Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 20

Találatok


A 2001-ben független értelmiségiek - köztük az azóta tragikus hirtelenséggel elhunyt Szabó Miklós történész - kezdeményezésére alakult Kossuth Szabadegyetem Egyesület bevallott célja, hogy népszerűsítse a Kölcsey, Kossuth, Deák, Eötvös, Ady nevével fémjelezhető nemzeti szabadelvű eszmekört és gondolatiságot. Elsődleges célunk, hogy az ismeretterjesztés eszközeivel szolgáljuk az faji, vallási, kisebbségi előítéletek falainak lebontását, egy élhetőbb európai Magyarország felépítését. A Debreceni Egyetem immár másodízben adott otthont előadássorozatunknak, amelynek 2004/2005-ben „A zsidóság és Európa" címet adtuk. Előadóink részint történetileg közelítették meg a máig is virulens antiszemitizmus kérdéskörét: Grüll Tibor az első zsidó háború, illetve a római zsidóellenesség gyökereit kutatta; Kulcsár Árpád a középkori keresztény antijudaizmus és antiszemitizmus kialakulásával foglalkozott; míg Rákóczi István az ibér inkvizíció egy érdekes forrásszövegén keresztül mutatta be a „újkeresztények" áldatlan sorsát a koraújkori Európában. Karsai László a magyarországi zsidó holokauszttal kapcsolatban „régi kérdéseket" felelevenítve törekedett „új válaszok" megfogalmazására. Más előadóink egyéb szempontok szerint járták körül a kérdést: Rugási Gyula a zsidó-keresztény ellentétek teológiai okaira világított rá; Karády Viktor előadása a …
Tovább a műhöz
Nagy örömmel fogadtam el a felkérést előszó írására a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola évkönyvéhez. Az öröm elsőrendű oka, hogy működik ilyen iskola, hogy a regionális tudomány – csaknem fél évszázaddal nemzetközi szervezetének, a Regional Science Association-nak (RSA) megalakulása után – lassan hazánkban is hivatalos elismerést nyer. Az öröm másik oka, hogy e fiatal doktori iskola ily sokszínű, jó színvonalú és terjedelmes évkönyv összeállítására képes. A fentebb említett hosszú késedelem nem a hazai kutatók hibája. A nemzetközi kutatási porondon elég korán – a hatvanas évek elején – megjelentünk és néhány kutató jó nemzetközi hírnevet szerzett. (Az RSA több nemzetközi kongresszusát tartotta Budapesten.) Ám a nem piaci körülmények között működő államszocialista gazdaságban a regionális gazdaságtani elemzések alkalmazhatóságának feltételei nem voltak meg. A közgazdaságtan nem is mutatott érdeklődést a területi gazdasági egyenlőtlenségek kialakulása s folyamata iránt – a regionális tudomány hazánkban a gazdasági földrajz kereteiben bontakozott ki, hiszen e diszciplína lényege a területi különbségek leírása, rendszerezése, általánosítása (modellbe foglalása). Megjegyzendő, hogy néhány évtizede a vezető gazdasági geográfusok többsége közgazdász diplomával rendelkezett. A regionális kutatások kevés figyelmet kaptak …
Tovább a műhöz
Az elmúlt évezredek és évszázadok társadalmi-gazdasági fejlődésének története a hagyományos halászó-vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepedésre és a mezőgazdasági termelésre való áttérés (a fejlődés első hulláma), mintegy két évszázaddal ezelőtt a feudális agrártársadalomról az ipari társadalomra való áttérés (második hullám), majd az elmúlt évtizedekben a szolgáltató szektor foglalkoztatásban és értéktermelésben való előretörésének története (harmadik hullám). A tanulmány a harmadik hullám, a tercierizáció gyors terjedésének az okait vizsgálja, külön kitérve a termelő, az elosztási, a személyi és a társadalmi szolgáltatásokra. Az elmúlt mintegy két évtized gazdasági paradigmaváltása következtében alapvetően megváltozott a szolgáltatások gazdasági növekedésben és területi fejlődésben játszott szerepének az értelmezése. A szolgáltatásokat, elsősorban az üzleti szolgáltatásokat ma már nem a gazdasági életben „szükséges rossznak” tekintik, hanem a modern gazdaság egyre bonyolultabb termelési és elosztási rendszereinek meghatározó részének tartják őket. A szolgáltatások gazdaságban betöltött szerepének „hagyományos” értelmezése a XVIII. század végére nyúlik vissza, arra az időszakra, amikor a régi, alapvetően mezőgazdasági jellegű és feudális viszonyokkal jellemezhető társadalom átalakulásának folyamata …
Tovább a műhöz
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés; A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyilvánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és mód­ szertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folya­matok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés. A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyil­vánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és mód­ szertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folya­matok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés. A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyil­vánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és mód­ szertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folya­matok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés. A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyil­vánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és mód­ szertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folya­matok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés. A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyil­vánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés; A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyilvánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés; A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyilvánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Kelet-Közép Európa első regionális tudományi doktori iskolája 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés; A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyilvánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Kelet-Közép-Európa első regionális tudományi doktori iskolá­ja 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos kép­zés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társada­lomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szer­zett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális ha­tásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika - Településfejlesztés - Vidék- és környezetfejlesztés A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Azeurópai gazdasági térfejlődését befolyásoló tényezők - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei - A regionális és településfejlesztés környezeti hatásai és követelményei - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben...
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 20