Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
„Már az Arany ártatlan idő, tsak hiribe van fel." - gondolta a péceli kastély dísztermének kifestési programját megtervező Ráday Gedeon, saját korából visszatekintve a múltra. Saját világunkból szemlélve a Ráday-család büszkeségeként felépült, a történelem viharaiban megtépázott kastélyt, ezt érezzük mi is. Az épület romlásával egyetemben fényüket vesztették a Rádayak is. Úgy tűnhet, hogy ez a XVII-XIX. században jelentős kulturális értékek létrehozásában közreműködő, a magyar művelődést nemzedékeken keresztül támogató família is minden teljesítményével együtt kihullik az idő könyörtelen rostáján. Aki a kastély és a valamikor benne lakók sorsát, utóéletét némiképpen figyelemmel kísérte, most örömmel látja, hogy a II. világháború után méltatlan utódok kezébe került, kifosztottságában is imponáló épületegyüttes végre hozzáértő, arra hivatott intézmény gondjaira bízatott, és megindult a múl tnagy korszakának rekonstrukciója.
A Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésében folyó helyreállítási munkálatok előrehaladása és a vele együtt járó újrafelfedezés illetve annak öröme adja ennek a kötetnek az időszerűségét. A péceli helyreállítások háttérbázisául a Ráday Gyűjteményben őrzött kincsesbánya, a Rádayak javarészt kiadatlan levelezése szolgál. A kötetben publikáló két kutató, Berecz Ágnes és Lángi József a kutatás …
Tovább a műhöz
Várépítészetünk
- 1975
E könyv a magyar nép dicső várairól szól; építési körülményeikről és történetükről, amelyekre a régészek és történészek derítettek fényt és a várrestaurálási tapasztalatokról, amelyek a magyar építészek munkája nyomán a legkorszerűbb elméletek megvalósulását jelentik e téren. Mindannyiunkat, akik látták vagy tanulmányozták a magyar várhelyreállítási munkákat, az eredmények elmélkedésre késztettek, de egyben ösztönzést is nyújtottak. A nagyszámú tudósnak, akik 1972-ben a világ minden tájáról Magyarországon összegyűltek, hogy részt vegyenek a Műemlékek és környezetük Nemzetköz Tanácsának harmadik konferenciáján, módjában volt, hogy a saját szemével meggyőződjék arról, hogy a magyar kollégák, akik felelősek a kulturális javak megóvásáért és értékeléséért, milyen tudományos alapossággal és elkötelezettséggel nyúlnak e feladatokhoz Valóban — és nem minden zavar nélkül — el kell ismernünk, hogy bár a Velencei Carta elméletben, mint a restaurálás vitathatatlan bázisa ma már mindenütt elfogadott, mégis előírásait kevés országban követik olyan híven, mint
Magyarországon. Mindenekelőtt, hadd említsem azt az elmélyülést, amellyel minden beavatkozás előfeltételeként először a bevezető kutatásokat végzik el történeti, levéltári szempontból, továbbá a helyreállítandó épület szerkezetvizsgálatát és anyagelemzését. Az …
Tovább a műhöz