Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 4

Találatok


A M. T. Akadémia 1869-ben a Gогove-alapítványból harmincz aranyat tűzött ki jutalmul a következő tudományos feladatra: "Adassék elő a hazai és külföldi iskolázás а XVI. században." Az Akadémia 1871-ik évi nagygyűlése a jelen művet, mely azonban teljesen átdolgozva és tetemesen bővítve lát napvilágot, érdemesítő a jutalomra. A kitűzött feladat értelmében a munka két részre oszlik. Az első a hazai tanügy és a magyarországi iskolák állapotát tárgyalja. Előadja, mily tényezők és befolyások okozták a tanügy és iskoláink hanyatlását és emelkedését; mikép hatottak a hazai iskolák szervezetére a külföld tanodái és tanférfiai; mikép voltak hazánkban a különböző fokú iskolák szervezve; mily tantárgyaikkal foglalkoztak, s mily tankönyveket használtak; milyen volt a tanítók és tanulók helyzete; mily városokban és falvakban találkozunk iskolákkal, s kik voltak tanítóik. Sajnos, csak a katholikus és protestáns iskolákról szólhatok. A többi hitfelekezetek iskolai állapotainak megvilágítására egyáltalán nem rendelkeztem adatokkal. A második rész a külföldi iskolákat sorolja föl, melyekben magyarok tanultak, vagy mint tanárok működtek; kimutatva az állást, melyet elfoglaltak, a tudományos és irodalmi munkásságot, melyet kifejtettek. Kiterjeszkedem a társodákra és alapítványokra is, melyek a külföld főiskoláiban magyar ifjak részére fönnállottak; valamint …
Tovább a műhöz
Az angol középiskoláknak több faja van. Köztük néhány — Eton, Winchester, Chist’s Hospital — nagy alapítványokból táplálkoznak, másokat mint Westminster, Canterbury vagy Ely középiskoláját káptalanok tartják fenn. Tannak köztük olyanok, mint Merchant Taylors, St. Paul’s school, melyek kereskedő-társaságok, vagy municipalis testületek gondozása alatt állanak ; ellenben Harrow fekvésénél, Rugby vagyonánál fogva emelkedtek irgalmas intézetekből az ország legnagyobb iskolái közé. Némelyek, mint Mariborough és Mill Hifi, birtokosok iskolái (proprietary schools), melyekben eredetileg csak papok gyermekei tanulhatnak, végül van egy pár olyan is, mint Woolwich és Sandhurst, melyeket a kormány katonatisztek nevelésére alapított és tart fenn. A nagy középiskolák kétharmad része nagy alapítványokból áll fenn. Etonban hetven, Westminsterben negyven és Winchesterben hetven tanulót tartanak, tanítnak és látnak el az iskola költségén; St. Paul, Merchant Taylors’ és más iskolák, melyekben benlakás nincsen, csekély tandíjért veszik fel a tanulók egy részét. Általában a középiskolák között a nevelés drágasága teszi a fő különbséget. Eton és Harrow tulajdonképen csak a vagyonos szülők gyermekeinek áll nyitva; szerencsére az akadémiai versenyek, a csolnakverseny, a cricket tér és aztán az élet nyílt tere a vagyonos és kevésbé vagyonos szülék gyermekei előtt egyformán nyitva …
Tovább a műhöz
A neveléstörténet célja, anyaga és felosztása: Megismertetni az eszméket, rendszereket, szokásokat és módozatokat, amelyek az emberiség történetén keresztül a nevelés szolgálatában állottak s azon nagy emberek életének s főleg nevelői működésének történetét, akik a nevelés eme tényezőit kifejezésre juttatták, illetőleg a gyakorlati életbe átültették; — ez a neveléstörténet célja. Megvilágítani a történelem egyes korszakaiban uralkodó vallási, bölcseleti és tudományos irányzatokat, továbbá az egyes nemzetek irodalmi, művészeti és társadalmi életének folyását, hogy ezáltal felismerjük a szellemi tartalmat, ami az embereket abban a korban olyanná tette, amilyenek voltak; — ez a neveléstörténet anyaga. Eme cél elérése és emez anyag megismerése könnyebbé válik, ha a neveléstörténetet korszakokra osztjuk. Három nagy korszakot különböztethetünk meg eme tudományágban: ó-, közép- és újkort. 1. Az ókor kezdete a történelem előtti idők homályában tűnik el, véget Jézus Krisztus születésével ér. E korszak Kína és India kivételével Európának, Ázsiának és Afrikának a Földközi-tengerrel határos részein játszódott le. Bár egészen bizonyos, hogy Kína és India a mai műveltség előmunkásai voltak, mindazonáltal emez állítás módszeresen, történelmi alapon igazolva nincs s épen ezért emez országok népeinek története szervesen nincs a …
Tovább a műhöz
(...) A középiskola nevelő feladata mellett és vele szerves kapcsolatban az európai műveltség színvonalán álló, de a leghatározottabban nemzeti irányú műveltséget ad. A középiskolai műveltség kell, hogy magában foglalja a korunk művelődési színvonalától előírt humanisztikus és reális elemeket. Ennek a műveltségnek mégis olyan magyar nemzeti műveltségnek kell lennie, amelynek birtokában és anyagának ismeretében az iskolát végzettek hasznos tagjai lehetnek a magyar társadalomnak, képzett munkásai a magyar közéletnek és etikus világnézetű polgárai az államnak. Ennek az általános műveltségnek főeleme és egyben a vallásosságon felépülő középiskolai nevelésnek gerince a nemzetismeret. A tanítás középpontjában is a legtágabb értelemben vett nemzeti tárgyak állnak. Ilyen nemzeti tárgyak elsősorban a magyar nyelv, az irodalom és művészet, a történelem, az állami, gazdasági, társadalmi élet jelenségeinek ismerete, a föld- és néprajz s — bizonyos mértékig — a magyar művelődés történetében alapvető szerepet betöltő latin nyelv. Ezeknek a nemzeti tárgyaknak központi szerepéhez képest a nemzeti történetet kell bővebben és részletesebben tanítani, mindenkor kapcsolatban a magyar történet egyidejű hátteréül szolgáló világtörténeti események és helyzetek ismertetésével. A földrajznak és a néprajznak az élményszerű honismereten kell felépülnie és ahhoz, …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 4