Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 12
Összes találat megjelenítve : 12
Találatok
Balatonfüred város önkormányzata 2009-ben pályázatot adott be a Kiserdő felújítására. Mivel a pályázat a történeti kertek felújítását támogatta, s a történeti kertjeink térképéről a Kiserdő hiányzott, a szervezők e sorok íróját kérték fel a történeti rész megírására. A kutatás során kiderült, hogy a Kiserdő déli részét alkotó Angolkertet 1790-ben alapították, így jóval idősebb, mint az északi részt alkotó, 1877-ben létesített Fenyves. A királyi kamara abból a megfontolásból hozta létre 1790-ben az Angolkertet, hogy „azon Sauanyó víznek kerületét egészen tulajdonává tévén, a publicumnak hasznára és ide felessebben öszvejőni szokott Rendeknek és Státusoknak alkalmatosságára szükséges épületekkel, alékkal s kertekkel díszessebben kiékesíthesse''. Később az Angolkert nemcsak a fürdővendégek sétájának, kellemes időtöltésének adott helyet. Az 1831-ben megnyitott Játékszín az Angolkert déli szélén, az 1842-től használt nyári színkör és az
1861-ben megnyitott új színkör az Angolkert kellős közepén helyezkedett el. A színházi funkció következtében a füredi Angolkert története azoknak a hazai és külföldi parkoknak a történetéhez kapcsolható, amelyekben színházat is létesítettek. Ezt a funkciót a jelenlegi felújítás során már nem lehetett figyelembe venni.
A balatonfüredi színház ügye a reformkorban nemzeti üggyé vált. A Játékszín …
Tovább a műhöz
Az építészet sokszínűségével, művészi teljesítményével, történetével, az egyes területek egymásra hatásával foglalkozó művek manapság már könyvtárakat
töltenek meg. Mégis akadnak fehér foltok. Ezeket hivatottak eltüntetni - manapság egyre terjedően - azok a művek, amelyek nem kimondottan az építménnyel, a látvánnyal, az emberre gyakorolt hatásukkal, hanem magukkal a szerkezetekkel, az azokba épített anyagokkal, az összeépítési módokkal foglalkoznak. Ez a
munka azoknak az információknak összegyűjtését vállalta magára, amelyekből kitűnik, hogy elődeink mivel és hogyan valósították meg építészeti célkitűzéseiket.
Az építészeti szakmunkák - természetszerűleg - már eddig is tárgyaltak olyan jelenségeket, amelyek témánk területére esnek, és amelyek elsősorban az építőszervezetekkel foglalkoznak. Úgy látszott azonban, hogy hasznos lenne olyan mű elkészítése, amely az építészet - magasépítés - történetének csak ezzel a műszaki, építőipari oldalával foglalkozna. Hogy az ötlet megvalósulhatott, azt „Az építés fejlődéséért” alapítvány támogatása tette lehetővé, melyet ezúton is köszönünk. A kisenciklopédia szócikkei felölelik a történeti építőanyagok és szerkezetek, a megvalósítás eszközei és módszerei, a történeti építőszervezetek és az építő-feladatok (épülettípusok) területeit. A szócikkek átfogó összefoglalását adják az …
Tovább a műhöz
Az újra megtalált földi szépség diadalmeneté: ez a quattrocento művészet lényege Az élet szépsége feletti öröm hosszú, dermedt álomból ébredezett. A középkor transzcendentális világszemlélete sem tudta teljesen megsemmisíteni, akkor is felütötte fejét az örök emberi, a valóság, az élet szeretető. Itália pedig különösen hivatott volt arra, hogy az emberiség egyik legnagyszerűbb szellemi forradalmának, a reneszánsznak szülőanyja legyen. Földje valóságosan és képletesen egyaránt méhében hordta az ősi antik kultúra maradványait. Városai és tájai egybeforrottak az ókor nagyszerű építményeinek romjaival. Lakosságában tovább éltek a régi szokások, és művészetében — hamu alatt izzó parázsként — a középkor idején is hatottak az ókor művészeti gondolatai. Amikor a XV. században a gazdasági-társadalmi viszonyok megfelelően alakultak, rendkívüli erővel lobbant fel az a szellemi forradalom, amely létrehozta a modern tudomány, irodalom és művészet alapjait. Itáliában a középkori társadalom ereje már a XIII— XIV. században jelentősen meggyengült. A legfontosabb kereskedelmi útvonalak Itálián haladtak át Európa északi országai felé. így a feudális főurak mellett egyre nagyobb befolyásra tettek szert a vagyonos bankárok, iparosok és kereskedők. A XV. században már kialakultak a nagyipar első formái és a fejlett kereskedelemmel járó pénzgazdálkodás alapvető …
Tovább a műhöz
Az építészet egyik legnagyszerűbb produktuma az emberi társadalomnak. Ez a produkció, ha az építés kezdeteitől számítjuk, legalább negyvenezer, a „művészi építészet kezdetei”-től pedig mintegy ötezer esztendős múltra tekinthet vissza. Sem az, sem ez nem nagy idő az emberréválástól eltelt roppant időhöz képest.
Az emberiség az építés és építészet (= építőművészet) produkálásának ez idejében a kisebb és nagyobb, az egyedi és a sorozatos, az ünnepi és a mindennapi építményeknek, épületeknek, építészeti alkotásoknak hatalmas tömegét hozta létre. Ebből az építmény-épületalkotás-rengetegből azonban sokat a természet, sokat maga az ember, a társadalom pusztított el az idők folyamán — jórészt nyomtalanul. Szerencsére mégis maradt belőle, romban, egészben, éspedig, közeledve napjainkhoz, egyre több és több az utókor számára. A történelmi múlt építményeinek, épületeinek, az egész építészeti örökségnek e máig mégis óriásivá nőtt anyagi és szellemi vagyonához a jelen folyton gyarapodó, óriási ilyen vagyona csatlakozik. Ha az építészetről bármi helyeset, hiteleset akarunk mondani, nyilván ennek a vagyonnak, mint a régi és az új építészet gyakorlatának, alapos vizsgálatából, egész valóságának sokoldalú feltárásából kell kiindulnunk. Én — ebben az
írásban — természetesen csak néhány jellegzetes és fontos példát ragadhatok ki e …
Tovább a műhöz
A magyarországi barokk építészet nagyszámú emléket hagyott ránk, s ezek tudományos megközelítése többféle. Az összefoglaló tanulmányok elsősorban azokat a vonásokat tárják fel, melyek segítségével elhelyezhetjük emlékeinket az európai stílusfejlődés folyamatában, illetve a magyar fejlődés történetét elemzik. Egy-egy objektummal kiváló monografikus feldolgozások foglalkoznak, jelentős mesterek életművét számos tanulmány igyekszik feltárni, s ezeknek az adatoknak a száma egyre bővül. A topográfiák, városmonográfiák a földrajzi egységekre jellemző vonásokat emelik ki, míg az elemző tanulmányok egy-egy jellegzetes építőfeladat — pl. a kastélyok — vagy sajátos térbeli, szerkezeti megoldások - pl. a különböző templomalaprajzok — problémáit taglalják. A kutatások más része arra irányul, hogy az építőtevékenységet az alkotás folyamatában mutassa be. A megrendelők szerepének vizsgálata, az építőcsoportok - céhek, uradalmi építési irodák, kamarai építészet - munkaszervezeti problémái, a korabeli építészetelméletek kutatása stb. túlmegy az egyedi alkotások vizsgálatán, és általánosabb támpontot ad olyan módszerek kialakításához, melyekkel nagyszámú korabeli épület értelmezhető. Jelen kutatások ez utóbbi utat kívánták folytatni. Ezért témául magát az
építkezés folyamatát választottuk, és ezt a 18. századi Magyarország egyik jellegzetes és …
Tovább a műhöz
Az építészeti alkotó munka végtermékében, vagyis az elkészült alkotásban, esetleg annak ma meglevő maradványaiban visszatükröződik a létrehozó társadalom építési igénye, az igények kielégítésének módja, művészeti ízlése, technikai fejlettsége. Az építésben évszázadok során kialakultak olyan szokások és hagyományok, amelyekről a meglévő műemlékek alapján csak szerény és sok feltételezést tartalmazó ismerethez juthatnánk, ha még szórványosan sem maradtak volna fenn azok az írásos és rajzi emlékek, amelyek segítségével az építés műltját mélyebben megismerhetjük. Az építéstörténet elválaszthatatlan részét képezik azok az ismeretek, amelyekkel választ tudunk adni olyan kérdésekre, mint pl. miként alakult az építtető és a kivitelező gazdasági kapcsolata az építés történeti fejlődés során, miként befolyásolta a társadalom, illetőleg a mindenkori hatalom az építeni szándékozók egyéni elhatározásait, az építők tevékenységét, vagy
miként vált valaki építőipari szakemberré és milyen kötelezettségek, feltételek mellett folytathatta mesterségét? Az építészettörténet nagy egészének vizsgálatakor, az építészet fogalomkörébe vitathatatlanul beletartozó építéstörténet másodlagosan kezelt. Annak ellenére, hogy az építészet a tudomány, a művészet és az ipar kölcsönhatásából eredő állandó belső ellentétek közepette alakul, …
Tovább a műhöz
A historizmus kora, a polgári építészet kialakulása című munkám tankönyvnek készült, a kialakuló polgári társadalom építészetéről szól. Az építészettörténet évszázadait tárgyaló tankönyvsorozat az őskortól napjainkig próbálja áttekinteni az építészet fejlődését. Hajnóczi Gyula, a sorozat harminchárom évvel ezelőtt kiadott első darabjának szerzője írta egy tanulmányában, hogy az építészettörténet célja a régmúlt építészetének megismerése a kortárs, vagy inkább a
jövő sikeres építészete érdekében. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a közvélemény szemében sokszor az építészettörténet példáit jelentő régi épületek ismerete csak műveltségi kérdés, vagy pedig néhány megszállott kincskereső vizsgálódása. Az építészethez nem elég csupán tehetség. Az építészettel foglalkozó szakemberek képzésében fontos helye van annak a történelmileg kialakult szemléletnek, amely segít az alkotás folyamatában. Ezt csak eltanulni, ellesni, szinte ösztönösen megérezni lehet, biztos recept nincs, hogy mikor, mit és hogyan tegyenek. Építészet sok ezer éve van, minden építész megküzdött a saját korában a természeti, társadalmi és emberi körülményeivel. Ha képesek vagyunk egy adott történelmi kor építészetre ható körülményeit felismerni, feldolgozni,
megérteni, akkor a régmúlt épületei valóban értékelhető példát nyújtanak korunk …
Tovább a műhöz
Ön az OCTOGON architecture & design folyóirat könyvét, egy ambiciózusan elképzelt sorozat első kötetét tartja a kezében. Ebben, ahogy a későbbiekben megjelenő kiadványainkban is, ugyanazt a célt tartjuk szem előtt: bemutatni a hazai olvasók - szakmabeliek és értő laikusok - számára a jelenkor hazai
építészetét. Minden nemzet kultúrájának fejlettségi szintjét a rendelkezésére álló alapintézmények minősítik. Szakmai szervezetek, egyetemek, akadémiák, a tudományos vagy művészeti hivatások magas színtű gyakorlását biztosító intézetek, konferenciák, múzeumok s a mindennapok szakmai közéletét friss információkkal ellátó szaklapok, site-ok és könyvek. Folyóiratunkkal és kiadványainkkal gazdagítani, árnyalni, valamint mindinkább kiegészíteni szeretnénk a hazai építészet egyre fejlődő szellemi intézményrendszerét. Másodlagos célunk a magyar építészet kortárs irányzatairól reprezentatív képet nyújtani a külföldiek számára, bizonyítandó, hogy bár a világ szakmai közéletének figyelme nemigen vetődik régiónkra, mégis számos érték, egyedi elgondolás, eredeti gondolat születik meg mifelénk. A határozott és egyszerűnek tűnő célok azonban rengeteg buktató, tévedés veszélyét hordozzák magukban. Hiszen a magyar építészet ismert sokszínűségét egyszerre kell tudnunk önmaga belső törvényei, ugyanakkor a világ nagy építészeti tendenciáinak tükrében …
Tovább a műhöz
Az utóbbi években egyre intenzívebben fordult az érdeklődés a két világháború közti korszak hazai eseményei és világtörténeti összefüggései felé. Mindezt elősegítette e témában megjelent számos könyv, amely több szempontból is megvilágítva e korszakot, lehetővé teszi annak többrétű értékelését. A feldolgozott tárgykör egyre bővül, és az összefüggések révén mind plasztikusabbá válik a kép. Mostanában gyakran találkozunk építészeti cikkekkel a napi sajtóban és a folyóiratok hasábjain, valamint e kort megélt építészek írásos visszaemlékezéseivel - nemegyszer korrekcióival amelyek mind hozzájárulnak az árnyaltabb kép megrajzolásához az építészet terén is. Könyvünkben a magyar építészet csaknem 25 esztendejéről, az 1920-tól 1944-ig terjedő korszakról lesz szó, amely egy tradicionális építészet végső szakaszát és egy új szemléletű építészet kezdetét foglalja magába. Nagy vonalakban megrajzolva ez annyit jelent, hogy a húszas évek
építészetét még a konzervatív, a harmincas évekét már a modern építészethez sorolhatjuk. A tárgyalt korszak apáink és nagyapáink kora, akik más társadalmi viszonyok között éltek, másként is gondolkoztak, ezért érthető módon, ma sok mindent nem úgy értékelünk, mint ők. De nézőpontunk eltér attól a szemlélettől is, ahogy húsz-harminc évvel ezelőtt tekintettek vissza e korra. Minden értékelésnek megvan a …
Tovább a műhöz
Vége van a posztmodernnek, vége a modernnek? „Minden kérdés, bármi legyen is az, korlátlan. Korlátolt szellemünk, a meghatározás rögeszméje kényszeríti rá a határokat” - mondja kíméletlenül a szkeptikus filozófus, Cioran. Gondolkodásunk természete, hogy meghatározásokat keresünk, fogalmakat gyártunk, s ezzel kíséreljük meg a jelenségeket értelmezni és megragadni. Mindenütt a végjóslatok visszhangoznak: a történelem vége, a művészet vége, a természet vége, a modern vége. De milyen kezdet jön a vég után? Milyen építészet van a modern után? A posztmodern - állította Jencks a hetvenes években. A második modern - mondta Heinrich Klotz a kilencvenes években. Inkább reflexív modern - véli Ulrich Beck. A modern, posztmodern, második modern terminológiák mindenképpen problematikusak. Miközben különböző teóriákat állítunk föl, az épületek sorra születnek, és maradandóbbnak bizonyulnak az avuló teóriáknál. Hihetünk-e még az elméleteknek? Úgy tűnik azonban, akár elfogadjuk azokat, akár nem, szükségünk van a megfogalmazásokra. A modern nem stílus. „Modern minden korszak, melyben a modern ténye egy bizonyos értéket jelent” (Gianni Vattimó). A modern lényege a van folytonos meghaladása annak szellemében, hogy az új mindig nagyobb értékkel bír a régivel szemben. A modern hátat fordít a múltnak, a történelemnek. Az egyre halmozódó újak között azonban az új, mint …
Tovább a műhöz
A reneszánsz stílus Itália után az elsők között Magyarországon honosodott meg, és jelentős központjai alakultak ki a XV. század végén, valamint a XVI. század folyamán. A korábban feldolgozott erdélyi, esztergomi, budai reneszánsz központok jelentősen gazdagították e fontos művelődéstörténeti korszakról ismereteinket. Ez a kötet egy ugyancsak jelentős humanista központunknak, Pécsnek és környékének korabeli építészetét mutatja be, monografikus feldolgozásban. Alapjául a jelenlegi Baranya megye területén az utóbbi évtizedekben végzett várásatások és műemléki feltárások szolgáltak, melyek nagyszámú reneszánsz épületplasztikai emléket hoztak napvilágra. A pécsi, márévári, pécsváradi és siklósi leletanyag feldolgozásának eredményeként létrejöhetett egy reneszánsz műhelyföldrajzi egység széles körű bemutatása. A szerző több mint két évtizedes kutatómunkájának tapasztalatait összegezve elsőként - átfogó képet e tájegység reneszánszkori építészetéről. | A magyarországi reneszánsz stílusáramlata csak a XV. század legvégén érte el Pécset. Ennek első szerény emléke Emuszt Zsigmond 1498-ból származó címerköve. Nagyobb arányú reneszánsz építkezés csak a XVI. század első éveiben indult meg Szatmári György (1505—1521) püspöksége alatt. Szatmári pécsi püspöksége idején több nagy építkezést folytat Pécsett. Ezek az épületek azonban sajnos a …
Tovább a műhöz
Vas megye építészete
- 1998
Egyszerre hiánypótló és hiányos könyvet tart a kezében a Tisztel Olvasó! Hiánypótló kötetet, mert Vas megye építészetéről mindmáig nem jelent meg olyan összefoglaló mű, amely a kezdetektől az 1990-as évekig megrajzolná megyénk építészet-történetének fő irányait. fliányos kiadványt, mert jelenlegi ismereteinkben területenként és korszakonként is rengeteg a fehér folt. Evekig tartó művészet- és helytörténeti alapkutatásokra, régészeti feltárások tömegére lenne szükség ahhoz, hogy egy teljességre törekvő gyűjtemény megszülethessen. Mivel belátható időn belül nem várható e tudományos háttértevékenység elvégzése, kiadónk úgy döntött, hogy igényes kivitelben, gazdag illusztrációs anyaggal megjelenteti a Vas Megye Építészete című, összefoglaló munkát. Kiadványunk nem tudományos igénnyel írt szakkönyv, hanem a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő mű. Szerzőink rendkívül nagy feladatot vállaltak, hisz néhány oldalban kellett összefoglalniuk évtizedek - néha évszázadok - több ezer épületben megvalósult építészeti törekvéseit. A kötet elkészült, s kiadóként csak reménykedhetünk, hogy a benne szereplő írások felhívják a figyelmet megyénk egyedülállóan értékes építészeti emlékeire, és bízunk abban is, hogy Olvasóink személyesen is megcsodálják majd ezeket a - sajnos néha nagyon rossz állapotban lévő - épületeket. | Egy régió népi …
Tovább a műhöz