Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Egy ókori hódító nép néhány törvénymaradványa, amelyeket egy tizenkét évszázaddal ezelőtt Konstantinápolyban uralkodó fejedelem állíttatott össze, amelyek később longobárd szokásokkal keveredtek és amelyeket magányos és homályos értelmezők zagyva kötetekbe csomagoltak: ezek alkotják ama véleményhagyományt, melyet Európa nagy részében mégis törvényeknek hívnak; és napjainkban éppoly gyalázatos, mint általános dolog, hogy Carpzovnak egy véleménye, egy ősi szokás, melyről Claro tesz említést, egy kínzási módszer, amit dühödt kéjjel ajánl Farinaccio, legyenek a törvények, amelyeknek bizalommal engedelmeskednek azok, akiknek reszkető gondossággal kellene irányítaniok az emberek életét és sorsát. Eme törvényeknek, amelyek a legbarbárabb századok maradványai, a büntetőrendszert illető részét vizsgálja ez a könyv, és azok zűrzavarait bátorkodik a közboldogság vezetői elé tárni olyan stílusban, amely távol tartja a felvilágosulatlan és türelmetlen tömeget. Az igazságnak őszinte kutatása, a közvéleménytől való függetlenség, amellyel e könyv íródott, a szelíd és felvilágosult kormányzatnak köszönhető, amely alatt a szerző él. A nagy királyok, az emberiség jótevői, akik uralkodnak felettünk, szeretik az igazságokat, melyeket a szerény filozófus határozottsággal tár elébük, de fanatizmus nélkül, mert azt az erőszak és az álnokság útját választók …
Tovább a műhöz
Ez a jegyzet a jogi asszisztens képzésben részt vevő hallgatók felkészülését segítő könyv, amelyet a képzés tantervének és céljának figyelembe vételével készítettünk. A szak célja, hogy olyan jogi alapismeretekkel rendelkező alkalmazottakat képezzen, akik bírósági, ügyészségi, közigazgatási, ügyvéd mellett folytatott, stb. munkájuk során hasznosítani tudják a
megszerzett ismereteiket. Nem könnyű azonban meghatározni, hogy a büntetőjog köréből melyek azok az ismeretek, amelyeket a hallgatók a későbbiekben valóban használni is tudnak. A tananyag körének meghatározásakor figyelembe vettük olyan gyakorlati szakemberek véleményét is, akiket munkájuk végzése során jogi asszisztensek segítenek. Ennek megfelelően célunk, hogy a hallgatók megismerkedjenek a büntetőjog alapjaival, sajátos szemléletével. Kerültük a speciális dogmatikai kérdések ismertetését, nagy hangsúlyt helyeztünk azonban a szankciórendszerre. A tananyag összeállításánál törekedtünk arra, hogy az Általános részen túl a hallgatók megismerkedjenek a Különös rész alapjaival is. A jegyzet azonban nemcsak a szorosabb értelemben vett tananyagot tartalmazza: kisebb betűvel szedtünk olyan részeket, amelyek segíthetnek az ismeretek megértésében és elsajátításában. Ugyancsak ezzel a módszerrel mutatunk be néhány szemléletes, érdekes, gyakorlatban előfordult jogesetet is.
Tovább a műhöz
A jelen füzet gyorsírói föl jegyzéseket foglal magában, a melyeken csak keveset simítottam; szolgáljon ez magyarázatául a szerkezeti és kifejezésbeli pongyolaságoknak, a melyekkel az olvasó a következő lapokon találkozni fog. Hogy tudományos kiadványnak formabeli fogyatkozások mellett is meglehet a maga jogosultsága, az, úgy hiszem, bizonyításra nem szorul. 1897-ben, a mikor ezen előadásokat először tettem közzé és utóbb is azt reméltem, hogy formai tökéletlenségükön nemsokára segíthetek, sőt, hogy azokat érdemben fejleszteni és kiegészíteni is rövid idő múlva módomban lesz. Ez okból azon első és a még szükségesnek mutatkozott négy későbbi kiadást csak igen kevés példányban kőnyomatosan rendeztem. Azonban az átdolgozásra mindeddig nem értem rá. 1897 óta ugyan folyton az a munkálat foglalkoztatott, a melynek a jelen füzet is egy része, azonban folyton, még pedig a legutóbbi napokig, e munkálatnak pszihofiziológiai eleme: A jog keletkezéséről és fejlődéséről cimü munkám IV. fejezetének (A belátás visszavezetése elemibb tényre) tárgya; ezért nem jutott idő jogbölcseletem egyéb részeinek tökéletesbitésére. Á t. könyvkiadó cég és mások is gyakran sürgettek, hogy úgy esztétikai szempontból, mint az olvasó szemének kimélése céljából egyezzem bele a könyvnyomásos kiadásba. A teljes átdolgozás reményében mindeddig e kivánságot nem teljesitettem. Az idő …
Tovább a műhöz
A kelet ős népeinek jogélete a jogbölcselet történetében nem birt azon jelentőségre emelkedni, melyet a G r o o t H u g o utáni észjogirók által felsoroltaknál tényleg tapasztalunk.
Jog, erkölcsi és vallás között az áriái indeknél azon éles határvonal még nem létezett, mely a j o g b ö l c s e l e t korszakában oly fontos tényezővé vált. Mind a három: jog, erkölcs és vallás egy eredetleges egészszé olvadva képezték a társadalmi élet mérvadóit. E „mérvadó egész11 azonban az őskeleten, különösen Indiában, a vallás vezérlete alatt vallásos államdespotismussá fajúit; míg a jogi és erkölcsi momentumok, mint árnyazatok vonulván át és enyészvén el az egészben, csak alábbrendelt szerepet vittek. Hasonlót észlelünk ma az „észjog" terén, hol a vallástól ugyan már teljesen elkülönítve, a jogot azonban az erkölcsiséggel való természetes összefüggéséből teljesen kibontani még nem lehetett. Vannak ugyan, kik e kettőt már szigorúan elválasztva tartják és tárgyalják — de nem zárhatjuk el magunkat e ténynyel szemben azon gyanú elől, vájjon nem-e épen ezen elkülönítés okozza mindazon zavarokat és akadályokat, melyek a jogbölcselet és az észjog általános meghonosulásánák útját állják! Ez még folyton a felelet nélkül maradt sarkalatos kérdések sorába tartozik. Jog és jogtalanság — e két fogalom között a viszonyt megállapítani, képezi az elméleti …
Tovább a műhöz
A kihágásokról szóló magyar büntető-törvények és az azokra vonatkozó eljárási szabályok magyarázata
- Edvi Illés Károly
- 1892
A jelen mű kiegészíti «A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvénykönyv magyarázata» czímű kézikönyvemet. Mindazonáltal önállóan s előbbi művemtől egészen függetlenül kellett feldolgoznom a kihágásokra
vonatkozó törvényeket: mert egyfelől a kihágások természete sok tekintetben más, mint a bűntetteké és vétségeké, s másfelől az utóbbiak aránylag sokkal ritkábban fordulnak elő az életben, mint amazok. Egészen más kör és egészen más terület az, melyet a kihágásokról szóló törvények elfoglalnak, mint a melyet a bűntettek és vétségek érintenek. Az utóbbiak csak kivételes jelenségek a rendezett társadalomban: a kihágások egészen össze vannak fonódva a társadalmi együttéléssel. Ezért alig van ember, kinek a kihágásokra vonatkozó törvényeket ismernie ne kellene. Minthogy a jelen mű
egyik rendeltetése az, hogy e téren oly körökben is terjeszsze a szükséges tudni-valókat, a melyekben a magasabb büntetőjogi műveltséget feltételeznünk nem lehet: ez okból mindazt befoglaltam keretébe, a mi a jogászt és nemjogászt a szóban forgó törvények megértése és alkalmazása iránt teljesen tájékoztatja, a nélkül, hogy e végett valamely kisegítő könyvhöz vagy törvénygyűjteményhez kellene folyamodnia. Vájjon sikerült-e e czélt elérnem, ezt művem gyakorlati alkalmazása fogja megmutatni. Az óriási anyag összegyűjtése és rendszeres feldolgozása …
Tovább a műhöz
Könyvem egyenesen tanítási czélra készült. Ezért adtam neki a nálunk nem igen népszerű s a gyakorlati jogászok által sokszor félreértett "tankönyv" nevet. Valamely jogágat megismerni s abban otthonosságot szerezni, kivált kezdő jogásznak, csak rendszeres s főleg az alapelvek beható tanulmányozása által lehet. A magyar büntetőjog ily rendszeres és az alapelvek beható megismerésére, megtanulására óhajtottam segédeszközt nyújtani tankönyvem kiadásával, különösen a joghallgató és a joggyakorló ifjabb jogásznemzedék számára. E czélból nem követtem az anyag berendezésében a Büntető Törvénykönyv beosztását, a mely rendszeres ugyan, de nem tanító (didacticai) rendszerű. Kommentár nem a kezdők, vagy tanulni vágyók, hanem a gyakorlott s az alapelvekkel és fogalmakkal ismerős jogászok számára való. Rendszerem azonban egyenesen a Büntető Törvénykönyvre épült. A büntetőjog tételes jog s ezért főfeladatom épen a Büntető Törvénykönyv megismertetése volt. Ugyancsak a fentebbi czél lebegett szemeim mv.i, általános részt bővebben dolgoztam ki, mint a különöset, jóllehet ez utóbbinak a törvényben nagyobb anyaga van. Az alapelvek beható ismerete, a mit az általános rész tartalmaz, fontosabb a tanulmányozóra, mint az aprólékos részletek és gyakorlati eshetőségek, a mikre az alapelvek ismerete után, könnyen és biztosan felelhet is. Ugyané szempontból a bírói gyakorlatot, …
Tovább a műhöz
A Janus Pannonius Tudományegyetem, valamint a Bayreuthi Egyetem közötti tudományos, oktatási és kulturális együttműködés keretében hangzott el 1986. szeptember 29-én Pécsett Dr. Harro Otto professzornak, a Bayreuthi
Egyetem Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Jogfilozófiai Tanszéke vezetőjének a „A népesedéssel kapcsolatos orvostudomány büntetőjogi határainak megvonására irányuló megfontolások a Német Szövetségi Köztársaságban" c.,
valamint Dr. Erdősy Emil egyetemi docensnek, Karunk Bűnügyi Tudományok Tanszéke oktatójának „Gondolatok a magzatelhajtás büntetőjogi szabályozásának kérdéséről" c. előadása. Kiadványunk a két előadás magyar és német
nyelvű szövegét tartalmazza. |
Im Rahmen der wissenschaftlichen und kulturellen Zusammenarbeit zwischen der Universität Bayreuth und der Universität Janus Pannonius fanden am 29 September 1986 in Pécs der Vortrag „Überlegungen zur Einschränkung der Fortpflanzungsmedizin durch das Strafrecht in der Bundesrepublik Deutschland" von Professor Dr. Harro Otto und der Vortrag „Gedanken über die Frage der strafrechtlichen Regelung des Schwangerschaftsabbruchs'' von Dozent Dr. Emil Erdösy statt. Unser Verlagswerk enthält die beiden Vorträge in ungarischer und deutscher Sprache.
Tovább a műhöz
A pártfogó felügyeleti szolgálat valójában a közösségben végrehajtott büntetésekért felel, így infrastruktúráját, szellemi bázisát biztosítja, szakmai hátterét adja egy olyan új típusú igazságszolgáltatásnak, amelynek meg kell honosodnia nálunk is. A pártfogó felügyelő szolgálat segítségével a közösségben végrehajtott büntetéssel olyan tettest kívánunk sulytani, akinek a társadalomból való teljes kizárása nem indokolt, mert például életében először három évnél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel nem fenyegetett bűncselekményt követett el. Főleg fiatal és fiatal felnőtt személyekről gondolkodunk. Ebben a körben bontakozhat ki az a szolgáltató jellegű igazságszolgáltatás, amelyik nem osztja, hanem ténylegesen szolgáltatja az igazságot. Mi ennek a feltétele? A bíróság a terhelttől a közösség nevében kéri
számon azt, hogy megsértette a büntetőjog által védett rendet. Ezt a mindenkor egyéniesített eljárást segíti a pártfogó felügyelő véleménye és javaslata. A pártfogó véleménye és javaslata tehát minden olyan információt kell, hogy tartalmazzon, amelyet a büntetés kiszabása során mérlegelni kell. Így például azt is, hogy adott esetben a tettesnek látványos módon szembesülnie kell tettének következményével. A legtöbb eljárásban meg kell kísérelni azt,
hogy engesztelje ki a sértettet és a megsértett közösséget. Az elkövetőt erre azonban …
Tovább a műhöz
A pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni deliktumok büntetőjogi és kriminológiai aspektusai
- Tóth Dávid
- 2020
A pénz- és bélyegforgalom elleni bűncselekmények minden időben komoly kihívást jelentettek a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek számára. A pénzhamisítás, a bélyeghamisítás és a készpénzhelyettesítő fizetési eszközök visszaszorítása garantálja az állam pénzügyi monopóliumát, és gazdasági rendjét, melyhez komoly társadalmi érdek fűződik. A magyar bűnügyi szakirodalom számos tanulmány született a fenti témában. Az eddigi legjelentősebb monográfia a pénzhamisítás témaköréből Angyal Pálhoz köthető, aki 1940-ben „Pénzhamisítás. Hamis tanúzás és hamis eskü. Hamis vád” című könyvében írt nagy terjedelemben a pénzhamisítás jogtörténetéről, külföldi szabályozásokról és az akkor hatályos Csemegi-kódex pénzhamisításra vonatkozó rendelkezéseiről. A jelen munka célkitűzése volt, hogy de lege ferenda javaslatokat fogalmazzak meg a jogalkotó számára, továbbá feltárjam a bűnözés elleni küzdelem lehetséges jogi és nem jogi eszközeit. | Az ember mindennapjait meghatározza a pénz. Pénzért dolgozunk, pénzzel fizetünk mindennap a boltokban, és a különböző híradókban is a pénz körül forog minden. Az államnak, a gazdaságnak és a társadalomnak, vagyis minden egyes embernek különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a pénz amivel fizetünk eredeti és mögötte valódi érték legyen. A Pénz, illetve egyéb értékpapírok és készpénz-helyettesítő fizetési …
Tovább a műhöz
Még a 90-es évek közepén, egyik tanulmányomnak ezt a címet adtam: „A pénzmosás Magyarországon - avagy: fantomból valóság”. Azt kívántam kifejezni, hogy noha már korábban is tanulmányok, dolgozatok, pályaművek tucatjai foglalkoztak a pénzmosással, taglalták fázisait, módozatait, elemezték formáit, szabályozásának állomásait, a deliktum tényleges és lehetséges következményeit, a problémát sokáig mégsem hétköznapi valóságként, hanem kicsit megfoghatatlan fantomként érzékeltük. Aztán ismertté váltak az első gyanús ügyletek, s megvolt a reális esély arra, hogy az elvi alapok hamarosan gyakorlati haszonnal is kecsegtetnek majd. Most, tíz év elteltével megint kicsit szkeptikusok lehetünk, hiszen hiába született meg immár második, igen korszerű és szigorú törvényünk a pénzmosás megelőzéséről, s készültek el a bankok, brókercégek, ügyvédi kamarák belső szabályzatai, előírásai, a pénzmosás fantomja még
mindig nem öltött emberi arcot, újra és újra kicsúszni látszik kezeink közül. Már jól ismerjük, de nem tudjuk rács mögé dugni: pénzmosás miatt ügy úgyszólván nem kerül bírói szakba. Többek között ez a helyzet inspirált minket arra, hogy konferenciát szervezzünk a pénzmosás elleni küzdelem aktuális helyzetéről. Az ülés formális apropóját a pénzmosás elleni első jogi előírásaink megszületésének 10 éves évfordulója, a tartalmi ürügyet pedig …
Tovább a műhöz
A terrorizmus egyik legveszélyesebb fajtája, az öngyilkos merénylet a hagyományos büntetőjogot megoldhatatlan probléma elé állítja napjainkban. A büntetőjognak ugyanis az egyik kiindulópontja az, hogy a kilátásba helyezett szankciónak van - több vagy kevesebb - visszatartó hatása. A visszatartó hatás egészen pontosan két tényezőtől függ egy adott bűncselekmény elkövetője tekintetében: a kilátásba helyezett szankció súlyosságától és az adott bűncselekmény felderítési mutatójától. (Rögtön hozzá is tehetnénk, hogy Beccaria szerint a második tényező a hangsúlyosabb, azaz a visszatartó hatás nem a büntetés súlyosságától, hanem annak elmaradhatatlanságától várható, de ez a kérdés a vizsgált téma szempontjából nem sok relevanciával bír.) A nagy probléma az, hogy az öngyilkos merénylőt hogyan tartsuk vissza? Még ha a legsúlyosabb büntetést helyeznénk is kilátásba, lenne-e visszatartó ereje annak, ha kijelentjük: az elfogott öngyilkos merénylők halálbüntetésre számíthatnak? Van-e visszatartó ereje annak, ha az öngyilkos merénylő ezzel számolhat? Vagy ha esetleg azt is be kell
kalkulálnia, hogy az akció végrehajtása közben lelövik? Véleményem szerint egyáltalán nincs! Az öngyilkos merénylőt a büntetőjog jelenlegi eszköztárával nem lehet visszatartani, egyszerűen azért, mert neki nincs veszítenivalója. A legtöbb, amit veszíthet, hogy nem a tervezett helyen és …
Tovább a műhöz
A tőkepiac büntetőjogi védelme Magyarországon olyan interdiszciplináris kérdéskör, amely egyaránt igényel jogi (büntetőjogi) és közgazdasági megközelítést és személetmódot. A tőkepiac a társadalom gazdasági alrendszerében helyezhető el, emiatt a fogalmának meghatározása előtt röviden érdemes kitérni a gazdaság fogalmára és legfontosabb alrendszereire. Ezután meghatározzuk majd a tőzsde fogalmát, és bemutatjuk a gazdaságban betöltött legfontosabb feladatait. Az ember alapvetően társas lény, társadalomban él. Ennek során sokféle kapcsolatba kerülhet embertársaival. Ez a sokféle viszonyrendszer jelenti a társadalmi lét különféle részterületeit, szféráit, amelyek különböző tevékenységekben nyilvánulnak meg. Ilyenek a politika, az ideológia, a kultúra (ezen belül a jogi kultúra) és természetesen ilyen a gazdaság is. A gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő különböző jelenségek és kölcsönhatások összessége.5 A gazdasághoz a jogi kultúra is szorosan kapcsolódik. Békés Imre rámutat: „Valamely nemzet jogi kultúráját meghatározza általános kultúrája, történelmi tradíciói, az a politikai rendszer, melynek uralma alatt él illetve élt, a külállamok iránti nyitottsága. A jogi kultúra keretében kerülnek megalkotásra a törvénykönyvek; …
Tovább a műhöz