Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
A Balassi Bálint Megyei Könyvtár 55 éves fennállása alatt könyvtári szakmai kiadványok egész sorát jelentette meg. Kezdetben a stencilezett, sokszorosított könyvjegyzékek a népkönyvtárak munkáját, évfordulós rendezvényeit, kiállítások megrendezését szolgálták. Az 1960-as évektől a hálózati-módszertani csoportban dolgozó munkatársak egyre nagyobb figyelmet szenteltek olvasói felmérések elemzésének, a módszertani tapasztalatok leírásának. 1965-66-ban országosan is felfigyeltek Fábri Györgyné módszertani könyvtáros 10-14 éves gyermekolvasók számára készített bibliográfiájára és a Módszertani útmutató c. kiadványra, amely könyvtári gyermekfoglalkozások forgatókönyveit közölte. Ekkor indult útjára a Gyarapodási jegyzék, amely a megyei és járási könyvtárak állományának gyarapodását regisztrálta. 1969-ben a körzeti könyvtárak fennállásának 20. évfordulója alkalmából a Balassi Bálint Megyei Könyvtár megrendezte ünnepi tanácskozását, melyen dr. Sebestyén Géza, Sallai István, N. Rácz Aranka és sokan mások mondták el gondolataikat a könyvtárügyről. A konferencia tiszteletére könyvtárunk megjelentette a Könyvtári tanulmányok című tanulmánykötetet, amelyben Iványi Ödön könyvtárigazgató, neves képzőművész Könyvtári múltunk, örökségünk c. tanulmányában szólt a megtett útról. Csizmadia Sándomé, Danyi Gábor, Fábri Györgyné és Mráz …
Tovább a műhöz
A könyvtár sokezeréves fennállása során jól megfigyelhető, hogy a kezdeti - főleg szakrális vagy annak tartott -szövegek őrzésének, védelmezésének funkciójától mindinkább a használat felé vezet az út, az írni-olvasni tudó kiváltságosok száma egyre gyarapszik, a zárt könyvtárak köre fokozatosan csökken, s korunkban szinte elenyészik, a nyilvános jellegűek száma ugyanilyen arányban nő. E nagyívű fejlődés során a XIX. századot különleges hely illeti meg, mert főleg a gazdaságilag fejlett országokban egyre jelentősebbé válik az ipar, s nemcsak a termelésben alkalmazott találmányok, felfedezések, így a tudósok, mérnökök, hanem a művelt munkások nélkül is elképzelhetetlen a termelés. Ezért az iskolarendszerű oktatás mellett az egész lakosságot oktatni, művelni kívánó közművelődési könyvtárak jönnek létre. Megszületik az a könyvtártípus, mely nyilvános, minden állampolgárt különbség nélkül szolgál, de nemcsak gyűjteményeivel, hanem személyes módon fejlődésüket, tanulásukat, művelődésüket kívánja előremozdítani. Válaszol a felmerülő kérdésekre, s arra vállalkozik, hogy irányt mutasson olvasói számára, melyek a legjobb, legfontosabb művek. Tehát az iskola tevékenységét pótolja, majd kiegészíti, - az életre szóló tanulás lehetőségét nyújtja - mindenki számára. Mindezt látva, történelmi fejlődés eredményeként értékelhetjük, hogy …
Tovább a műhöz