egybeesés, hiszen az elektrotechnika nem más, mint a fizika villamosságtani ismereteinek gyakorlati alkalmazása.
A villamosságtan tudománya nélkül hasznosításról nem is lehetne szó, mert a villamosságot érzékszerveinkkel közvetlenül nem tudjuk észlelni. Gyakorlati alkalmazásához, sőt a villamos áram létrehozásához is tudományos ismeretekre van szükség. Az elektrotechnika születésének éve 1800, ekkor alkotta meg Alessandro Volta az első megbízható
áramforrást, a galvánelemet. A galvánelektromosság felfedezése fontos tudományos eredmény volt, de az elem már technikai eszköz, az első elektrotechnikai találmány. Jedlik 1800. január 11-én született, tehát pontosan az elektrotechnika kezdetével azonos időben. Hosszú, közel 96 éves élete során tanúja és aktív résztvevője volt annak a fejlesztő munkának, amelyet olyan korszakalkotó találmányok fémjeleznek, mint a villanymotor és a dinamó, a villanyvilágítás, a távíró és a telefon. A 19. század végére a villamosipar a gazdaság vezető ágazata lett, mai szóhasználattal ez volt a csúcstechnika. Magyarországon különösen sikeres volt az elektrotechnikai ipar. A Ganz gyár a váltakozóáramú energiaelosztás
úttörője, a világ élvonalába tartozó cég lett. Jedlik tanító munkássága termékeny talajra talált …
Tovább a műhöz
A 19. század 30-as éveire jellemző volt az ipari forradalommal, a gépesítéssel járó gazdasági fellendülés, amely szükségessé tette a közlekedés nagymérvű fejlesztését. Ez vonatkozott az úthálózatok kiépítésére, a folyók szabályozására és hajózhatóvá tételére, valamint a vasútépítésre is. Széchenyi István, a nagy magyar reformkori politikus közlekedési rendszerében a vasútnak tulajdonított nagy jelentőséget: „...mert csak a vasút képes biztos, gyors, szakadatlan és olcsó összeköttetést szerezni s csak általa nyugszik a belkereskedés biztos és sebesebb kifejlődést ígérő alapokon." Tény, hogy Európaszerte óriási társadalmi és gazdasági igény támadt vasútok iránt, hiszen egyrészt több ágazat számára biztosított megrendeléseket, másrészt hatalmas tömegeknek adott munkát és megélhetést. A gőzüzemű vasúti vontatás Magyarországon 1 846-ban indult meg a Pest-Vác vonal átadásával, amely 77 évvel később a villamos üzemű nagyvasúti vontatás bölcsőjévé vált. 1923. október 31-én a Budapest Nyugati Pályaudvar-Alag közötti szakaszon történt az első fázisváltás próbamozdony üzembehelyezése.
Budapest elsők között járt a városi közúti vasútok villamosításában. A fővárosban 1 896-ban épült meg az európai kontinens első villamos üzemű földalatti vasútja. A vontató motorok szerkesztésében és gyártásában a Ganz-gyár világviszonylatban is az …
Tovább a műhöz