Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 16

Találatok


Jelen kötet a „könyves” képzésekben részt vevő hallgatóknak, illetve e szerteágazó területen tevékenykedőknek - könyvkereskedőknek, antikváriusoknak, könyves lapokat, kiadványokat megjelentetőknek valamint a kultúra írásos formájú relikviái, vagy akár a mai szép- vagy szakirodalom iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani a különböző kiadványok könyvészeti adatainak felismerésében, rendszerezettebb megismerésében és a jegyzékkészitésben. A terjedelmi korlátok és a szigorúan gyakorlatias szempontú megközelítés miatt tehát nem a könyvtári katalogizálás kiterjedt problematikáját szándékozik teljes mélységében bemutatni, hanem az alkalmazott módszereket vázolja abban a reményben, hogy a könyvek világában hivatásszerűen munkálkodók (vagy „úri passzióból" kalandozók) egymást jobban megértsék, közös nyelvet beszéljenek. Míg az antikváriumi gyakorlatban szélesebb körben alkalmazzák a címleírási szabványt, a nóvumokról tudósító kurrens kereskedelmi jegyzékek leírásai inkább az éppen hatályos könyvtári előírásokon alapulnak. A könyvkereskedelem ezen kettősségéből következően tűnik célszerűnek a korábbi normatíva ismertetése, illetve az, hogy az ISBD szabványcsalád régi könyvekre vonatkozó tagjának tárgyalását tudatosan mellőzöm. A katalogizálás iránt mélyebben érdeklődők vagy e területtel könyvtárosként foglalkozók számára …
Tovább a műhöz
„A könyvek halmazát a rendezettség és a feltártság teszi könyvtárrá. Legyen a könyvtár kicsi vagy nagy, közművelődési vagy tudományos szakkönyvtár, áttekinthetetlen marad a könyvtáros, használhatatlan az olvasó számára, ha anyaga nincs valamilyen rendszer szerint elrendezve és feltárva. A feltárás feladatát a katalógusok látják el.” Horváth Magda 1961-ben megjelent A címleírás alapjai című középfokú tankönyve kezdődik ezekkel a mondatokkal, s bár a technikai fejlődés megváltoztatta a katalógusok formáját, feladatuk az évek során mit sem változott. Bizonyára az évszázadokkal ezelőtt készült lajstromok és jegyzékek is hasonló szándékkal készültek, akárcsak a. kötet- és cédulakatalógusok, amelyek a könyvtárak uralkodó katalógusalakjai voltak. A 70-es években bevonult a könyvtárba a számítógép, a 80-as években megindult az átmenet a hagyományos gyűjteménytől az elektronikushoz, a 90-es évekre pedig az on-line katalógus nyomán teljesen új tájékoztatási kultúra alakult ki. A katalogizálásnak, a hagyomány által szentesített alapelvei szerint hármas feladatot kell ellátnia: a felhasználó elé kell tárnia egy szerző valamennyi művét, egy mű valamennyi kiadását és fordítását, és egy téma minden dokumentumát. E hármas feladat teljesítése azonban nehézségekbe ütközik akkor, ha egy szerző több néven publikál, ha egy mű több kiadásban eltérő címeken …
Tovább a műhöz
Minden tudományterületnek fontos feladata, hogy kialakítsa és rögzítse, illetve idöről-idöre átformálja saját belső összefüggéseinek rendszerét. Ez olyan fogalmak meghatározásán és számbavételén alapszik, melyek a tudomány tárgyának lényeges ismérveit tartalmazzák. A tudomány által kutatott jelenségek egymáshoz való viszonya és logikai kapcsolatai teszik lehetővé egységes rendszer létrehozását, melyben a fogalmak különbségeik és hasonlóságaik alapján az általánostól a specifikus felé haladva meghatározott helyet foglalnak el. Azt az eljárást, mely egy ilyen rendszert hoz létre, osztályozásnak nevezzük. A hasonlítás, csoportosítás, osztályozás alapvető emberi magatartás. Filozófiatörténet tanulmányozásakor már az ókorban is találkozhatunk hasonló, jelentős felosztásokkal, pl. Platón, Arisztotelész stb. munkáiban. A könyvtári osztályozás és a tudományok osztályozása között lényeges elvi és gyakorlati különbségek vannak. Nem lehet a tudományok osztályozásától elvárni, hogy egészében megoldja a könyvtári osztályozás problémáit, bár kétségtelen, hogy különösen a hierarchikus rendszereket támogathatja. A könyvtári feldolgozó munkának két területét különböztethetjük meg: a) A dokumentumok formai feltárását és azonosítását, ez a bibliográfiai leírás feladata. b) A dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárását, mellyel az osztályozás …
Tovább a műhöz
Ebből a füzetből átfogó képet nyer az olvasó a közkönyvtár működéséről, működtetésének tudnivalóiról. Ezen belül olyan munkafolyamatok bemutatásával is találkozni fog, amelyekkel külön füzetek is foglalkoznak a sorozatban (pl. állományvédelem, gyűjteményszervezés, olvasószolgálat stb.). Mégsem beszélhetünk tartalmi átfedésekről, miután a fenti tárgykörök füzetei más-más aspektusból közelítenek a témához, s nagyobb mélységben, részletesebben tárgyalják az ide tartozó ismereteket. Fehér Miklós munkája az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés minden létező és leendő formájához jól felhasználható, de különösen ajánlott a kistelepülések tiszteletdíjas könyvtári alkalmazottai számára. (...) Az úgynevezett „könyvtári törvény", pontos hivatkozással az 1997. évi CXL. törvény - a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről -biztosítja a keretet a könyvtári rendszer működése számára. „Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők." Kimondja: A törvény célja: „Mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát" (1. § c), Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármilyen hátrányos …
Tovább a műhöz
Az olvasószolgálat vagyis az olvasó (használó) szolgálata az információs társadalom könyvtárának alapja. A végbemenő társadalmi változások (rendszerváltás) és az információs technológia robbanásszerű fejlődése új, meghatározó szerepkört szán a könyvtáraknak. Az információáradatban szükség lett egy olyan intézményre, amely gyűjti, rendszerezi, szolgáltatja és ha kell, archiválja az információt. (Skaliczki Judit - Zalainé Kovács Éva: Minőségmenedzsment a könyvtárban / Veszprémi Egyetemi Kiadó - Informatikai és Könyvtári Szövetség. Bp., 2001. 193 p.) Különös hangsúlyt kap a szolgáltatás, amely a nyilvános szolgáltatás, hagyományosan az olvasószolgálat közreműködésével jut el a használóhoz. Megnő a jelentősége a minőségnek az adott információ, illetve a közvetítést végző könyvtárost illetően. Az olvasószolgálat jelentősége napjainkban felértékelődik. Gyökeres változásokat kell végrehajtani, új szolgáltatásokat bevezetni, új módszereket meggyökereztetni. így növekedhet a könyvtár népszerűsége, juthatnak sikerélményhez a könyvtárosok, érezhetik a közös munka örömét. Alkalmassá válik az intézmény a folyamatos megújulásra, hogy teljesíthesse mindenkori küldetését, az érték közvetítését. Ehhez jól képzett könyvtárosasszisztensekre is szükség van. Ebben próbál segítséget nyújtani ez a jegyzet is. (...) Kövessük a könyvtárba …
Tovább a műhöz
Az SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszéke által hirdetett informatikus könyvtáros képzés keretében egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk az úgynevezett humán informatika oktatására. A humán informatika interdiszciplináris tudományág, amely mindazokat a területeket érinti, amelyeknél a két kulcsszó, a „humán” és az „informatika” összekapcsolható. Ilyen területeket találunk az irodalom- és nyelvtudomány, szociológia és filozófia, pedagógia és viselkedéstudomány kurzusai keretében. Természetesen ilyen terület a könyvtár informatika is: a könyvtári munkafolyamatok gépesítésén túl a tartalom és információ-szolgáltatás, a digitális szövegek kódolása és feltárása, hagyományos és nem hagyományos média digitális formában való előállítása stb. A „Bevezetés a könyvtári informatika alapjaiba” című tankönyvet olyan műnek szánjuk, amely segítséget nyújthat mindazoknak a hallgatóknak és könyvtárosoknak, akik az előbbi területekkel kívánnak megismerkedni. Lényegében három ismeretkört ölel át az anyag: a könyvtár informatika alapjai, a könyvtári munkafolyamatok gépesítése és a digitális szövegek feldolgozása. Természetesen a könyv messze nem tartalmazza az informatikus könyvtáros képzés teljes tananyagát, ahogy címe is utal rá, csak bevezetésnek szántuk. Olyan összefoglalónak, amely alkalmas az alapozásra, s amely alapjául szolgálhat az ismeretek későbbi, …
Tovább a műhöz
Az elmúlt tíz év hatalmas változást hozott a magyar társadalom, és ezen belül könyvtáros szakma életébe. A rendszerváltást követő, felgyorsult tempó hatással volt az egész könyvtári rendszerre, és szükségessé tette az oktatásban felhasznált ismeretek frissítését is. Több mint tíz év telt el a középfokú könyvtárosképzés tankönyvének megjelenése óta. Az 1990-ben kiadott "A könyvtár kezelése" című kötet szerzői akkor még nem ismerhették a hét évvel később keletkezett új törvényt, nem beszélhettek az Országos Dokumentumellátási Rendszerről, és az elektronikus dokumentumok sem szerepeltek a kötet „Dokumentumismeret" című fejezetében. A számítástechnika korszakát említi ugyan, de mindösszesen a kölcsönzés-nyilvántartásnál tér ki könyvtári alkalmazására, holott abban az időben néhány számítógépes adattár már a távhálózaton is elérhető volt, és a szerencsésebbek használhatták az elektronikus levelezési szolgáltatást. Nem létezett mai formájában a Könyvtári Intézet sem, amely kiemelt szerepet tulajdonit a könyvtárosok képzésének, és egyik első tevékenysége új sorozat indítása _Az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés füzetei" címmel. Célunk a „megőrizve haladás", vagyis könyvtárosképzésünk legjobb hagyományaira építve, korszerű ismeretekkel szeretnénk ellátni a hallgatókat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szerzőink …
Tovább a műhöz
A lexikon, amelyet a Tisztelt Olvasó most a kezébe vett, csak megszorításokkal tarthat igényt a tudományos jelzőre, hiszen elsősorban a könyvtárak látogatóinak, s csak másodsorban maguknak a könyvtárosoknak készült. Azaz a terjedelem szabta határokon belül gyakorlati ismeretekkel kívánja segíteni az előbbieket, s kevésbé szakmai tudnivalókkal az utóbbiakat. Sok év gyakorlatából leszűrt tapasztalat mutatja ugyanis, hogy a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások útvesztőiben a szükséges információk megszerzéséhez a szorosan vett technikai ismereteknél több tájékozottságra van szükségük még az átlagolvasóknak is, hát még a kutatóknak, akik egy-egy speciális téma tanulmányozásába kezdtek. A könyvtárhasználati jártasság persze készségszinten rendkívül fontos, elengedhetetlen; de önmagában semmit sem ér. Ezért a szócikkek összeállításakor a hangsúly a könyvtári szakismeretek felől a művelődéstörténet felé tolódott el. A lexikon központi témája az írásos kultúra, annak részeit, összetevőit járja körül, de természetesen csak könyvtári aspektusaiban. A körülmények mozgalmasak lehetnek, könyvtárakra mégis mindig szükség lesz. Az alapot ehhez az írás és az olvasás, a beszéd és a nyelv teremti meg; ezek vizsgálata jelenti minden szócikkben az első viszonyítást, az Európán kívüli világ hangsúlyozott figyelembevételével. A kapcsolat másik oldala, a …
Tovább a műhöz
Jövőnk néhány vonásában biztosak lehetünk: tudásközpontú társadalmak világának ígérkezik. A sokarcú iskolázás mellett a tudás alapú társadalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó könyvtár. Negyven éve lassan, hogy napvilágot látott Sallai István és Sebestyén Géza A könyvtáros kézikönyve című szintézise. Könyvtárosnemzedékek nőttek fel rajta, s nemzedéknyi idő telt el megjelenése óta. Óriási változásokat tapasztaltunk ez idő alatt a társadalmi közlés természetében, a publikációk kezelésének eljárásaiban és technikáiban. Könyvtárainkban e változások átalakították a szellemi alkotások feldolgozásának módjait, és tették hozzáférhetővé az alkotások hasznosításának, közkinccsé tételének eddig nem is álmodott lehetőségeit, miközben megmaradt a könyvtárak - vagy az ismeretgazdálkodás egyéb nevekkel illethető intézményei - évezredek óta változatlan feladata: az információs források megnyitása az emberek előtt. Időszerűvé vált újabb összegzést készíteni. A könyvtártudomány mintegy kétszáz éve nevezi magát tudománynak. A folytonos útkeresésben a kezdetek után nyomban az elégedetlenség is hangot kapott. Nemcsak azért, mert a társadalomban változatos könyvtárfajták jelentek meg, és nehéz volt e sokszínűséget egységes keretbe foglalni. Hanem azért is, mert a könyvtártudomány egy kitapintható …
Tovább a műhöz
Kézikönyvünknek ez a második kötete viselhetné az ismeretszervezés alcímet is. Az első kötet a könyvtár- és információtudománynak arra az elterjedt álláspontjára helyezkedett, hogy feladata az eredeti szövegek, dokumentumok reprezentációinak létrehozása az eredetiben élő relációk átmentésével. Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője, lényegének tömör megjelenítője legyen. Közben két folyamatot kellett érzékletessé tenni. Az első az, miképpen vált a pedánsan rendszerező könyvtártudomány néhány lépésben információtudomány-nyá. A másik folyamatot a tartalmi-tematikai feldolgozás állomásai mutatják. Ennek során az osztályozásban és indexelésben a századelő csak tematikai jelzésekkel élő, elnagyolóan csoportosító eljárásait olyan szintaktikai módszerek váltották fel, amelyek az eredeti szöveg fogalomrendszerére épülő indextételt hoznak létre az eredeti szöveg relációival - így közelítve meg az eredeti szöveg, dokumentum, szellemi alkotás egyediségét. Eközben válnak mind szorosabbá szakmánk kapcsolatai a szintén új alapelvekkel megújuló nyelvészettel. Szinte minden évtizednek megvolt ehhez a paradigmája, s ezek változásai …
Tovább a műhöz
A kézikönyv előző kötetei az ismeretgazdálkodás területeit és lehetséges elvi megalapozását, technológiáját mutatták meg egy trend vonulatában, amely mintegy kétszáz éve kezdődött és ma is tart. E kötetek nem voltak tekintettel arra, hogy ez a folyamat milyen szervezeti formákban, intézményekben zajlik; arra sem, hogy milyen típusú intézmények jöttek létre. A szakirodalom tartalmának kezelése, társadalmi hasznosítása és az erre rendelt intézmények nem feltétlenül esnek egybe. Igazolásul felhozható, hogy a könyvtárak tekintélyét kétszer tépázták meg és kényszerítették őket önmaguk ismételt meghatározására. Először akkor, amikor a bibliográfia - és ami abból kialakult - könyvtári kereteken kívül jött létre és csak később kapott könyvtári hátteret; ekkor viszont a könyvtári munka minőségi és minősítő, egyszóval rangemelő feladatává nőtte ki magát. Másodszor akkor, amikor a dokumentáció, ezt a tartalomra összpontosító és az elérhetőséget és hasznosíthatóságot magára nézve kötelező szabálynak tartó küldetés is a könyvtáron kívül születetett meg. A dokumentáció apostolának, Otlet-nek a szellemi élet egészét átfogó koncepciója szerint itt arról a feladatról van szó, hogy szervezetten legyünk tudomással mindarról, ami valamely kérdésre eredeti vagy fontos választ jelenthet. Könyvtár és dokumentáció néha marakodássá fajult vitája …
Tovább a műhöz
Kézikönyvünk negyedik kötete az információtudomány ha tárterületeivel foglalkozik. Minden ismeretág más tudományok szorosabb-lazább összefüggéseinek szövedékében él, de nekünk több az okunk, hogy az érintkező diszciplínák életét figyeljük, hiszen szőkébb ismeretkörünket jó száz éve már az összes tudomány segédtudományaként is értelmezték. Eltekintve a segédtudomány szó pongyola használatától, a fenti állításból az olvasható ki, hogy a könyvtár- és információtudomány szorosan kötődik az egyetemes emberi tudáshoz. Jelen kötet feladata abban állt, hogy bemutassa, egy-egy határterületi diszciplínának az információtudománnyal kialakult szimbiózisában milyen megtermékenyítő eredmények születtek az információtudomány és az érintkező ismeretkör számára egyaránt. Vállalt célját alighanem hullámzó eredménnyel teljesítette. Ha azonban sikerült legalább megfogalmaznia azt az igényt, hogy a továbbiakban nem elégedhetünk meg a határterület bevezető szintű, önmagára irányuló felvázolásával, már elérte célját. Az első rész három fejezete a társadalmi környezet dzsungelébe kalauzol el. Innen erednek feladataink, érte vagyunk, és fennmaradásunkat is a társadalmi környezetben áramló folyamatok ítélete dönti el. A tudás létfontosságú, amelyet a könyvtárnak vagy dokumentációs, információs szervezetnek hívott intézmény szervez, tesz elérhetővé, …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 16