Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága által Pécsett, 1937. évi május hó 23-tól május hó 30-ig
- 1937
Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága által Pécsett, 1937. évi október hó 17-től október 24-ig a Pécsi Katolikus Kör nagytermében rendezett (huszonkettedik) 1937. évi őszi kiállításának tárgymutatója.
Tovább a műhöz
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya a 2018/2019-es időszaki kiállítását a Kis- és Aprónyomtatványtár bemutatásának szentelte. A téma az osztályon folyó feldolgozó munka során merült fel, aktualitását a forradalom és szabadságharc 170. évfordulója, valamint a gyűjtemény digitális adatbázisként való népszerűsítése adja. A Kis- és Aprónyomtatványtár részét képezi Kelemen József pécsi nagyprépost, kanonok (1790–1868) három gyűjteményes kötete. A gyűjtemény kialakításáról nem állnak rendelkezésünkre információk, de tematikája tükrözheti Kelemen József személyes érdeklődését.
A széles körű műveltséggel rendelkező pécsi nagyprépost tevékenyen hozzájárult a Szepesy-féle bibliafordításhoz, 1833 és 1838 között a pécsi líceum aligazgatója volt, az 1843/44. évi pozsonyi országgyűlésen a káptalan követeként vett részt. Naplójában rögzítette az 1848/49es pécsi eseményeket, amely jelentős forrásértékkel bír a téma kutatói számára. A kis- és aprónyomtatvány elvnevezés gyűjtőfogalmat takar. A könyvtári terminológia szerint a kisnyomtatvány terjedelmében 4 ívet meg nem haladó füzetes kiadványt jelent, míg az aprónyomtatvány fogalma az egyleveles nyomtatványokra vonatkozik. A dokumentumok
elektronikusan is kereshetők a Corvina-rendszer felületén, és a könyvtár új digitális tartalomszolgáltató rendszerén, a …
Tovább a műhöz
Elkészült a Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításunk katalógusa, melyben a kiállított tárgyak, herbáriumok, dokumentumok, fényképek és könyvek leírása mellett az egyes kiállítási egységek rövid ismertetése is olvasható. A Klimo Könyvtárban rendezett kiállítás célja, hogy ízelítőt adjon a látogatóknak a gyűjteményeinkben található kertészeti, botanikai témájú könyvek sokféleségéről. A botanika tudományának reprezentálásán, a herbáriumok és akvarellek bemutatásán túl igyekszünk ráirányítani a figyelmet a jelenkori kutatásokhoz rendelkezésre álló eredeti dokumentumaink széles választékára is. A látványos akvarellek, valamint a sok esetben kézzel színezett fa- valamit rézmetszetekkel díszített nyomtatványok segítségével a 17–20. század között kísérhetjük figyelemmel a botanika történetének európai és magyarországi professzionális és populáris irodalmának alakulását és ennek vélt hatásait a pécsi olvasóközönségre. Ezen túl a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjének alapítási évfordulója alkalmából az intézmény történetén, valamint a jeles kutatók munkáin keresztül bemutatjuk az egyetemhez kötődő tudományos kutatásokat. (...) A Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításon és az ezt bemutató katalógusban a város egyik talán kevesek által ismert, azonban Pécs kulturális és tudományos fejlődésében kiemelkedő …
Tovább a műhöz
A 20. században csak néhány olyan felelős politikusa volt Magyarországnak, akiket napjainkban is államférfiként tartunk számon. Közülük a két világháború közötti időszakban kiemelkedik Bethlen István és Klebelsberg Kuno. Bethlen István rátermett, ügyes és - jó értelemben vett - ravasz politizálásával Magyarország belső, gazdasági és diplomáciai helyzetének megszilárdításában, Klebelsberg pedig a kulturális konszolidáció megteremtésében játszott egyértelműen pozitív szerepet. A minden szempontból nehéz - sokak által már reménytelennek vélt - körülmények közül való kitörésben kettejük egymást tervszerűen segítő tevékenysége nélkülözhetetlen volt. Bethlen - mellette pedig a kulturális kérdések iránt meglehetős érdektelenséget tanúsító államfő, Horthy Miklós - támogatása nélkül nehezen lett volna megvalósítható a kulturális felemelkedés, Klebelsberg nélkül viszont elképzelhetetlen lett volna a politikai viszonyok stabilizálódása. Mindebben pedig felettébb fontos volt a magyar felsőoktatás addigi szerepének átértékelése. Magyarország egyetemek és főiskolák sorát veszítette el 1918 végétől 1919 nyaráig. Mindebben nem a trianoni békeszerződés - amely felsőoktatással kapcsolatos intézkedéseket nem is tartalmazott -, hanem az azt megelőző terület- és impériumváltások hatásait kell hangsúlyozni. Bár a Magyarország szomszédságában születő vagy …
Tovább a műhöz