Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Bizonyítékok
- 2006
Kevés egyetemi oktató mondhatja el magáról, hogy kollégái már 60 éves korában tiszteletkötettel lepték meg. Öt évvel ezelőtt Tremmel Flórián professzort Minúciák c. tanulmány csokorral köszöntöttük. Érdemes egy pillanatra áttekinteni, hogy mi is történt az ünnepelttel az elmúlt fél évtized alatt, ami ismét érdemessé tette, hogy immáron nemzetközi léptékű tiszteletkötetet nyújthassunk át részére. Mindenekelőtt folytatta vezetői tevékenységét a nevében is megújult, kettőssé vált Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéken, csakúgy mint a helyi, regionális, alkalmanként országos szintű perbeszédversenyek lelkes szervezését. Mint társvezető részt vett a „A bűnözés elleni küzdelem jogi és nem jogi eszközei” doktori alprogramban, amit kiegészített a Rendőrtiszti Főiskola doktori programjának támogatásával. Önálló, nagy lélegzetű tankönyvet jelentetett meg a századelőn „Magyar büntetőeljárás”, majd az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követően két docensével társszerzőségben „Új magyar büntetőeljárás” címmel. Ugyanezt tette a másik kedvelt tárgya, a kriminalisztika körében is, „Kriminalisztika tankönyv és atlasz” címmel. A tanszék nemzetközi kapcsolatainak bővítése érdekében 2002-ben kezdeményezője volt a Közép-európai Bűnügyi Együttműködés létrejöttének, melynek alapító okirata szerint a szervezet …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéke a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.
törvény (Be.) 2003. július 1-jei hatályba lépése óta is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a büntető eljárásjog című tantárgyat mindig a hatályos joganyagon alapuló
tananyag közreadása mellett oktassa. Itt kell említeni Fenyvesi Csaba egyetemi docens, Herke Csongor egyetemi docens és Tremmel Flórián egyetemi tanár által írt Új magyar büntetőeljárás (2004) c. egyetemi tankönyvet, amelynek célja az volt, hogy a jogász alapképzésben részt vevő hallgatóknak a szigorlati vizsga letételéhez nyújtson elméleti és gyakorlati ismereteket. Herke Csongor a jogi szakvizsgázók számára írt Büntető eljárásjog című jogi szakvizsga jegyzetet (legutóbbi kiadása 2010-ben), valamint Hautzinger Zoltán egyetemi adjunktus és Herke Csongor társszerzőségében megjelent az Új magyar büntetőeljárás dióhéjban, később A magyar büntető eljárásjog alapvonásai című tansegédlet. Ennek a folyamatnak következő lépcsőjét jelenti ez az egyetemi jegyzet, amely a jogi szakokleveles hallgatók, jogi asszisztensképzésben részt vevők, valamint az igazságügyi főiskolások részére a 2012. január 1-jétől hatályos Be. alapján készült.
Az említett képzésekben - különös tekintettel az egyetemi alapképzéshez képest rendkívül alacsony óraszámra - a …
Tovább a műhöz
Büntetőjog
- Balogh Ágnes
- 2009
A Büntető Törvénykönyv szerkezetileg két fő részből áll, ezek az Általános rész és a Különös rész. Az előbbi a büntethetőség általános feltételeit szabályozza, az utóbbi tartalmazza az egyes bűncselekmények törvényi tényállásait.
A törvényhozó azért alkot törvényi tényállásokat, hogy azokkal védje az általa értékesnek ítélt társadalmi viszonyokat (a bűncselekmény tárgyait) a jogellenes támadásoktól. Egy társadalmi viszony több oldalról is támadható, ezért a védelemnek is minél szélesebbnek kell lennie. Ez magyarázza, hogy egy társadalmi viszonyt a törvényhozó több tényállással is véd, de az is előfordulhat, hogy egyetlen tényállás több védendő jogi tárgyat is tartalmaz. A törvényhozónak valamilyen szempontot kell találnia arra, hogy csoportosítsa az általa alkotott több száz tényállást. A fentiek ismeretében kézenfekvő, hogy a Különös rész egyes fejezeteinek kialakításában annak volt döntő szerepe, hogy az azonos vagy nagyon hasonló társadalmi viszonyokat védő tényállások kerüljenek egyazon fejezetbe. A Különös rész 11 fejezetből, a fejezeteken belül címekből áll.
Az egyes tényállásokat a védett társadalmi érték, a jogi tárgy azonossága foglalja egy fejezetbe, a fejezetek közötti sorrendet szokás fontossági szempontok alapján értékelni. | A bűncselekmények között a legrégibb korok óta megkülönböztetnek köztörvényes és …
Tovább a műhöz
A Dialóg Campus Kiadó által elindított nagysikerű „Jogi Szakvizsga Segédkönyvek” sorozatban 2003-ban jelent meg először a Büntetőjog Általános részét feldolgozó kötet, melyet hat átdolgozott változat követett.
A könyv megírása és átdolgozása során figyelemmel voltunk a Jogi Szakvizsga Bizottsága által összeállított kérdéssor és a jogszabályok módosításaira. Mindenki számára ismert, hogy 2012. június 25-én az Országgyűlés elfogadta a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt, így 2013. július 1-jétől új kódex váltotta fel a korábbi törvényt. Az új Btk. azonban nem teljesen „új”, rendelkezéseinek jelentős része megőrzi a hagyományosjói ismert és bevált fogalmakat, jogintézményeket. Természetesen vannak olyan részei, amelyek teljesen eltérnek a korábbi törvény szabályozásától, ennek oka, hogy az új kódex választ kívánt adni a modem kihívásokra. A Btk. hatályba lépése óta több esetben módosult, a jegyzet ezek figyelembe vételével került átdolgozásra. A könyv célja változatlanul az, hogy a felkészülök számára egységes képet alkosson a büntetőjog elméletéről és gyakorlatáról. Ennek érdekében a jogszabályi rendelkezések ismertetésén és elemzésén túl fokozott figyelmet fordít a bírói gyakorlat bemutatására, a
jogalkalmazásban felmerült problémák megoldási lehetőségeire. így természetesen az egyes
témakörökhöz …
Tovább a műhöz
Nach mehreren erfolglosen Versuchen und nicht angenommenen Gesetzanträgen wurde das erste Strafgesetzbuch (Gesetz Nr. V vom Jahre 1878) in unserem Land im Jahre 1878 geschaffen. Das nach seinem Schöpfer auch heute als Csemegi-Kodex genannte Gesetz war „ein spät geborenes Kind seiner Zeit” (Albert Irk). Es wurde geschaffen, als es schon neue Richtungen in der Welt der Wissenschaft erschienen sind. Es herrschten noch die Lehren der klassischen Schule in den meisten Staaten des europäischen Kontinents, aber es zeigten sich schon die Vertreter einer neuen Denkweise, die unter der Führung von Liszt, Prins und Van
Hamei die Internationale Strafrechtliche Vereinigung gegründet haben und das alte, das sogennante klassische Strafrecht völlig umgestalteten. Der Csemegi-Kodex wurde im ganzen Europa mit allgemeiner Anerkennung empfangen. Aber auch das war natürlich, denn zu dieser Zeit lebte Ungarn, als ein integranter Teil der
Habsburg-Monarchie im europäischen Blutkreislauf. Deshalb liegt es offen, daß dieser Kodex mit dem zu dieser Zeit auch in mehreren europäischen Ländern geschaffenen Strafgesetzbuch im Einklang ist; so vor allem mit den preußischen, aber auch mit den französischen, belgischen Strafgesetzbüchern, mit den italienischen und österreichischen Vorschlägen. Was in gewisser Hinsicht ein Vorteil ist, kann in anderer Hinsicht einen Nachteil bedeuten. Diese Feststellung gilt auch für den Csemegi-Kodex: wegen der Wirkung der anderen europäischen …
Tovább a műhöz
Die Promotion von Prof. Dr. Harro Otto zum Ehrendoktor an der Janus Pannonius Universität
- Ádám Antal
- 1989
Der Senat der Janus-Pannonius-Universität in Pécs promovierte am 17. November 1988 Herrn Professor Dr. Harro Otto, den Inhaber des Lehrstuhles für Strafrecht, Strafprozeßrecht und Rechtsphilosophie an der Rechts- und Wirtschaftswissenschaftlichen Fakultät, den Vizepräsidenten für Lehre und Studierende der Universität Bayreuth, als Anerkennung seiner herausragenden wissenschaftlichen Tätigkeit sowie seiner Bemühungen um die Förderung der vielseitigen Zusammenarbeit zwischen der Universität Bayreuth und der Universität Pécs zum Doktor honoris causa.
Eindrucksvoll verlief die Ehrenpromotion in der Aula, an der auch Prof. Dr. Egon Görgens, Dekan der Fakultät für Rechts- und Wirtschaftswissenschaften der Universität Bayreuth und Prof. Dr. Wilfried Berg, Prodekan der Fakultät für Rechts- und Wirtschaftswissenschaften der Universität Bayreuth, teilgenommen haben. Ein Pedell in braunem Talar, ausgerüstet mit einem großen silberbeschlagenen Stab, geleitete die Rektorin, Professor Dr. Mária Ormos, den Altrektor, Professor Dr. József Földvári, und die Dekane der Fakultäten auf das Podium. Die Rektorin und die Dekane trugen grüne Talare und goldene Amtsketten. Bevor sie unter einem monumentalen Gemälde der Universitätsgründung Platz nahmen, erklangen die deutsche und die ungarische Nationalhymne. Es ist schon bewegend mitzuerleben, wie die ungarischen Gastgeber ihre deutschen Gäste mit dem „Lied der Deutschen” ehrten - einer Melodie von Joseph Haydn …
Tovább a műhöz
Egy egyetem tekintélye, szellemisége nem a semmiből jön, azt generációk szorgos munkája teremti meg. Kimagasló személyiségek építenek bele láthatatlan és korunkban már csak nehezen azonosítható köveket, rétegeket. Így aztán a hallgató legtöbbször már nem is tudja, hogy az általa megtanult kriminológiai nézet, büntetőjogi elmélet - melyet tanárnemzedékek sora tanult, majd adott tovább, formálva ezzel gyakorló jogászok szemléletét, eszmerendszerét, világlátását - kinek az agyából pattant is ki először. Jelen sorok írója 1967-ben, büntetőjogi tanulmányainak kezdetén hallotta először néhai nagytekintélyű Losonczy István professzortól: „Mint azt nagynevű elődöm és professzor társam Irk Albert találóan jegyezte meg...”, és jött egy frappáns idézet, példa vagy megállapítás. A dolog szokatlanságával tűnt fel abban a korban, amikor a „nagynevű” megkülönböztető jelző helyett inkább a „burzsoá’, vagy finomabban szólva „polgári
gondolkodó” epiteton ornáns járta. Ki is volt tehát Irk Albert, akinek születése 120. évfordulóján emlékkötettel tisztelgünk?
Egy rövidre szabott előszóban persze képtelenség egy nagy ívű, sok évtizeddel korábban lefutott pályát felvázolni, de szükségképpen sommásan megállapíthatjuk, hogy Irk Albert nagysága már szakmai életútjának kezdetén megfigyelhető, amikor 1910-11-ben korának legértékesebb szellemi műhelyéből, …
Tovább a műhöz
A volt tanítvány és munkatárs tiszteletével emlékezem meg Karunk egykori neves professzoráról, Losonczy Istvánról. A még életben levő diákjai és tanártársai gondolatában még élénken él a 32 éves korában, 1940-ben egyetemi tanárrá kinevezett, szép karrier előtt álló fiatal oktató szigorú tekintetű, de érzékeny lelkületű alakja. Rendkívüli tehetsége a jogfilozófia és az anyagi büntetőjog tudomány alkotó továbbfejlesztésében mutatkozott meg. Az 1937-ben kiadott „A mulasztás okozatossága” ma is mértékadónak tekintett mű, amelyet a hazai és a külföldi jogtudósok azóta is hivatkozási alapnak tekintenek. „A tettesség és részesség a büntetőjog rendszerében” c. monográfiája (1966) 40 év eltelte után is példája a fegyelmezett gondolkodásnak, a tudományos alaposságnak és a szigorú, következetes logikai módszer alkalmazásának. Jogfilozófiai munkásságának érdemeit a 2002-ben Karunkon szervezett tudományos rendezvény jelenlevői elismeréssel méltatták. Ebből az alkalomból jelentette meg a Szent István Társulat Losonczy István „Jogfilozófiai előadások vázlata” című posthumus írását, amely egyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának hivatalos tankönyve. Tudományos karrierjét a II. világháború utáni hazai rendszerváltozás kettétörte. Újkantiánus szellemi tájékozottsága lehetetlenné tette, hogy a mraxista-leninista …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi Tanszékén a gazdasági büntetőjog oktatásának a rendszerváltás előttig visszanyúló hagyományai vannak, e tradíció megteremtéséért tanszékünk professor emeritusának, Erdősy Emilnek e sorokban is szeretnénk külön köszönetét mondani. 2004-ben, amikor ennek a tanulmánykötetnek a létrehozására irányuló szándék megszületett, a pécsi Gazdasági Büntetőjogi Műhely már több, az aktuális gazdasági büntetőjogi kérdéseket tárgyaló művei rendelkezett (Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények, Budapest, 2002.; Gál István László: A pénzmosás, Budapest, 2004.), reményeink szerint rövidesen megjelenik Nagy Zoltán: Az informatikai bűncselekmények című monográfiája is. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy az egyébként is gyakran módosuló büntetőjogi szabályok között a gazdasági büntetőjog még napjainkban is a legdinamikusabban változó területnek tekinthető, ezért fontosnak tartjuk, hogy viszonylagos rendszerességgel megjelenjen egy olyan tanulmánygyűjtemény, amely a témával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek legfrissebb kutatási eredményeit
tartalmazza. Az olvasó ennek első kötetét tartja a kezében. Tanszékünk a jövőben is támogatni kívánja mind a gyakorlatban dolgozó kollégák, mind a fiatal kutatók munkáját azzal, hogy írásaikkal a szakma képviselőit együtt …
Tovább a műhöz
Az üzleti életben a döntéshozatalt megelőző mérlegelés során többfajta kockázattal szembesül a döntéshozó; a kockázatot a várható hozamokkal összevetve lehet meghozni a döntést, többek között egy projekt elindításáról. Létezik azonban egy speciális kockázat, amely jelentőségét tekintve semmivel sem kisebb például az árfolyamkockázatnál vagy a piaci kockázatnál, ez a büntetőjogi kockázat. Ugyan lehet és kell is jogászokat (jogtanácsosokat, ügyvédeket) alkalmazni a felmerülő problémák megoldására vagy tanácsadás céljából, a döntéshozó azonban csak akkor tudja a megfelelő kérdéseket feltenni a jogban járatos szakembernek, ha maga is tisztában van a gazdasági büntetőjog alapvető összefüggéseivel, emellett - tegyük hozzá rögtön, hiszen ez talán még fontosabb szempont - ő viseli a büntetőjogi felelősséget. Régóta érett bennem az elhatározás, hogy gazdasági büntetőjogi kézikönyvet írjak közgazdászok számára. A büntetőjog leginkább elkülönülő szegmense a gazdasági büntetőjog, amelynek igényes elsajátítása elképzelhetetlen többirányú háttértudás nélkül. Napi szinten tisztában kell lenni a büntetőjogi normákon túl például a csődjog, a versenyjog, a társasági jog, az adójog, a vámjog stb. szabályaival, ráadásul emellett legalább alapvető szintű gazdasági ismeretek is elengedhetetlenül fontosak. Közgazdász kollégáim rendelkeznek a …
Tovább a műhöz
(...) Az Internet, mielőtt világhálózattá fejlődött volna alapvetően a kommunikáció szükséglete hívta életre a hidegháború éveiben és a kommunikáció lehetősége azóta is meghatározó funkciója. A technikai – technológiai fejlődéssel, az ezredforduló időszakától a felhasználók, mint tartalomfogyasztóból tartalomkészítőkké váltak. Megjelentek a különböző közösségi oldalak, a web2 nyilvánossága a hivatalostól eltérő, sokszor azzal szembemenő véleménynyilvánítás és privát kommunikáció lehetősége bővült. Számtalan kommunikációs platform (chatszobák, Skype, Zoom, Teams, Viber, Signal,
WhatsApp, WeChat stb.) és technika létezik. Ugyanakkor az Internet használata, így a tartalomfeltöltés vagy a kommunikáció az anonimitás lehetőségét hordja magában. A kommunikáció anonimitása, az audiochat programokban azt a veszélyt hordja magában, hogy a felhasználó a vele szemben ülő – videófolyam hiányában – arcát nem látja és nem tudja beazonosítani, hogy a vele kommunikáló személy valóban az a személy, akinek ki adja magát. A kapcsolatfelvétel tipikus helyszínei a chatszobák, a Messenger, ahol a pedofilok bekapcsolódnak beszélgetésbe vagy ráírnak a megcélzott gyermekkorú felhasználóra. A pedofilok sajnálatosan már „rutinnal rendelkeznek”, hogyan lehet megtéveszteni egy gyermeket, hogyan lehet a bizalmába férkőzni, hogy lehet aljas céljukhoz közelebb kerülni. A …
Tovább a műhöz
A „Barnahus” kifejezés az izlandi „gyermekház” szóból ered. A Barnahus egy gyermekbarát, multidiszciplináris modell, amelynek célja, hogy minden egyes gyermek számára összehangolt és hatékony gyermekvédelmi és büntetőjogi választ kínáljon, valamint, hogy a nyomozás és a bírósági eljárás során megelőzze a traumatizálódást és a retraumatizálódást . A Barnahus modell mára számos országban elterjedt integrált megközelítés, amely a bántalmazott vagy elhanyagolt gyermekek igényeit helyezi a középpontba. A Barnahus modell nemcsak egy kihallgatási módszertan, hanem egy komplex gyermekjóléti szolgáltatás is. A Barnahus modellnek amerikai gyökerei vannak. A Child Advocacy Center (CAC) modellt 1985-ben hozták létre az Egyesült Államokban. A CAC célja a retraumatizáció megelőzése volt azáltal, hogy gyermekbarát, biztonságos és semleges környezetet biztosít az igazságügyi kihallgatás, az orvosi vizsgálat és a kezelés számára. Izland 1998-ban hozta létre a Barnahus nevű szervezetet, amelyet a CAC modellje ihletett. A Barnahus abban különbözött a CAC modelljétől, hogy szolgáltatásait a nemzeti közjóléti rendszerbe és az igazságszolgáltatási rendszerbe integrálták. Az egyik jelentős előrelépés volt, hogy a gyermeknek a Barnahusban audiovizuálisan rögzített vallomása törvényes bizonyíték lett a bírósági eljárásokban, így a gyermeknek nem kell több hónapot vagy évet …
Tovább a műhöz