Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 10
Összes találat megjelenítve : 10
Találatok
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
Egy-egy szakterület számára az átfogó jogi szabályozás megújulása jelentős esemény. Nincs ez másképpen a veszélyes hulladékokkal foglalkozók - termelők, begyűjtők, szállítók, kezelők - valamint az érdekelt hatóságok körében sem: az új kormányrendelet évekig meghatározza a tevékenységüket. Számos vitatott
vagy rendezetlen kérdésre igyekeztek választ adni a jogszabály alkotói, remélem sikerrel. „A Kormány 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelete a veszélyes hulladékokról” kihirdetésével összefüggésben a kézikönyv megkísérli egymás mellé tenni a vonatkozó joganyagot és annak magyarázatát, a bevezetés indoklását, az új nyomtatványokat és kitöltési útmutatókat, valamint a segédleteket és kódjegyzékeket a használat könnyítése érdekében. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik munkájukkal, javaslataikkal közreműködtek a kiadvány létrehozásában. Külön köszönet illeti a svájci Kormányt az új információs rendszer kifejlesztéséhez nyújtott támogatásért. | Mit kell tudni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos jogszabályokról? A Kormány az 1996. július 12-i ülésén elfogadta a Bázeli Egyezmény kihirdetéséről szóló 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendeletet, valamint az 1982 óta érvényben levő veszélyes hulladékokra vonatkozó rendeletet felváltó, korszerűbb 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendeletet. A két kormányrendelet bevezetésének célja …
Tovább a műhöz
A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 3600/1936. ein. számú rendelete a közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935 : VI. törvénycikk életbeléptetése tárgyában. I. Valamennyi alárendelt hatáságnak, hivatalnak, intézetnek és intézménynek. A közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935 : VI. t.-c. 22. §-ában nyert felhatalmazás alapján a törvényt végrehajtási Utasításának egyidejű kiadása mellett jelen rendeletemmel 1936. évi július hó 1-i hatállyal életbeléptetem. Erről Címet tudomás, miheztartás és további eljárás végett a következők kapcsán értesítem: 1. Az 1935 : VI. t.-c. célkitűzése az azonos nevelő szempontok szerint irányított, egységes nemzetnevelési rendszerbe illeszkedő iskolahálózat kiépítése, a köznevelés egyöntetű és szakszerű irányításának és felügyeletének biztosítása. Ebből a célkitűzésből kifolyólag teszi kötelességemmé a törvény, hogy a különböző felügyeleti hatóságokat a tankerületi kir. főigazgató által vezetett és irányított közös szervezetbe vonjam össze. 2. Az 1. pontban említett kötelességemnek teszek tehát eleget, amikor a törvény végrehajtási Utasításának életbeléptetésével, folyó évi július hó 1-ével a polgári iskolák budapesti és szegedi kir. főigazgatójának, a felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatójának, a tanító-, tanítónő- és óvónőképző-intézetek kir. …
Tovább a műhöz