Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 9

Találatok


Hellwald nagy ethnographiai műve jelen harmadik kötetének átdolgozásával a magyar kiadó engem bízott meg. Nincs miért tagadnom, örömmel fogadtam el e megbízatást. Nemcsak azért, mivel a mű jelentőségét irodalmunkban teljesen tudom méltányolni s hiányt pótló mii alkotására magyar író mindenkor büszkén vállalalkozik, hanem tisztán egyéni okokból is. A mű kidolgozása ifjúkori álmaimat, a múltak szép emlékeit fogja visszaidézni elém. Serdülő korban voltam még, midőn a mai Magyarország egész területét beutaztam s nagyrészt gyalog, mindenkor tanulmányozás végett téve utamat s érett ifjúságom négy teljes évét áldoztam arra, hogy Európa egy jelentékeny részét bejárjam. Hónapokat töltöttem a nagy városokban, hogy tudományos ismereteimet gyarapítsam, de megragadtam minden alkalmat, hogy oly helyekre is elmehessek, hol magyar utazó talán soha sem fordult meg, s hol magát a czivilisatió által még nem változtatott népéletet tanulmányozhattam. Árva és vagyontalan ifjú voltam, de szivem nem tudott meghidegülni soha s az itt-ott érzett űrt örömest pótoltam ama kimondhatlan gyönyörrel, mit a természet szépségei s a népélet vonzó aprólékos jellemvonásainak megfigyelése minden fogékony kebelben ellenállhatatlanul felkelt. A magyar nép mélyen érző ábrándozásra hajlandó jellege megmaradt nálam a mai napig is. Kém közönyös előttem semmi, a mivel időről-időre foglalkoznom kell …
Tovább a műhöz
Európa a legnevezetesebb világrész. Itt laknak a legműveltebb népek, a világtörténelem eseményeinek nagy része ezen a földön történt s innen terjedt szét s terjed nagyrészt mai nap is a civilisatio a földteke minden részére, melyben csak a régi keletázsiai művelődés b az egészen új északamerikai versenyezhet némileg vele. De ha a múlt s jelen nagy eseményei nem tennék is e földrészt oly fontossá, nevezetes lenne azért, mert mi is itt lakunk s mert e terület lakói általában legközelebbi ismerőseinkhez tartoznak. Őszintén meg kell vallanunk, hogy tisztán ez az érdeklődés okozza azt, hogy Európát a világrészek közé számítjuk. Földrajzi tekintetben szigorúan véve, nincs jogunk hozzá. Európa tulajdonkép Ázsiának nyugatra terjedő nagy félszigete s Afrikától is csak a keskeny gibraltári szoros, a régi Hereules-oszlopok, választják el. Általában az ó világ három nagy területe földrajzi szempontból egy egészet képez, még a látszólag önálló Afrikát is összeköti Ázsiával a szuezi földszoros. Európa s Ázsia között még szorosabb a kapocs. A földrajzírók megállapították ugyan a határt az éjszakról délre nyúló Ural hegység ormóján, részben pedig a mellette levő nagy mélyedésben, de e határ egészen mesterséges s nem a természet szabta meg. Az e vidéken lakó emberek életmódjában s jellegében sem lehet észrevehető különbséget találni az Uralhegy nyugati, …
Tovább a műhöz
A Föld és népe című nagyobb terjedelmű illusztrált népies földrajzi műből, melynek első kiadását a Méhner Vilmos-féle könyvkiadó czég már 25 évvel ezelőtt megkezdette, a jelen kötetben adjuk ki a második teljesen újból írt kiadásnak bezáró részét. Az a nagy érdeklődés, melyet olvasóközönségünk e mű iránt tanúsított, arra ösztönzött bennünket, hogy a második kiadást tetemesen nagyobb s a közszükségletnek megfelelőbb átdolgozásban adjuk ki. így lett a korábbi három kötetű műből jelenleg öt vaskos kötetből álló gyűjtemény, melynek négy első kötete az idegen országokat és népeket ismerteti, a jelenlegi pedig kizárólag Magyarország földjét és népét tárgyalja. Hazánk régibb és újabb leírásai mellett éreztük mindnyájan egy, középterjedelmü népies nyelven írt s illusztrált műnek hiányát. Hogy ezt a hazafias feladatot minél jobban valósíthassuk meg, elhatározta a szerző és kiadó, hogy a nagy honismertető mű egyes részeinek feldolgozására a legkiválóbb szakerők közreműködését kéri ki. így sikerült a czímlapon felsorolt 26 kiváló szakerő közreműködését megnyerni, kiknek munkáit a tartalomjegyzék egyenkint feltünteti, s a mellett közel félezer képet gyűjteni össze, hogy a művelt magyar közönség kezébe új kézikönyvet adhassunk, mely gyönyörködtetve oktasson, s ismereteket terjesztve éleszsze s tartalmasabbá tegye a hazaszeretet nemes …
Tovább a műhöz
A M. T. Akadémia 1869-ben a Gогove-alapítványból harmincz aranyat tűzött ki jutalmul a következő tudományos feladatra: "Adassék elő a hazai és külföldi iskolázás а XVI. században." Az Akadémia 1871-ik évi nagygyűlése a jelen művet, mely azonban teljesen átdolgozva és tetemesen bővítve lát napvilágot, érdemesítő a jutalomra. A kitűzött feladat értelmében a munka két részre oszlik. Az első a hazai tanügy és a magyarországi iskolák állapotát tárgyalja. Előadja, mily tényezők és befolyások okozták a tanügy és iskoláink hanyatlását és emelkedését; mikép hatottak a hazai iskolák szervezetére a külföld tanodái és tanférfiai; mikép voltak hazánkban a különböző fokú iskolák szervezve; mily tantárgyaikkal foglalkoztak, s mily tankönyveket használtak; milyen volt a tanítók és tanulók helyzete; mily városokban és falvakban találkozunk iskolákkal, s kik voltak tanítóik. Sajnos, csak a katholikus és protestáns iskolákról szólhatok. A többi hitfelekezetek iskolai állapotainak megvilágítására egyáltalán nem rendelkeztem adatokkal. A második rész a külföldi iskolákat sorolja föl, melyekben magyarok tanultak, vagy mint tanárok működtek; kimutatva az állást, melyet elfoglaltak, a tudományos és irodalmi munkásságot, melyet kifejtettek. Kiterjeszkedem a társodákra és alapítványokra is, melyek a külföld főiskoláiban magyar ifjak részére fönnállottak; valamint …
Tovább a műhöz
A 20. század utolsó harmadában az európai regionális fejlődésre a globalizáció nyomta rá bélyegét. A gazdaság szervezeti rendszerében a posztfordista struktúrák kerültek túlsúlyba, a termelési tényezők mobilitásának alakításában új szereplők, intézmények és finanszírozási formák jelentek meg. A globalizáció generálta folyamatok többsége erőteljes hatást gyakorolt a nemzetgazdasági és az interregionális terek átrendeződésére. A területi fejlődés jövője szempontjából különösképpen hét hatótényező szerepére érdemes figyelemmel lenni (AminThrift, 1994, 1995). Az első globalizációs trend a pénzpiacok növekvő koncentrációja révén rajzolódik ki. A termelést is maga alá gyűrő pénzügyi hatalom egyre erőteljesebben vonja befolyási körébe a világgazdaság szabályozását, az üzleti döntéseket. A második világméretű változás, a tudásigényes rendszerek térhódításában érzékelhető. A tudás termelése, elosztása és cseréje a gazdaság kulcselemévé válik, az e feltételek megléte alapján szelektálódnak a globális és a transznacionális piaci szereplők. A tudásfaktorhoz is szorosan kapcsolódó harmadik globalizációs tényező a technológia transznacionalizálódása, a technológiák gyors cserélődése, az innovációs reakcióidő csökkenése. A telekommunikáció, az űrtechnikai és a gyógyszeripar, a pénzügyi szolgáltatások és a mikroelektronikai …
Tovább a műhöz
Iermit fchliefen mir unfere Kunbreife um öic Idelt. Der letzte Blicfift Europa gemibmet, biefem leitenben ildcltttjeil, meldjer im Verläufe uou jmei ariaufenen aus öem Schatten er Unbefanntfjeit jur fyödjften Beöeutung fidj emporgcfdjmuugen tjat. Staulienb betrachten mir Iper ie erhabenen flöhen er Ciuilifation, auf melden er europäifche Heft öer Ztenfchheit ftetjt; un6 Dergleichen mir iefe Kultur mit er Unfultur er nicht europäifdjcn Beoölferung er übrigen IDelttheile, fo müffen mir hurh ’bie grofen Zbftänbe bci6er unmilifürlich betroffen fein. Semifj fin iefe Unterfdpebe ganj enorm, lüenn mir aber Don der äußeren brülle iefer Eirilifation abfehen, roenn mir ihre geiftigeu und materiellen Errungenfchaften auf einen Zlugenblicf nicht in Betracht nehmen, fondern im ZITenfdpu einjig und allein Öen ZTcenfdpn fuchen, fo finöen mir, öaf alle mefent= lidjen Ztcerfmale des ZTtenfdjen nidjt nur in Europa, fonöern auch im lebten Erbenminfel anjutreffen finö. Familie, Behaufung, Eigenthum, bjausgerüthe, IPaffen, irgenö eine Zbrt der Hegierung, chmucffad]en, Sprache, religiöfe cen unö bjanö lungen finöen fih überall, audj beim ärmften Zbuftralier, Hottentotten, ^euerlänöer ober Esfimo. Der ZRenfd trügt überall öas ZDefen öes ZHenfcheu in fidj; nir= genbs in feinem ZPeltthcile fanöen mir (Eröenbcmohner ohne jene gemeifamen Charaftere. Huch ift 5U bemerfen, öaf mir in Europa burd] Öen ßlanj unferer Kultur all ju fehr geblenöet meröen unö …
Tovább a műhöz
A kötet az európai oktatási rendszerek napjainkban zajló tendenciáiba nyújt széles körű betekintést az olvasóknak. Képet ad az európai oktatási rendszerek aktuálisan jelentkező trendjeiről, a közös, mindenütt érvényesülő folyamatok mellett a jellegzetes nemzeti sajátosságokról is. Megismerhetjük és összevethetjük azokat a sajátos változásokat, amelyek az egységes európai oktatási térség létrejötte indukált. A bemutatott országok között megtaláljuk a jelentős hagyományokkal rendelkező Németországot és Franciaországot, a számos hallgatót vonzó, régi, nagy egyetemeiről híres Nagy-Britanniát, valamint az oktatási felmérésekben kiválóan szereplő Finnországot, a népfőiskolái mozgalmáról ismert Dániát, a gyermekbarát Hollandiát. Ugyanakkor helyet kapott a kötetben a közép- és kelet európai országok közül az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott Szlovákia, Lengyelország, Románia és Magyarország is. Az olvasók megismerhetik a máig viták tüzében lévő brit comprehensive iskolák világát, megtudhatják mi jellemzi Németországban a fiatal, doktori fokozattal rendelkezők szakmai helyzetét, mi áll a francia oktatásügy kifejezetten erős világi szellemisége mögött. Képet kaphatnak a gyermekbarát, a reformpedagógiai elveket széles körben alkalmazó holland iskolarendszer érdekes vonásairól is, ugyanakkor megismerhetik a Lengyelországban lezajlott oktatási reformokat és a …
Tovább a műhöz
Montesquieu schreibt in seinem berühmten Werk „Über den Geist der Gesetze” an einer Stelle über das besondere Konfliktgefühl des oströmischen Kaisers Theophilos, der im 9. Jh. lebte. „Theophilos ließ das Schiff brennen, das für seine Frau, Theodora Waren geliefert hatte." „Ich bin Kaiser, ihr wollt aber einen Schiffsherren aus mir machen. Womit sollen sich die armen Leute das Brot verdienen, wenn wir ihr Gewerbe treiben?" Er hätte auch hinzufügen können: Wer wird uns zwingen, damit wir unsere Pflichte erfüllen?" Die Reagierung des ehemaligen Herrschers in der Lust von einem Philanthrop scheint schon in der Mitteilung von Montesquieu auch ein bißchen anachronistisch. Es war nämlich die Staatsleitungsmethode, die sich der Richtung der Wirtschaft und des Handels gegenüber völlig verschlossen hatte, auch mehr oder minder bis dahin überwunden. Es ist zwar wahr, daß die wirtschaftsfremde staatliche Zustellung durch die physiokratischen Moden stellenweise - so auch zur Zeit von Montesquieu - gewissermaßen wiederbelebt, aber nicht in dem Maße, wie es aus der zitierten Quelle herausklingt. Wahrscheinlich bedeutete „der gute Kaiser" lieber ethisch als ökonomisch ein Modell für Montesquieu. Es muß aber nicht besonders bewiesen werden, daß die durch Theophilos representierte staatliche Zustellung vom „Geist der Gesetze" schon sehenswürdig ganz fremd ist. Die Verantwortungszweifel des Herrschers haben gleichzeitig bis heute eine Realität. Dem …
Tovább a műhöz
Az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásának, joggyakorlatának követése egyre nagyobb feladat a jogban járatos szakemberek számára is. A Bíróság egyre növekvő számú ítéletében ma már az eligazodást nem pusztán a nyelvi nehézségek okozzák, sokkal inkább az a tény, hogy a magyar gyakorló jogászok túlnyomó többsége tanulmányai, illetőleg pályája során nem kaphatott szisztematikus képzést az emberi jogok európai védelméről. így nem ismerheti az esetjog rendszerét, tartalmát és technikáját, szükségképpen nehezen igazodik el annak használhatóságát illetően. Ez azért is sajnálatos, mert a Bíróság esetjoga nem pusztán a nemzeti jogélet legkülönbözőbb területén alkalmazandó joganyag, hanem olyan szemlélet is, amely a magyar a jogi gondolkodás alakítására is meghatározó hatással lehet. A strasbourgi bíróság immár több évtizede létező és állandóan alakuló joga olyan közös európai érték, amelynek ismerete az alapjogok magyarországi szemlélete, jogi szabályozása, és az alapjogi bíráskodás megalapozása szempontjából ma már nélkülözhetetlen. A fentiek miatt tartom nagy jelentőségűnek azt, hogy a strasbourgi esetjogot a magyar büntető eljárásjog szemszögéből feldolgozó kézikönyv jelenik meg. Ennek a könyvnek a különlegességét az adja meg, hogy a büntetőjog területén működő szakemberek, gyakorló büntetőbírók írták. Ez az egyik oldalról garancia …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 9