Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportja 2023. április 14-én „Válságok és büntetőjog” címen megrendezte a fiatal büntetőjogászok első konferenciáját, mely a TKP2021-NVA-07 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NVA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Tovább a műhöz
A koronavírus által okozott világjárvány egyértelműen gazdasági válságot generáló illetve erősítő tényezőnek bizonyult. Mivel a gazdasági válságok hatással vannak a bűnözésre, ezért érdemes röviden megvizsgálni a válságok hatását a bűnözés statisztikájára. 1835 és 1861 közötti bajor adatsorok alapján Georg von Mayr számszerűsíthető kapcsolatot mutatott ki a gabonaárak változása és a lopások száma között. A gabona árának növekedése maga után vonta a lopások számának emelkedését és fordítva. Az 1880-as években a híres francia büntetőjogász és kriminológus, Lacassagne is vizsgálta a gazdasági tényezők és a bűnözés alakulása közötti kapcsolatot. Azt vélte felfedezni, hogy a búzaárak változása szinte teljesen együtt mozog a vagyon elleni bűncselekmények számának változásával, és kimutathatók a gazdasági válságok hatásai is. Az USA 1890-es években lezajlott gazdasági válsága idején a bűnügyi statisztika szintén jelzett. „A válság kezdetekor az újságok a korrupció óriási megnövekedéséről számoltak be. 1895. január 1-jén a Chicago Daily Tribune egy cikkében azt állította, hogy 1894-ben volt a legnagyobb számú sikkasztás 1878 óta, ami egyébként szintén súlyos válságév volt.” Egy német kutatás szerint, amelyet Exner végzett az első világháború után, a következő összefüggést mutatta ki: a munkanélküliek számának minden egymillió …
Tovább a műhöz
VI. Konferenciakötet
- 2024
2023. november 23.-ân került megrendezésre a pécsi jogâsz doktoranduszoknak szervezett VI. Konferencia. A konferencia online formâban valosult meg a Microsoft Teams platformjân keresztül. 23 elöadö ismertette kutatâsi eredményeit, akiknek lehetöséget biztositottunk, hogy ebbe a kötetbe publikâljanak. A konferencia hârom szekciora volt felosztva az elöadâsok magyarul, angolul és németül hangzottak el. A jogtudomâny szinte valamennyi területe érintve volt a kutatâsokban. A konferenciakötetbe végül 14 lektorâlt tanulmânyt fogadott be a szerkesztöbizottsâg. Örömünkre szolgâl, hogy a konferencia irânti érdeklödés immâr hatodik éve is töretlen. Bizunk abban, hogy a konferencia és a hozzâ kapcsolodo konferenciakötet hozzâjârul a doktoranduszok tudomânyos munkâssâgâhoz. Ezüton is köszönjük valamennyi szerzönek, résztvevönek, lektornak és szerkesztönek a munkâjât! (...) A zaklatäs a mindennapi életben nagyon gyakran elöfordulö, a sértett szämära minden tekintetben megterhelö cselekmény. A gyakorisägät alätämasztj'äk a büniigyi statisztikai adatok is, miszerint a zaklatäs az egyik leggyakrabban elkövetett büncselekmény Magyarorszägon. Megällapithatö toväbbä, hogy szämos olyan eset is elöfordul, amikor megvalösulnak a zaklatäs elkövetési magatartäsai, mégis akadälyokba ütközik az elkövetö felelösségre vonäsa. Söt olyan esetekkel is talälkozhatunk mindennapjainkban, hogy’ magunk …
Tovább a műhöz