Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 6
Összes találat megjelenítve : 6
Találatok
Tankönyvünk harmadik kötete szándékunk szerint szerves folytatása az első két kötetnek, mind tartalmában, mind szemléletmódjában, mind pedig stiláris és formai megoldásaiban. Látni fogja az olvasó, hogy megtartottuk a korábban alkalmazott szerkezeti tagolást, a tanulást itt is összefoglalásokkal, ellenőrző kérdésekkel és a kulcskifejezések kiemelésével igyekeztünk segíteni. A témák tárgyalásakor az esszenciális ismereteket bemutató főszövegtől elkülönülve, szövegdobozokban szerepeltetjük mindazokat a fontos kiegészítő információkat, amelyek reményeink szerint érthetőbbé és érdekesebbé teszik a tanulást. Őszintén reméljük, ezek a megoldások betöltik azt a szerepet, amelyet szántunk nekik. A hasonlóságok mellett törekedtünk arra, hogy ennek a kötetnek sajátos arculata legyen. Ezt a kötetet uralják talán a leginkább azok a témák, amelyeket a pszichológiában sajátosan emberinek szoktak tartani. A nyelv, a kommunikáció, a tudatosság, a gondolkodás, az összetett érzelmek olyan jelenségek, amelyek kapcsán általában úgy véljük: noha ezek valamilyen elemibb formában a nem humán fajoknál is jelen vannak, valódi kiteljesedésükről és egyedülállóan összetett megnyilvánulásaikról az ember esetében beszélhetünk. Más szavakkal: olyan képességekről, készségekről, folyamatokról esik szó, amelyek szorosan emberi lényegünkhöz tartoznak. A pszichológia mindig az emberi …
Tovább a műhöz
Két évtized folyamán a Bevezetés a tudományos gondolkodásba (1922) című munkám problematikájából fokozatosan és szervesen egy nagy mű terve nőtt ki, amelynek célja az emberi kultúra egyik alapvető ágazatának, a tudománynak, minden oldalról való tüzetes megvizsgálása. Az első rész, amelyet ebben a könyvben adok át az olvasónak, a tudományos gondolkodást mint személyes teremtő tevékenységet kutatja. Az alkotó tudós tipikus lelki alkatát és életművét sok önéletrajz, életleírás, levelezés, emlékirat adatai alapján lehető lelki életközelségben iparkodtam vizsgálni. így ez a könyvem mintegy Az államférfi című munkám pár-darabja is: régebbi munkámban a politikusnak, most meg a tudósnak lelki struktúráját tárom fel. Mindenki egy szellemi közegbe, a kor társadalmába és kultúrájába születik bele, amely sok nemzedék munkájának eredménye. Ámde a társadalmi kölcsönhatás szövedékébe az egyén is belefonja a maga személyes erejét és törekvéseit; egyéni kezdeményezés nélkül a társadalom a kultiíra egyik területén sem mozdulna előre. Ezért az egyén szellemi tevékenységének vizsgálatát bocsátom előre, amikor a kultúrának azt az értékterületét kutatom, amelyet tudománynak nevezünk. Az elszigetelt egyén azonban csak fikció: ha lennének is a magáraálló gondolkodónak megismerési aktusai, ezek a közösség lelki talaja nélkül elszáradnának. A tudományos …
Tovább a műhöz
Kötetünk a PTE ÁJK-n oktatott Filozófia tárgy hallgatói számára készült. A filozófiát nem könnyű „jegyzetesíteni", mert fennáll a veszélye annak, hogy a terjedelmi korlátok miatt túlságosan leegyszerűsítődnek a komplex gondolatmenetek. Arra törekedtünk könyvünk írásakor, hogy érthetőek legyenek a bemutatott elméletek, de azok lényege se vesszen el: majd olvasóink eldöntik, teljesítettük-e ezt a célkitűzést. A korábbi, Andrássy György által írt, illetve szerkesztett Filozófia és jogászi etika című jegyzet a jogászi etikai kérdéseket tárgyalja bővebben, a filozófiai rész főként szemelvényeket tartalmaz. Mivel tárgyunk neve 2019-től már nem Filozófia és Jogászi etika, hanem Filozófia, így az említett könyv jogászi etikai fejezetei nem képezik a kötelező tananyag részét. Az Andrássy-jegyzet ugyanakkor továbbra is haszonnal forgatható: szemelvényei jól kiegészítik kötetünket, illetve a jogászi etika tárgyköréhez kapcsolódó elemzéseit is érdemes figyelembe venni a vonatkozó választható kurzuson. Nem kívántunk egy általános filozófiai bevezetőt írni, kimaradtak fontos filozófiai diszciplínák (mint a logika vagy az esztétika), és a tárgyalt területeket sem teljeskörűen mutattuk be. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán az utóbbi három évtizedben kialakult filozófia-tematikát vettük alapul, némileg megújítottuk azt, és olyan témákat …
Tovább a műhöz
Fejlődéslélektan
- 2006
Sajátos kihívást jelent egy olyan tankönyv megírása, mely az emberi fejlődés témáját mutatja be. Egyfelől mindenki, aki egy ilyen könyvet kézbe vesz, már közvetlen tapasztalatokat szerzett saját felnőtté válása során. Ezenkívül minden olvasó számtalan esetben tanúja volt a nála idősebbek, vele egykorúak és fiatalabbak fejlődésének, alkalma nyílt gondolkodni a folyamatról. így az olvasók bizonyos értelemben mindenképp szakértői az emberi fejlődés témájának. Másrészt viszont a hozzáértésük szubjektív, intuitív, és ennek megfelelően viszonylag szűk körű. A könyv írása során kihívást jelentett az a törekvésünk, hogy megmutassuk a diákoknak, hogyan járulhat hozzá a gyerekek fejlődésének megértésére szolgáló széles tudományos háttér saját életük és általában a fejlődés folyamatának megértéséhez. Mindenekelőtt szeretnénk elérni, hogy a fejlődés folyamatáról való tanulás izgalmas szellemi tevékenység legyen, és a kutatások és elméletek, melyekről beszámolunk, eligazítsák a leendő szülőket és gyakorló pszichológusokat a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása során. Úgy gondoljuk, hogy a fejlődés legkönnyebben az emberi kultúra sajátos közegében kölcsönhatásban működő biológiai, társas és pszichológiai folyamatok együtteseként ragadható meg. Az egyes tényezők szerepének önálló bemutatása mellett igyekeztünk rávilágítani, …
Tovább a műhöz
Filozófia!
- Boros János
- 2009
A filozófia mint a világ dolgairól való következetes, szisztematikus és tudatos gondolkodás, mai tudásunk szerint hozzávetőleg két és fél ezer évvel ezelőtt alakult ki az antik görög világban. Az ókorban indult története során a rendszeres gondolkodás többek között a tudományok kialakulásához és fejlődéséhez, a fizikai világ egyre tágabb és mélyebb feltárásához, a modern technológiákhoz, az új típusú gyógyítási módokhoz és a modern demokráciákhoz vezetett, mely utóbbi a benne élő milliárdnyi embernek az emberiség történetében példátlan mértékben és módon biztosított békét, biztonságot, emberi méltóságot és jólétet. Az emberi gondolkodás történetének tanulmányozása és továbbadása által a nyugati demokráciák saját magas fejlettségű kultúrájuk és civilizációjuk kialakulását, a demokratikus emberi világ „kognitív" eredetét és saját fennmaradásuk egyik feltételét kutatják és tanítják. A filozófia gondolkodás, története pedig a gondolkodás története. A világ dolgairól és magáról a világról azt kérdezi, hogy „mi az?” és „miért az?”, illetve „miért van?” és „miért így van?”. Felteszi azt a kérdést is, hogy mi a gondolkodás, és mi a filozófia? Miért vagyunk, miért vagyunk itt, és miért inkább itt vagyunk most és nem itt máskor, ott most, avagy ott máskor? Miért van a világ, és van-e értelme létezésének, és benne a mi …
Tovább a műhöz
Daniel Kahneman 1934-ben született Tel-Avivban. Párizsban nevelkedett, ahová szülei Litvániából menekültek. A család Franciaországban vészelte át a náci megszállást, majd 1944-ben Palesztinába költözött. 1954-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetemen matematikából és pszichológiából szerzett diplomát. 1958-ban a kaliforniai Berkeley Egyetemen kezdte meg doktori tanulmányait, ahol disszertációját három évvel később védte meg. 1961-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetemen kezdett el tanítani. 1969-ben meghívta Amos Tverskyt egy előadásra, akit akkoriban a döntéskutatás felemelkedő csillagának tartottak. Ekkor kezdődött közös kutatómunkájuk és életre szóló barátságuk. Számos nagy hatású cikket publikáltak az ítéletalkotás és döntéshozatal általános kérdéseiről. Közös kutatásaik tetőpontját a kilátáselmélet publikálása jelentette 1979-ben. Kahneman ebben az időben ismerkedett meg Richard Thaler közgazdásszal, második legfontosabb szakmai kapcsolatával és barátjával, akitől - saját bevallása szerint - a közgazdaságtant elleste. Munkájuk során megtalálták a hangot a pszichológia és a közgazdaságtan különös párbeszédéhez, és eredményeikkel utat nyitottak a viselkedési közgazdaságtan felé. (...) Szerintem minden szerző elképzeli, hol és hogyan hasznosítják olvasói a művéből szerzett ismereteket. Az én esetemben ennek színhelye a munkahelyi teakonyha: itt találkoznak a …
Tovább a műhöz