Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


A Magyar Külügyi Társaság a Gondviselés iránt érzett mélységes hálával ünnepli azt a napot, az Úr 1926. esztendeje május havának 29-ikét, amikor elnöke és vezére, Apponyi Albert gróf, a Mindenható kegyelméből életének nyolcvanadik évét tölti be. Ennek, a magyar közélet történetében nevezetes napnak az emlékét akként véli a legméltóbban maradandóvá tenni, hogy azok, akik az ö munkásságának a múltban és a jelenben közvetlen szemtanúi s ezek sorában leginkább azok, akik az ő áldásos tevékenységét a Magyar Külügyi Társaság keretében tapasztalhatják, a jubiláns évforduló alkalmából ezt az Emlékkönyvet teszik közzé, mely az ünnepelt államférfiúnak különösen külpolitikai téren kifejtett munkásságát méltatja, de kiemeli az ő egyéb közéleti működésének jellegzetes mozzanatait is, a nélkül, hogy a napi belső politika kérdéseit fejtegetései sorába venné fel. Legyen ez az Emlékkönyv a Magyar Külügyi Társaság mélységes hódolatának, igaz tiszteletének és őszinte szeretetének maradandó emléke az iránt a férfiú iránt, akit nemes büszkeséggel vall a maga vezérének s akinek a buzgón hivő egyéniségére ezen az áldott napon á jó Isten bőséges áldását kéri.
Tovább a műhöz
Az 1912-ben Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-tól Pécsett kezdte el működését, melynek jogutóda a Pécsi Tudományegyetem. A Trianon utáni határok kijelölése és az egyetem áthelyezése magyar területre új lehetőséget kínált Pécsnek, hogy ismét egyetemvárosként létezhessen. A pécsi illetőségű lapok, kiadványok szinte minden nap foglalkoztak a kérdéssel és erőteljes lobbitevékenységet folytattak, hogy valóban Pécs adhasson otthont az egyetemnek. Számtalan érvet sorakoztattak fel amellett, hogy itt a helye az egyetemnek, mint például a közegészségtani helyzet nehézségeit, a kórházak nagy számát, kiépítettségét és ezek az érvek mind a Pécsre telepítés mellett szóltak. Ugyan a szerb megszállás miatt csak később költözhetett, és az ideiglenes budapesti működés alatt is csak nehezen volt fenntartható az egyetem folyamatos működése, a végleges költözés után viszont gyorsan sikerült ezt konszolidálni. Előadóink ezt az átmeneti és a végleges elhelyezés kérdését vizsgálják egyrészt a levéltári források alapján, az alapítás körüli kérdéseket pedig a helyi lapokban megjelent írásokon keresztül tárják fel. A konferencia előadásai nem csak egy-egy nevezetes személy tevékenységét tekintik át, hanem többek között az egyetemi szervezetek tevékenységét, helyzetét. Talán kevésbé ismert témák is megjelennek, mint a fegyelmi ügyek, …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2