Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
"Szellemi szabadság alatt értem én egyrészt a jogosultságot, bármi tárgyról leplezetlenül az egyéni nézetet, rectius igazságot kimondani a nélkül, hogy bármi disciplináris eljárástól vagy censurától, vagy anathemától tartanunk kellene, másrészt a tehetséget, ily igazságot egykedvűen, felháborodás nélkül meghallgatni s
fontolóra venni. Ily szabadság nálunk nem létezik" (Trefort, az akadémia nagygyűlésén, 1888. máj. 6.) | Trefort Ágoston kultuszminiszter, mint az akadémia elnöke, az idei nagygyűlést olyan beszéddel nyitotta meg, amelyből e könyvnek jeligéje van véve. A szellemi szabadság hiányát panaszolja Magyarországon; szerinte nálunk nincs elismerve a jogosultság, az egyéni nézetet bármi tárgyról leplezetlenül elmondani, illetőleg meghallgatni s fontolóra venni. Élve ezen szellemi szabadsággal bocsátom a könyvemet a nyilvánosság elé, s joggal tételezem föl, hogy Trefort ennek megjelenése fölött megütközni nem fog. Mentse ki e bátorságot az, hogy könyvem anyagának egy része más alakban látott napvilágot, jóval a kultuszminiszter beszéde előtt; s egy részben az ő panaszkodása is volt az oka, hogy e könyvet szélesebb köröknek iparkodtam hozzáférhetővé tenni, hozzá akarván ekképen járulni az általa kontemplált szellemi szabadság utjának egyengetéséhez. E sorok Írója kész beismerni, hogy Magyarországon szellemi szabadság nem létezik. Mert — mint …
Tovább a műhöz
A marketing eddigi történetében nagyon különböző formákat öltött és tartalmakat hordozott, amíg eljutottunk a társadalom elmarketingesedéséig. E kifejezés lényege, hogy az eredendően üzleti életre szabott koncepciót és megközelítést átveszik más, eredetileg nem piaci alapon működő területek és adaptálják saját viszonyaikra. A közösségi média, a big data és a mesterséges intelligencia triumvirátusával nemcsak a marketing, hanem az emberiség is történetének teljesen új korszakába lépett. Megszületett a megfigyelési marketing. Ezzel végső fázisába került a marketing transzformációja és radikális elszakadása az üzleti világtól. Üzleti tudományból visszavonhatatlanul társadalomtudománnyá változott felvetve a kérdést, van-e értelme még marketingnek hívni ezt a mára elképzelhetetlenül szövevényes és komplex jelenséget. (...) A marketing történetileg rövid időszaka alatt, egyre gyorsuló mértékben, nagyon különböző formákat öltött és tartalmakat hordozott. E különféle „halmazállapotokban” annyi közös azonban mégis felfedezhető, hogy bár fokozatosan csökkenő mértékben, alapvetően a gazdasághoz, az üzleti élethez kötődött. Még akkor is, ha az eladás világának sajátos eszközrendszerét fejlődésének érettebb szakaszában egész más területekre - politika, kultúra, egészségügy, sport, oktatás stb. - is átültette. A marketing a konzumtársadalom …
Tovább a műhöz