Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 14

Találatok


..Élni csak addig érdemes, amíg a szellem él. Amíg dolgozni tudok” - mondotta Hanák Péter néhány évvel ezelőtt a szokásos keddi együttes ebédet követő kávézáskor az Európa Intézetben. Súlyos bypass-műtétre készült. Előtte rosszul lett, váratlanul az a veszély fenyegette, hogy bármelyik pillanatban meghal, vagy amitől igazán félt: állapota úgy leromlik, hogy magatehetetlenül kell töltenie élete utolsó hónapjait. A műtétet végrehajtották, sikerrel. Hanák minuciózus aprólékossággal leírta a műtét folyamatát. Átélte a helyzetet, az operáló orvos lelkiállapotát is. Mint ahogy egész életében mindig is átélte a vele együtt élők, vele együtt dolgozók lelki tusáit, igyekezett megérteni szempontjaikat. Szenvedélyes kis írásmű keletkezett a műtét leírásából. Mint ahogy szenvedéllyel írt az osztrák-magyar kiegyezésről, az 1848-as forradalomról, az I. világháborús katonalevelek íróiról és olvasóiról. Utolsó éveit kívánságának megfelelően élte le, úgy, mint az előző évtizedeket. Reggeltől estig rohanásban. Szellemi rohanásban: versenyben az idővel, újabb és újabb kutatói-írói élmények után. És rohant, versenyt futva térrel, idővel: egyik konferenciáról a másikra, megismerni mások nézeteit, kutatási eredményeit, ütköztetni mások felfogását a sajátjával. Soha nem mondva le arról az elvről: az emberiség tudása és gondolkodási kultúrája úgy …
Tovább a műhöz
Hellwald nagy ethnographiai műve jelen harmadik kötetének átdolgozásával a magyar kiadó engem bízott meg. Nincs miért tagadnom, örömmel fogadtam el e megbízatást. Nemcsak azért, mivel a mű jelentőségét irodalmunkban teljesen tudom méltányolni s hiányt pótló mii alkotására magyar író mindenkor büszkén vállalalkozik, hanem tisztán egyéni okokból is. A mű kidolgozása ifjúkori álmaimat, a múltak szép emlékeit fogja visszaidézni elém. Serdülő korban voltam még, midőn a mai Magyarország egész területét beutaztam s nagyrészt gyalog, mindenkor tanulmányozás végett téve utamat s érett ifjúságom négy teljes évét áldoztam arra, hogy Európa egy jelentékeny részét bejárjam. Hónapokat töltöttem a nagy városokban, hogy tudományos ismereteimet gyarapítsam, de megragadtam minden alkalmat, hogy oly helyekre is elmehessek, hol magyar utazó talán soha sem fordult meg, s hol magát a czivilisatió által még nem változtatott népéletet tanulmányozhattam. Árva és vagyontalan ifjú voltam, de szivem nem tudott meghidegülni soha s az itt-ott érzett űrt örömest pótoltam ama kimondhatlan gyönyörrel, mit a természet szépségei s a népélet vonzó aprólékos jellemvonásainak megfigyelése minden fogékony kebelben ellenállhatatlanul felkelt. A magyar nép mélyen érző ábrándozásra hajlandó jellege megmaradt nálam a mai napig is. Kém közönyös előttem semmi, a mivel időről-időre foglalkoznom kell …
Tovább a műhöz
Európa a legnevezetesebb világrész. Itt laknak a legműveltebb népek, a világtörténelem eseményeinek nagy része ezen a földön történt s innen terjedt szét s terjed nagyrészt mai nap is a civilisatio a földteke minden részére, melyben csak a régi keletázsiai művelődés b az egészen új északamerikai versenyezhet némileg vele. De ha a múlt s jelen nagy eseményei nem tennék is e földrészt oly fontossá, nevezetes lenne azért, mert mi is itt lakunk s mert e terület lakói általában legközelebbi ismerőseinkhez tartoznak. Őszintén meg kell vallanunk, hogy tisztán ez az érdeklődés okozza azt, hogy Európát a világrészek közé számítjuk. Földrajzi tekintetben szigorúan véve, nincs jogunk hozzá. Európa tulajdonkép Ázsiának nyugatra terjedő nagy félszigete s Afrikától is csak a keskeny gibraltári szoros, a régi Hereules-oszlopok, választják el. Általában az ó világ három nagy területe földrajzi szempontból egy egészet képez, még a látszólag önálló Afrikát is összeköti Ázsiával a szuezi földszoros. Európa s Ázsia között még szorosabb a kapocs. A földrajzírók megállapították ugyan a határt az éjszakról délre nyúló Ural hegység ormóján, részben pedig a mellette levő nagy mélyedésben, de e határ egészen mesterséges s nem a természet szabta meg. Az e vidéken lakó emberek életmódjában s jellegében sem lehet észrevehető különbséget találni az Uralhegy nyugati, …
Tovább a műhöz
A Föld és népe című nagyobb terjedelmű illusztrált népies földrajzi műből, melynek első kiadását a Méhner Vilmos-féle könyvkiadó czég már 25 évvel ezelőtt megkezdette, a jelen kötetben adjuk ki a második teljesen újból írt kiadásnak bezáró részét. Az a nagy érdeklődés, melyet olvasóközönségünk e mű iránt tanúsított, arra ösztönzött bennünket, hogy a második kiadást tetemesen nagyobb s a közszükségletnek megfelelőbb átdolgozásban adjuk ki. így lett a korábbi három kötetű műből jelenleg öt vaskos kötetből álló gyűjtemény, melynek négy első kötete az idegen országokat és népeket ismerteti, a jelenlegi pedig kizárólag Magyarország földjét és népét tárgyalja. Hazánk régibb és újabb leírásai mellett éreztük mindnyájan egy, középterjedelmü népies nyelven írt s illusztrált műnek hiányát. Hogy ezt a hazafias feladatot minél jobban valósíthassuk meg, elhatározta a szerző és kiadó, hogy a nagy honismertető mű egyes részeinek feldolgozására a legkiválóbb szakerők közreműködését kéri ki. így sikerült a czímlapon felsorolt 26 kiváló szakerő közreműködését megnyerni, kiknek munkáit a tartalomjegyzék egyenkint feltünteti, s a mellett közel félezer képet gyűjteni össze, hogy a művelt magyar közönség kezébe új kézikönyvet adhassunk, mely gyönyörködtetve oktasson, s ismereteket terjesztve éleszsze s tartalmasabbá tegye a hazaszeretet nemes …
Tovább a műhöz
A M. T. Akadémia 1869-ben a Gогove-alapítványból harmincz aranyat tűzött ki jutalmul a következő tudományos feladatra: "Adassék elő a hazai és külföldi iskolázás а XVI. században." Az Akadémia 1871-ik évi nagygyűlése a jelen művet, mely azonban teljesen átdolgozva és tetemesen bővítve lát napvilágot, érdemesítő a jutalomra. A kitűzött feladat értelmében a munka két részre oszlik. Az első a hazai tanügy és a magyarországi iskolák állapotát tárgyalja. Előadja, mily tényezők és befolyások okozták a tanügy és iskoláink hanyatlását és emelkedését; mikép hatottak a hazai iskolák szervezetére a külföld tanodái és tanférfiai; mikép voltak hazánkban a különböző fokú iskolák szervezve; mily tantárgyaikkal foglalkoztak, s mily tankönyveket használtak; milyen volt a tanítók és tanulók helyzete; mily városokban és falvakban találkozunk iskolákkal, s kik voltak tanítóik. Sajnos, csak a katholikus és protestáns iskolákról szólhatok. A többi hitfelekezetek iskolai állapotainak megvilágítására egyáltalán nem rendelkeztem adatokkal. A második rész a külföldi iskolákat sorolja föl, melyekben magyarok tanultak, vagy mint tanárok működtek; kimutatva az állást, melyet elfoglaltak, a tudományos és irodalmi munkásságot, melyet kifejtettek. Kiterjeszkedem a társodákra és alapítványokra is, melyek a külföld főiskoláiban magyar ifjak részére fönnállottak; valamint …
Tovább a műhöz
Az emberi helyváltoztatás államhatárokon átnyúló megvalósulási formái napjaink egyik kiemelt kérdésköre, politikai vitatémája szerte Európában, illetve hazánkban. A nemzetközi migráció kontinensünkön talán még soha nem volt ennyire fókuszban, mint manapság. E jelenség valós vagy lehetséges következményei egyaránt foglalkoztatják az állami, társadalmi és gazdasági szektor szereplőit. Különösen így van ez Magyarországon. A nemzetközi vándorlás és annak szükségszerűségének megítélése, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás iránya a 21. század második évtizedének végére jól körülhatárolható módon mozdult el. Az ellenőrizetlen migráció büntetőjogi eszközökön keresztüli tiltása ugyan nem új keletű dolog, de a jelenséggel szembeni állami és társadalmi elutasítás talán még soha nem volt ilyen mértékű, mint manapság. Alapvetően ez az attitűd határozza meg jelenkorunk migrációs politikáját, az emberi vándorlással, különösen az irreguláris migrációval és ezzel párhuzamosan a menedékjogi szabályokkal közvetlenül összefüggő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat formálását. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy a külföldiekkel összefüggő jogi szabályozás mennyire fonódik össze a migrációs szabályozással? E kötet célja - a fentiekre is figyelemmel - vázlatos képet mutatni a migrációval, illetve a külföldiekkel összefüggő jogi …
Tovább a műhöz
A 20. század utolsó harmadában az európai regionális fejlődésre a globalizáció nyomta rá bélyegét. A gazdaság szervezeti rendszerében a posztfordista struktúrák kerültek túlsúlyba, a termelési tényezők mobilitásának alakításában új szereplők, intézmények és finanszírozási formák jelentek meg. A globalizáció generálta folyamatok többsége erőteljes hatást gyakorolt a nemzetgazdasági és az interregionális terek átrendeződésére. A területi fejlődés jövője szempontjából különösképpen hét hatótényező szerepére érdemes figyelemmel lenni (AminThrift, 1994, 1995). Az első globalizációs trend a pénzpiacok növekvő koncentrációja révén rajzolódik ki. A termelést is maga alá gyűrő pénzügyi hatalom egyre erőteljesebben vonja befolyási körébe a világgazdaság szabályozását, az üzleti döntéseket. A második világméretű változás, a tudásigényes rendszerek térhódításában érzékelhető. A tudás termelése, elosztása és cseréje a gazdaság kulcselemévé válik, az e feltételek megléte alapján szelektálódnak a globális és a transznacionális piaci szereplők. A tudásfaktorhoz is szorosan kapcsolódó harmadik globalizációs tényező a technológia transznacionalizálódása, a technológiák gyors cserélődése, az innovációs reakcióidő csökkenése. A telekommunikáció, az űrtechnikai és a gyógyszeripar, a pénzügyi szolgáltatások és a mikroelektronikai …
Tovább a műhöz
Iermit fchliefen mir unfere Kunbreife um öic Idelt. Der letzte Blicfift Europa gemibmet, biefem leitenben ildcltttjeil, meldjer im Verläufe uou jmei ariaufenen aus öem Schatten er Unbefanntfjeit jur fyödjften Beöeutung fidj emporgcfdjmuugen tjat. Staulienb betrachten mir Iper ie erhabenen flöhen er Ciuilifation, auf melden er europäifche Heft öer Ztenfchheit ftetjt; un6 Dergleichen mir iefe Kultur mit er Unfultur er nicht europäifdjcn Beoölferung er übrigen IDelttheile, fo müffen mir hurh ’bie grofen Zbftänbe bci6er unmilifürlich betroffen fein. Semifj fin iefe Unterfdpebe ganj enorm, lüenn mir aber Don der äußeren brülle iefer Eirilifation abfehen, roenn mir ihre geiftigeu und materiellen Errungenfchaften auf einen Zlugenblicf nicht in Betracht nehmen, fondern im ZITenfdpu einjig und allein Öen ZTcenfdpn fuchen, fo finöen mir, öaf alle mefent= lidjen Ztcerfmale des ZTtenfdjen nidjt nur in Europa, fonöern auch im lebten Erbenminfel anjutreffen finö. Familie, Behaufung, Eigenthum, bjausgerüthe, IPaffen, irgenö eine Zbrt der Hegierung, chmucffad]en, Sprache, religiöfe cen unö bjanö lungen finöen fih überall, audj beim ärmften Zbuftralier, Hottentotten, ^euerlänöer ober Esfimo. Der ZRenfd trügt überall öas ZDefen öes ZHenfcheu in fidj; nir= genbs in feinem ZPeltthcile fanöen mir (Eröenbcmohner ohne jene gemeifamen Charaftere. Huch ift 5U bemerfen, öaf mir in Europa burd] Öen ßlanj unferer Kultur all ju fehr geblenöet meröen unö …
Tovább a műhöz
EU-jog
  • 2012
Az első magyar nyelvű, átfogó monográfia az európai integráció második világháború utáni jog- és intézményrendszeréről a kiváló jogtudós, intézményalapító Mádl Ferenc nevéhez fűződik. Az 1974-ben megjelent, Az Európai Gazdasági Közösség joga című munkájával korát messze megelőzve csillantotta fel a reményt, hogy van alternatívája a Szovjetunió által a kelet-európai országokra rákényszerített hatalomnak, másként, hatékonyabban is lehet szervezni az európai nemzetek együttműködését. Az Európai Gazdasági Közösséget 1992-ben Európai Unióra nevezték át, jogrendszerének szervezett oktatása Magyarországon az egyetemi jogászképzés keretei között pedig másfél évtizedes múltra tekint vissza. Ezalatt több kiváló tankönyvjegyzet látott napvilágot, amelyekből joghallgatók ezrei ismerkedhettek meg az európai integrációval, annak a tagállamok jogrendszerére gyakorolt hatásával. Ezt a tudást megszerezve ma már sokan dolgoznak uniós intézményeknél külföldön, segítve Magyarországot, vagy éppen azt ellenőrizve, hogy vállalt kötelezettségeinek - a többi tagállamhoz hasonlóan - mindenben eleget tesz-e. Az egyes jogi karokon - a meglévő hasonlóságok mellett - hangsúlybeli különbségeket is találhatunk e tantárgy oktatásában. Tankönyvünk szerzői négy jogi karon oktatnak, és arra vállalkoztak, hogy az ott szerzett tapasztalataikat egymással megosztva, közösen írják …
Tovább a műhöz
E címmel és Forschungen zur westeuropdischen Geschichte (Kutatások a nyugat-európai történelemhez) alcímmel jó három évtizeddel ezelőtt, 1973-ban a Párizsi Német Történeti Intézet közleményeit tartalmazó könyvsorozatot indított a Wilhelm Fink Verlag Münchenben. Hozzám - baráti ajánlással - Reinhard Schiffersnek a különnyomata jutott el az első kötetből (1972). A könyvsorozat címválasztása - aligha kell ezt Európa egységesülése korában magyaráznom - jelképes volt. Francia. Az egykori Frank Birodalomnak a latin neve, melyet éppen a fölbomlása utáni kor forrásai használnak Franciaországra (Francia occidentalis) és Németországra (Francia orientalis), jeléül annak, hogy a Verdun (843) nyomán történt fokozatos szétválás történetileg nem végleges. A válás utáni „osztozkodásból” a Francia Királysággá önállósuló nyugati birodalomrész vitte magával a germán törzsi eredetre (is) valló nevet (Francé), míg a keleti birodalomrész a császárság és a hozzá kapcsolódó impérium továbbvivője lett, változó területiséggel, ám központjában a „német” törzsi területekkel: Németországgal, amely a középkori latin keresztségben a germán ősiségből eredeztethető nevet nyerte (Germania). Az egykori birodalom központi területét alkotó, fokozatosan kiterjedt frank törzsi szállásterületekből maradt ugyan német földön is, ám mára már ezeknek is csak egy bajorországi …
Tovább a műhöz
Az 1963/64. tanév óta tartó egyetemi előadói pályafutásom alatt kezdettől fogva közreműködtem mindkét történeti jogi főkollégium: az egyetemes alkotmány- és jogtörténet, valamint a magyar alkotmány- és jogtörténet gondozásában. Tárgyainkat az 1981/82. tanév — miskolci tanszékalapításom — óta párhuzamosan adtam elő; e megoldást — mint Szegeden egyébként is bevett gyakorlatot — az Alma Materbe való visszatérésem, 1988 után is fönntartottam, ami — egyebek mellett — azzal az előnnyel is járt, hogy vizsgáztatásukat is együttes szigorlat keretében végezhetjük a második szemeszter befejeztével. Az elmúlt években visszatérő gondot jelentett e tárgyakat hallgató ifjúság ellátása tananyaggal. A szegedi tanszék mind ez ideig a Tankönyvkiadó gondozta tankönyvekre, a Horváth Pál szerkesztette Általános jogtörténetre (1991) és Csizmadia Andor Magyar állam- és jogtörténetére (utolsó kiadás: 1992) volt utalva, ám az .előadott tananyag jelentősen eltért tőlük. E különbségek áthidalását szolgálták a tanszék 1989 óta folyamatosan megjelenő tansegédletei, köztük Alkotmánytörténeti tanulmányok főcímmel repróit formában közreadott kolligátumaim három kötete (1991-1993). Mindezek mellett is elodázhatatlannak látszik jó évtizede tervezeti tankönyveim formába öntésének és folyamatos publikálásának elkezdése. Mivel részben eddigi előadásaimhoz képest is új …
Tovább a műhöz
A kötet az európai oktatási rendszerek napjainkban zajló tendenciáiba nyújt széles körű betekintést az olvasóknak. Képet ad az európai oktatási rendszerek aktuálisan jelentkező trendjeiről, a közös, mindenütt érvényesülő folyamatok mellett a jellegzetes nemzeti sajátosságokról is. Megismerhetjük és összevethetjük azokat a sajátos változásokat, amelyek az egységes európai oktatási térség létrejötte indukált. A bemutatott országok között megtaláljuk a jelentős hagyományokkal rendelkező Németországot és Franciaországot, a számos hallgatót vonzó, régi, nagy egyetemeiről híres Nagy-Britanniát, valamint az oktatási felmérésekben kiválóan szereplő Finnországot, a népfőiskolái mozgalmáról ismert Dániát, a gyermekbarát Hollandiát. Ugyanakkor helyet kapott a kötetben a közép- és kelet európai országok közül az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott Szlovákia, Lengyelország, Románia és Magyarország is. Az olvasók megismerhetik a máig viták tüzében lévő brit comprehensive iskolák világát, megtudhatják mi jellemzi Németországban a fiatal, doktori fokozattal rendelkezők szakmai helyzetét, mi áll a francia oktatásügy kifejezetten erős világi szellemisége mögött. Képet kaphatnak a gyermekbarát, a reformpedagógiai elveket széles körben alkalmazó holland iskolarendszer érdekes vonásairól is, ugyanakkor megismerhetik a Lengyelországban lezajlott oktatási reformokat és a …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 14