Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 25-34 az összesből: 34

Találatok


A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának Büntetőjogi tanszéke is aktívan szerepet vállalt mindig a különféle konferenciák szervezésében. Ez idén sem volt másként, hiszen a Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszékkel karöltve megszervezték az első Tudományos Diákköri és PhD konferenciát. A kiváló és remélhetőleg hagyományteremtő kezdeményezés sikerét mutatja, hogy az Országos Diákköri Konferencián induló hallgatók többsége a konferencián előadta dolgozatait. Lehetőség nyílt a dolgozatok javítására, valamint előadói készségük fejlesztésére. A plenáris ülésen a kar doktoranduszai mutatták be aktuális kutatási témáikat, melyeket vita követett. Rendkívül sokszínű témákkal jelentkeztek a graduális hallgatók, a témák között szerepeltek: büntetőjogi, polgárjogi, kriminológiai, valamint infokommunikációs területet érintő problémafelvető dolgozatok. Ezen előadások írásos változatát tartalmazza ez a kötet, amely remélhetőleg hagyományteremtő jelleggel a következő években is összegyűjtésre kerül.
Tovább a műhöz
A Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai tanszék - a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézettel karöltve - mély tisztelettel adózik Dr.iur.dr.med Dezső László kandidátus, címzetes egyetemi docens emlékének halálának első évfordulóján. Még kezdő oktatói beosztásban voltam, amikor Dezső László tíz éven át - rendszeresen vállalva a Pécsre autózást Zalaegerszegről - közreműködött a kriminalisztika oktatásában. Minden héten nagyon vártam érkezését, mert az együtt töltött órák folyamatos szakmai beszélgetéssekkel teltek, nem ritkán éjszakába nyúlóan. Ő volt a tanszéki szemléltető anyag leglelkesebb és legeredményesebb gyarapítója. Ő volt az, aki szinte hetente hozott hírt olyan ügyekről, amelyek már önmagukban is esettanulmányt érdemeltek volna. Dezső László érdemeit a tudományos konferencia résztvevői is kiemelték. Nagyon örülök annak, hogy a gondolat felmerülése után ilyen sokan - köztük külföldiek is! - igent mondtak az emlékülésre, amelynek végső címe: „Orvosok és jogászok a büntető igazságszolgáltatásban" önmagában is jelzi Dezső László sui generis életművét, a két nagyon távolinak tetsző tudomány - az orvostudomány és a jogtudomány - szoros kapcsolatát, egymásra utaltságát. Azzal a reménnyel bocsátom a Tisztelt Olvasók rendelkezésére a Dezső László tiszteletére rendezett konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kötetet, hogy …
Tovább a műhöz
Pleadings
  • 2011
Felicitations to our estemeed master. We are all pupils of the person feted. It feels pleasant to say so since we have all experienced that a pupil is not the one whom we are teaching or have taught (for we have so many of them) but the one who has learned something from us. We may say with full justification that we have always had something new to learn from our Master. Neither the word Master itself, nor its spelling with capital ‘M’ is an exaggeration as - luckily - we are not the only ones. The two thick volumes of studies, Minutiae and Evidence, published in honour of his 60th and 65th birthday together with the studies herein written by his pupils and admirers in Hungary and abroad are a clear demonstration of it. Each piece of writing is a short pleading for him, to him and in his favour and honour. We all feel that reaching this 70th spring is a milestone in the career of our honoured Professor. What will remain unchanged henceforward? His enthusiasm for criminal procedure as a science of law and for forensic science as a science of fact. His devotion to and activity in physical sports strengthening the body, spirit and mind (table tennis) and mental sports (chess). His attraction towards literature, especially rhetoric, poetry and musical instruments (violin and piano), his creativity and playfulness. His affection and supportive zest provided to his family, colleagues and students. Ilis sustained involvement and engagement in learning English, which he can …
Tovább a műhöz
A könyv a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület és a PTE ÁJK által 2009. június 5-6-án rendezett konferencia anyagát tartalmazza, pontosabban az ott elhangzott előadások írásos változatait, azokat, amelyeket a szerzők megjelentetés céljából megküldték, s melyek tematikailag illeszthetőek voltak a kötet koncepciójába. A konferenciához képest kissé késve jelenik meg e mű, aktualitása azonban nem lehet kérdéses, sőt napjaink történései igazolják a tanulmányokban foglaltak jelentőségét, érdekességét. A szerkesztők maximálisan tisztelték a szerzői jogokat. Erre figyelemmel csupán a könyv szerkezeti egységeit alakították ki, a lehetőségek határai között azonos címezést, számozást, kiemelést, felsorolási módszereket, lábjegyzetelést, hivatkozási rendszert hoztak létre, bízva abban, hogy ezek eredményeként egységesen szerkesztett könyv jelenhessen meg. Egy valamivel nem foglalkoztunk, ez a kötetben megjelent tanulmányok tartalma; a szerző mondanivalója, véleménye, álláspontja, kritikai észrevételei, következtetései és javaslatai csakis az övéi. E vonatkozásban a szerkesztők nem foglaltak állást, szerkesztési feladataikat erre (ezek megítélésére) nem kívánták kiterjeszteni. Reméljük, hogy a tisztelt olvasó nem csalódik majd, amikor megolvassa a könyvet, mely sok oldalról mutatja be a hazai korrupciós jelenségeket és azok okait. Végül, egyetlen megjegyzést teszünk: a …
Tovább a műhöz
Az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásának, joggyakorlatának követése egyre nagyobb feladat a jogban járatos szakemberek számára is. A Bíróság egyre növekvő számú ítéletében ma már az eligazodást nem pusztán a nyelvi nehézségek okozzák, sokkal inkább az a tény, hogy a magyar gyakorló jogászok túlnyomó többsége tanulmányai, illetőleg pályája során nem kaphatott szisztematikus képzést az emberi jogok európai védelméről. így nem ismerheti az esetjog rendszerét, tartalmát és technikáját, szükségképpen nehezen igazodik el annak használhatóságát illetően. Ez azért is sajnálatos, mert a Bíróság esetjoga nem pusztán a nemzeti jogélet legkülönbözőbb területén alkalmazandó joganyag, hanem olyan szemlélet is, amely a magyar a jogi gondolkodás alakítására is meghatározó hatással lehet. A strasbourgi bíróság immár több évtizede létező és állandóan alakuló joga olyan közös európai érték, amelynek ismerete az alapjogok magyarországi szemlélete, jogi szabályozása, és az alapjogi bíráskodás megalapozása szempontjából ma már nélkülözhetetlen. A fentiek miatt tartom nagy jelentőségűnek azt, hogy a strasbourgi esetjogot a magyar büntető eljárásjog szemszögéből feldolgozó kézikönyv jelenik meg. Ennek a könyvnek a különlegességét az adja meg, hogy a büntetőjog területén működő szakemberek, gyakorló büntetőbírók írták. Ez az egyik oldalról garancia …
Tovább a műhöz
Egyik kolozsvári volt kedves hallgatóm, majd egyetemi tanártársam és jó barátom önzetlen buzgalma folytán 1935-ben — 40 évi irodalmi munkásságom emlékére — engemet is megtiszteltek jóbarátaím egy Emlékkötettel. Ilyen kitüntetésben rendszerint csak a „nagy" professzorokat szokták részesíteni tanártársaik és hallgatóik. Én álmaimban sem soroztam magamat e nagyok közé s nem ábrándoztam ilyen megtiszteltetésről, már csak azért sem, mert 30 évi jogtanári működésem után, a jó Isten különös rendeléséből — a világháború utáni összeomlásunk zűrzavarai folytán — el kellett hagynom tanári katedrámat s így megszakadt a közvetlen kapcsolatom egyetemi kartársaimmal és az ifjúsággal. Hogy mégis régi kedves tanártársaim, volt hallgatóim és az igazságügyi szolgálatomban kedves új kartársaim megadták nekem is ezt a kivételes nagy kitüntetést, ezt az ő túláradó jóindulatuk és figyelmességük mellett kénytelen vagyok arra is magyarázni, hogy hosszú tanárkodásom és igazságügyi szolgálatom alatt talán végeztem valamit, amiért ezek a nagyjóakaróim érdemesnek ítéltek arra, hogy tőlem, mint pályája végéhez közeledő társuktól, ilyen gazdag s engemet valóban boldoggá tett emlékkötettel búcsúzzanak el. Most, amikor 70-ik életévem betöltése folytán a közszolgálattól megváltam és nyugalomba vonultam, kötelességemnek érzem, hogy én is nyilvánosan, maradandóbb …
Tovább a műhöz
Dr. Bodnár Imre (1947-1997) | Ha egy emlékkötetet a kezünkbe veszünk és lapozgatunk óhatatlanul eszünkbe jutnak, visszaidéződnek emlékeink az Ünnepekről, amelyek előtt tisztelegnek az utódok. A kortársak saját emlékeikre támaszkodhatnak. Emlékképé formálhatók a múltba vesző foszlányok, felelevenednek a közös múlt még el nem feledett eseményei, élményei. Az emlékek a memóriába történő bevésése és reprodukciója során, - ahogy tanítjuk a bűnügyi stúdiumokban - torzulhatnak, szelektálódhatnak, ritkulnak. Sajnos, az idő előre haladtával az Ünnepekről őrzött képek, emlékek halványulnak. Ha egy emlékkötetben, az életrajzban szükségszerűen szereplő számokra tekintünk, - amelyek rendkívül ridegek, különösen az olvasó életkora miatt felrémlik, - sokszor tényleg rémképként - a könyörtelen elmúlás. Az elmúlás, amely egy életpályát lezárja, helyesebben kettétöri, annak idejétől függetlenül. Egy olyan életét tör meg, amely másnak, másoknak már csak a személyes jelenlét okán is kimondhatatlanul fontos, továbbá olyan pályáét, amely minden bizonnyal további személyes, szakmai örömök, sikerek lehetőségét tartotta magában. Noha életünk sosem lehet teljes, legfeljebb teljesebb, de a korai és egyben értelmetlen halál, e lehetőségektől idő előtt megfosztja az elhunytat. Ha egy emlékkötetbe előszót kívánunk írni, kollégaként, de mégis csak …
Tovább a műhöz
Azt szokták mondani, hogy a büntetőjog viszonylag zárt, belterjes tudományág. Éppen ezért e tudományterületen kevés a nagy egyéniség, a legendás tudós. Ám ha csekély számban is de – mint e kötet címzettje igazolja – vannak kivételek. Szerencsére élnek köztünk olyanok, akiket mind az egyetemek falai között, a katedrán és a tudományos műhelyekben, mind a szaklapok, könyvkiadók szerkesztőségében vagy a tárgyalótermekben egyaránt sűrűn, nagy tisztelettel idéznek, emlegetnek. Akiknek hatása túlterjed saját szűkebb szakmájuk határain is. Ezzel a kötettel egy ilyen rendkívüli hatású személyiség, Földvári József professzor 80. születésnapjára tisztelgünk. Tanulmányainkkal megpróbáltunk méltónak bizonyulni e szép ünnephez. A könyvnek – azon túlmenően, hogy igyekeztünk benne „legjobb gondolatainkat” csokorba gyűjteni – van egy formai különlegessége is. Sajátos, egyedülálló rekordról tanúskodik: ez immár a harmadik gyűjtemény, amit kedves Professzorunk kerek születésnapjaira átadunk, s ilyen sorozatra nálunk talán még nem volt példa. Mentségünkre: így tudjuk talán legjobban és legmaradandóbban kifejezni nagyrabecsülésünket, ragaszkodásunkat. Kedves Professzor Úr! Őszinte szívvel kívánunk további jó egészséget és boldogságot szeretteid körében, remélve, hogy – ha kicsit tágabb értelemben is – sokan közülünk is e körbe tartozónak érezhetjük …
Tovább a műhöz
(...) Az elmúlt időszakban rendszeresen foglalkoztam a bűnügyi tudományok szerves részét jelentő kriminalisztika tudományrendszerbeli és tartalmi kérdéseivel, ezért ezen gondolatsoromban is azzal kívánok foglalkozni, hogy ezen diszciplína utóbbi időszakban végbement fejlődése hogyan befolyásolhatja a tárgy egyetemi oktatását. Az a közismert tény, hogy a tudományos-technikai fejlődés közvetlenül kihat a büntetőeljárásbeli felderítés és bizonyítás céljaira igénybevett eszközök és módszerek alkalmazására, nem szorul bizonygatásra. Nem tartom feleslegesnek azonban annak vázolását, hogy a tudomány és a technika fejlődésének utóbbi két évtizedében mely tényezők és hogyan befolyásolták a kriminalisztika elméletét és gyakorlatát. Első helyen a számítástechnika, az informatika, az információ átvitel, tárolás és feldolgozás egymással szervesen összefüggő hatalmas területét kell megemlíteni. A számítástechnikának a 20. század második felében megindult fejlődése, amely kezdetben a rendőrségi nyilvántartások és más adatbázisok mennyiségi és minőségi fejlesztését befolyásolhatta, az 1980-as évektől kezdve minőségi változást hozott a büntetőeljárás és a rendészeti igazgatás szempontjából releváns adatok kezelésében és feldolgozásában. Az elektronikus alakfelismerés és adatrendezés automatizálása lehetővé tette olyan, korábban is klasszikusnak …
Tovább a műhöz
A kötetet, amelyet Ön a kezében tart szeretettel és tisztelettel nyújtja át a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara Dr. Filó Erika egyetemi docens asszonynak hetvenedik születésnapja alkalmából. A kötet huszonnégy dolgozatot tartalmaz a családjog és társtudományai művelőinek, karunk oktatóinak és a jogalkalmazásban tevékenykedő kollégáknak tollából. A tanulmányok megírására számos tudományterületről szép számban vállalkozó szerzők írásaikkal fejezik ki tiszteletüket és megbecsülésünket kolléganőnk iránt. Akik személyesen is ismerik, jól tudják, hogy szinte hihetetlennek tűnik a tény: Filó Erika hetven éves. Noha az évkönyvek, hivatalos iratok és publikációs jegyzékek kétségtelenné teszik e tényt, azonban Erika (talán szabad itt is a megszokott megszólítást alkalmazni) ma is Karunk tudományos és közéletének, oktatási tevékenységének egyik legaktívabb polgára és tegyük hozzá (talán ez sem tolakodás) kifejezetten fiatalos megjelenése is határozottan cáfolja azt, hogy Karunk elmúlt közel fél századának tanúja. A hetvenes évek eleje óta számos tankönyv, monográfia, tanulmány szerzője, a hazai családjogtudomány kiemelkedő képviselője. Meghatározó és máig ható szerepe volt Karunk Továbbképző Intézetének létrehozásában, a szakirányú továbbképzések szervezésében és vezetésében. Tudományos, oktatói és vezetői ténykedése mellett …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 25-34 az összesből: 34