Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
A bűnözés (ami alatt most ismertté vált bűnözést értünk) elleni harc fontosságát minden társadalmi formáció felismerte, és a legkülönfélébb módokon gyakorolja is. Mivel s látens bűnözés a regisztrált bűnözéstől mind struktúrájában, mind pedig dinamikájában eltár, az általános bűnözésellenőrzési módszerek használhatósága kétségessé válik. Hipotézisek arra a kézenfekvő kérdésre, hogy az ismertté vált bűnözés reprezentálja-e az ősszbűnözést, és ezen belül a látens bűnözést Wadler-től kezdve ismertek. Ezek legfontosabbika az ún. konstans társadalmi viszonyok törvénye. Amikor Sack (1974. 65.) “a hagyományos kriminológia ismeretelméleti bűnbeeséséiről beszél, úgy ez annak a módszernek a kritikáját Jelenti, hogy a kriminológia a társadalmi ellenőrző szervek által bűnösként deklarált tettest tette a kutatás tárgyává, noha ez e tárgy kétségkívül nem Jelenti a bűnözés összességét. Továbbiakban Sack (1974. 67.) "egy "jéghegy csúcsá"-val szemlélteti az ismertté vált és a látens bűnözés viszonyát. A sokat emlegetett (de empirikusan soha sem igazolt) konstans társadalmi viszonyok törvénye azt a hipotézist fogalmazta tehát meg, hogy az ismertté vált bűnözés tendenciájában és struktúrájában reprezentálja az összbűnözést, mert hisz mindkettő azonos okrendszerből táplálkozik. Lényegében ez a hipotézis olvasható a magyar szakirodalomban …
Tovább a műhöz
A pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni deliktumok büntetőjogi és kriminológiai aspektusai
- Tóth Dávid
- 2020
A pénz- és bélyegforgalom elleni bűncselekmények minden időben komoly kihívást jelentettek a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek számára. A pénzhamisítás, a bélyeghamisítás és a készpénzhelyettesítő fizetési eszközök visszaszorítása garantálja az állam pénzügyi monopóliumát, és gazdasági rendjét, melyhez komoly társadalmi érdek fűződik. A magyar bűnügyi szakirodalom számos tanulmány született a fenti témában. Az eddigi legjelentősebb monográfia a pénzhamisítás témaköréből Angyal Pálhoz köthető, aki 1940-ben „Pénzhamisítás. Hamis tanúzás és hamis eskü. Hamis vád” című könyvében írt nagy terjedelemben a pénzhamisítás jogtörténetéről, külföldi szabályozásokról és az akkor hatályos Csemegi-kódex pénzhamisításra vonatkozó rendelkezéseiről. A jelen munka célkitűzése volt, hogy de lege ferenda javaslatokat fogalmazzak meg a jogalkotó számára, továbbá feltárjam a bűnözés elleni küzdelem lehetséges jogi és nem jogi eszközeit. | Az ember mindennapjait meghatározza a pénz. Pénzért dolgozunk, pénzzel fizetünk mindennap a boltokban, és a különböző híradókban is a pénz körül forog minden. Az államnak, a gazdaságnak és a társadalomnak, vagyis minden egyes embernek különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a pénz amivel fizetünk eredeti és mögötte valódi érték legyen. A Pénz, illetve egyéb értékpapírok és készpénz-helyettesítő fizetési …
Tovább a műhöz
Mindig is jelentős tudományos teher nehezedett azon kutatókra a társadalomtudományok terén, akik a „biztonság” - mint általános koncepció fogalmát - gazdasági, jogi, vagy iparági, szűk körben értelmezett szakmai szempontok alapján kívánták meghatározni. A jogtudományok területén a biztonság hiánya számos álláspont szerint egyfajta fenyegetést, veszélyt, kárt, hátrányt jelent, így maga a „biztonság” egy sajátos védelmi, konzervációs állapotot testesít meg. Így az értelmezés terén a joggyakorlatban gyakran alkalmazott ún. negatív megközelítés szolgálhat kiindulópontként tekintettel arra, hogy a biztonság fogalma legegyszerűbben annak hiányán keresztül értelmezhető. Figyelemmel a jogi értelemben vett biztonság multilaterális jellegére, ahogyan a gazdasági -, úgy szükségszerűen a jogi érdekek esetleges sérelme sem zárható ki teljes mértékben, tekintettel a fogalom relatív jellegére. Ugyanakkor az ember, mint jogalany biztonságát holisztikus megközelítéssel a személyét, valamint anyagi javait érő valamennyi fenyegetést és sérelmet figyelembe vevő, egymásra épülő megközelítés útján lehetséges értelmezni. A negyedik ipari forradalom következtében a fentiek alapján vett biztonság kérdésköre új dimenziót jelentve számottevő mértékben az online térben jelenik meg. Dinamikáját tekintve e kérdéskör - az információs-kommunikációs technológiák …
Tovább a műhöz
Vermes Miklós 1971-es Kriminológia alapkérdései című műve óta hiányzik a bűnügyi tudományokkal foglalkozó magyar szakemberek könyvespolcáról egy olyan könyv, amely nem a kriminológia valamely részterületével foglalkozik, hanem valamivel átfogóbb képet kíván fölvázolni. Ha az olvasó veszi a fáradságot és végiglapozza a kötetet, valószínűleg mindig marad hiányérzete, de talán mégis sikerült egy lépést előre lépni valamely átfogó, számtalan nézetet integráló és remélhetőleg egyszer majd megszülető magyar kriminológiai elméleti monográfia irányába. (...) Ez a könyv alapvetően a kriminológiai elméletekkel foglalkozik, tehát azokkal a gondolati rendszerekkel, amelyek vizsgálják, hogy milyen tényezőkre vezethető vissza a bűnözés, a cselekmények megvalósítása, miért válnak egyes emberek bűnelkövetővé (Lévay, 1996, 10. o.). A válaszok keresésének módszereitől és az elméletek tartalmától függően beszélhetünk különböző irányzatokról, tehát többé-kevésbé közös vonásokról a tudományos tételek egyes csoportjain belül, megkülönböztetve egyúttal azokat más csoportoktól. Hangsúlyozni kell, hogy nem feltétlenül valóságosan együttműködő kriminológusok művei, hanem tértől és időtől független szellemi rokonság alapján soroljuk a kutatókat és műveiket ugyanabba az irányzatba. Már most jelezzük, hogy jelen műnek nem célja a fogalmi és pontos …
Tovább a műhöz
Dr. Ferencz Zoltán egyetemi adjunktus, kandidátus 1951. július 10-én született Pécsett egy négygyermekes család saljaként. Édesapja rendőrtiszt volt, édesanyja fiatalon hunyt el. Az általános és középiskoláit Pécsett végzete. 1969-ben jeles eredménnyel érettségizett a Janus Pannonius Gimnáziumban és még ugyanebben az évben sikeres felvételi vizsgát
tette a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karára. Joghallgatóként aktívan részt vett a Kar kulturális életében: így többek között vezette az Irodalmi Színpadot, vezéregyénisége volt a Glosszátor nevű kari diáklap
szerkesztőbizottságának, valamint amatőr filmesként és kritikusként is tevékenykedett. Társadalmi-közéleti megbízatásai mellett másodéves korától kezdve három és fél esztendőn keresztül vezette a Büntetőjogi Tudományos Diákkört. Tanulmányi eredményei alapján éveken keresztül Népköztársasági Ösztöndíjban részesült. Egyetemi tanulmányait
1975-ben fejezete be „summa cum laude” minősítéssel. 1975. március 1-jén az Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékére került tanársegédként, ahol nagy szorgalommal készült az élethivatásul választott oktatói pálya
magas színvonalú ellátására. 1980-tól a Büntetőjogi Tanszék adjunktusává nevezték ki. Kezdetben szemináriumi foglalkozásokat vezetett büntetőjogból, majd később részt vett az előadások megtartásában. Érdeklődési …
Tovább a műhöz
IV. Konferenciakötet
- 2022
2021 november 20-án szerveztünk meg immáron negyedik alkalommal
konferenciát a pécsi jogász doktoranduszoknak. A hagyományt még 2018-ban kezdtük meg. A konferencia szervezésével lehetőséget biztosítunk a pécsi PhD-hallgatóknak, doktorjelölteknek, illetve posztdoktoroknak, hogy bemutassák kutatási eredményeiket, majd írásos formában azokat publikálják konferenciakötetben. A konferencia online térben Microsoft Teams alkalmazás segítségével valósult meg. A résztvevők száma 29 volt, ami mennyiségben felülmúlta a korábbi konferenciák iránti érdeklődést. Az előadásokat három (két idegen nyelvű és egy magyar) szekcióba osztottuk be. A publikum számos jogterületről hallgathatott színvonalas előadásokat, amelyeket követően pedig lehetőség volt az eredményeket megvitatni, és kérdéseket intézni az előadóhoz. A szerkesztőbizottság a konferenciakötetbe 17 tanulmányt fogadott be, amelyet online formában publikálunk. A szerkesztők ezúton is köszönik minden előadónak, illetve tanulmányt küldő szerzőnek, hogy a konferencia sikeréhez hozzájárultak.
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának Büntetőjogi tanszéke is aktívan szerepet vállalt mindig a különféle konferenciák szervezésében. Ez idén sem volt másként, hiszen a Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszékkel karöltve megszervezték az első Tudományos Diákköri és PhD konferenciát. A kiváló és remélhetőleg hagyományteremtő kezdeményezés sikerét mutatja, hogy az Országos Diákköri Konferencián induló hallgatók többsége a konferencián előadta dolgozatait. Lehetőség nyílt a dolgozatok javítására, valamint előadói készségük fejlesztésére. A plenáris ülésen a kar doktoranduszai mutatták be aktuális kutatási témáikat, melyeket vita követett. Rendkívül sokszínű témákkal jelentkeztek a graduális hallgatók, a témák között szerepeltek: büntetőjogi, polgárjogi, kriminológiai, valamint infokommunikációs területet érintő problémafelvető dolgozatok. Ezen előadások írásos változatát tartalmazza ez a kötet, amely remélhetőleg
hagyományteremtő jelleggel a következő években is összegyűjtésre kerül.
Tovább a műhöz