Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 11
Összes találat megjelenítve : 11
Találatok
Jelen könyv megírásával az a célom, hogy a leendő kutatóknak megmutassam: kvalitatív kutatást készíteni nem ördöngösség. Emellett pedig egyfajta eszközkészlettel és kritikai gondolkodással szeretném felruházni őket. Mint gyakorló társadalomkutató, posztgraduális hallgatók szupervízora és kutatásmódszertan-tanár, egyre inkább úgy érzem, legalább két nemkívánatos dolog következhet be, ha leendő kutatók módszertani kérdésekkel kezdenek ismerkedni. Egyrészt gyorsan beleunhatnak a módszertani technikákkal kapcsolatos, véget nem érőnek tűnő instrukciók sorozatába, másrészt elrettenthetik őket azok a nehézségek, amelyeket egy jó kvalitatív kutatás kivitelezése jelent. Az első probléma akkor jelentkezik, amikor kutatási technikákat tárgyalnak anélkül, hogy utalnának az azokat valójában jellemző intellektuális és gyakorlati kihívásokra, a másik pedig akkor, amikor ezen kihívások túlságosan nyomasztóvá válnak. A kutató közösséget tehát az a veszély fenyegeti, hogy a potenciálisan legjobb kutatók gyorsan felismerik, és rájuk nehezedő nyomásként élik meg a kvalitatív kutatások okozta kihívásokat. Csökken a lehetősége, hogy a leendő kutatók valaha kvalitatív kutatást fognak készíteni: vagy azért, mert megrémülnek a kihívásoktól, vagy egyszerűen azért, mert belefáradnak a technikai tanácsok tömegével való állandó szembesülésbe. A legjobb módja, hogy …
Tovább a műhöz
Az esettanulmány mindenki számára ismerős műfaj. Mindennapi életünkben mindnyájan „készítünk” esettanulmányokat. Otthon, munkahelyünkön, sportolás, szórakozás, vásárlás közben, amikor megfigyelői vagy résztvevői vagyunk egy eseménynek, megpróbáljuk megérteni a szituációt, esetleg elmeséljük másoknak, akkor esettanulmányt végzünk. A humán és társadalomtudományokban is folynak olyan kutatások, amelyek során egy sajátos jelenséget tanulmányoznak természetes szituációkban. A könyv az utóbbiakkal, a kutatási céllal készülő esettanulmányokkal foglalkozik. Az esettanulmány nem sorolható be a hagyományos kutatási módszerek körébe, a társadalom tudomány okban és a gyógyító praxisban sokféle céllal, sokféle formában alkalmazzák. Éppen emiatt számos nézet él vele kapcsolatban a kutatás-módszertani szakirodalomban és a megvalósult konkrét esettanulmányokban. Az elmúlt néhány évtizedben ugrásszerűen megnövekedett a humán és társadalomtudományokban készült esettanulmányok száma az ún. csendes metodológiai forradalomhoz kötődően, amely az értelmező, naturalisztikus, nem pozitivista kutatási paradigma térnyerésére utal. A hetvenes évektől a pedagógiában is egyre kedveltebbé váltak az esettanulmányok, gyakran alkalmazzák kutatási, diagnosztizáló, értékelő és oktatási célból. Elterjedtsége ellenére a kutatás-módszertani kézikönyvek kis terjedelemben, nem a …
Tovább a műhöz
A sziklás hegycsúcsra felérve természetjáróként megpihenünk és visszatekintünk az eddigi fárasztó útra. A magasból messzire ellátunk, szépen körvonalazódik előttünk az erdő. Innen úgy véljük, hogy látunk minden természeti szépséget. Pár perc múlva lágy felhőréteg borítja be a csúcsot, s már kevésbé látható az alattunk elterülő rengeteg. Ekkor visszaindulunk a csúcsról, és a felhők alatt közelről, a fák között sétálva tudjuk igazán felmérni az erdő szépségét, a növények, az állatok, a különféle erdei gyümölcsök, gombák és az erdő zúgásának kivételes hangulatát, amit fentről nem láthattunk, nem érezhettünk. A valóság, a jelenségek, a történések igazi arca csak természetes környezetben, közelről vizsgálva érthető meg és mutatható be. A különböző pillanatképek így forrnak össze bennünk egységgé, így tárulhat fel az elemzett probléma sokszínűsége. A kvalitatív kutatási stratégia lehetővé teszi a pillanatképek egésszé való összeállását és sokoldalú értelmezését, magyarázatát. Mindehhez megfelelő szakmai háttér, gyakorlat és kreativitás szükséges, hiszen az értelmezések és a magyarázatok csak így válhatnak teljessé és hasznossá. E gondolatokra alapozva kínál a kötet a kvalitatív pedagógiai kutatás elméleti és gyakorlati kérdéseihez útmutatót, valamint problémacentrikus megközelítést. Az utóbbi évek pedagógiai …
Tovább a műhöz
A Kutatás-módszertani kiskönyvtár című sorozatnak ez a kötete régi adósságot törleszt, mivel eddig nem volt olyan magyar nyelvű kézikönyv, mely az érdeklődőt eligazította volna a neveléstörténeti kutatások módszertani kérdéseiben. A szerző közérthető megfogalmazásban mutatja be a szinkrón és diakrón megközelítés lehetőségeit, példákkal illusztrálja a neveléstörténeti kutatások egyes szakaszait, áttekintést ad korunk új módszereiről és témáiról, valamint a legújabb nyomtatott és elektronikus publikációkról. A kötet hasznos segítséget nyújt a pedagógia és tanár szakos hallgatóknak szakdolgozatuk elkészítéséhez, meríthetnek belőle a doktori képzésben részt vevők és mások is, akik történeti-neveléstörténeti kutatásokkal foglalkoznak. Kéri Katalin a Pécsi Tudományegyetem oktatója, az MTA Neveléstörténeti albizottságának tagja. Történész, neveléstörténész; főbb kutatási területei a magyar és az egyetemes nőnevelés, a középkori iszlám világ nevelés- és művelődéstörténete. | A gazdag szakirodalmat felhasználó, viszonylag szerény terjedelmű könyv elsősorban az elméleti és fogalmi alapokat tárgyalja, különös tekintettel a neveléstörténeti kutatások folyamatára. Ebből is külön kiemelésre érdemesek a forráskritikával, a történeti szintézissel és expozícióval foglakozó részek. Önálló részben szerepel az iskolatörténet-írás, mely …
Tovább a műhöz
Olyan tankönyvet, kézikönyvet fog kezében az olvasó, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson, a pedagógiai szakirodalom kritikus elemzéséhez, értő tanulmányozásához, a gyakorlati pedagógiai munka során adódó mérések, vizsgálóadások, elemzések elvégzéséhez, különböző szintű kutatásokban, innovációkban való részvételhez, kutatási pályázatok eredményes megírásához, önálló kutatási tevékenység tervezéséhez, elvégzéséhez, lebonyolításához, értékeléséhez, publikálásához. Azaz, hasznos segédeszköze kíván lenni pedagógusjelölteknek, gyakorló pedagógusoknak, szaktanácsadóknak, az oktatásügy irányítóinak, a kutatással hivatásszerűen foglalkozni kívánó szakembereknek. Mindezek érdekében a szerzők igyekeztek összefoglalni a nemzetközi és a hazai kutatásmetodikai irodalom főbb eredményeit, a kutatások tapasztalatait. Mindemellett tisztában vannak azzal, hogy nem törekedhettek teljességre. Ez további munkát igényel, melyhez örömmel várják az olvasók javaslatait. Az egyes fejezetek szerkesztésénél jóllehet tartalmuk eltérő jellege ezt nem mindig tette lehetővé - egységességre törekedtek. Minden fejezet a megvilágításra kerülő kérdések felsorolásával kezdődik, ezt a módszerre vonatkozó legfontosabb ismeretek kifejtése, a módszer alkalmazási lehetőségeinek a bemutatása követi. A fejezet tartalmának összefoglalását, a fontosabb fogalmak …
Tovább a műhöz
Egy Freinet-szellemű óvodai innováció az 1990-es évek alternatív pedagógiai mozgalmában
- Kissné Zsámboki Réka
- 2015
Kikhez is szól ez a könyv? Az óvodapedagógus hallgatóktól a neveléstudományi kutatókig mindenki számára tartalmaz értékes információkat. Az első nagyobb fejezetből megismerhetjük Célestin Freinet néptanító életútját, azokat a körülményeket és törekvéseket, amelyek a pedagógia hagyományos kereteinek széttöréséhez vezettek a francia reformpedagógus munkásságában. A kötet második, nagyobb része több szempontból is újszerű és fontos információkkal szolgál az innovatív pedagógusok, a kutatni készülők és a doktoranduszok számára egyaránt. Módszertanilag értékes tapasztalatokat szerezhetnek mindazok, akik a pedagógiai innováció folyamatával leírható jelenségeket kívánnak feltárni, nyomon követni, ok-okozati összefüggéseket kibontani. A tudományos művekben a kvantitatív kutatásmódszertani eljárásokhoz képest sokkal kisebb hangsúlyt kap, és kevesebbszer szerepel kvalitatív kutatás. A szerző kiváló példát mutat be arra vonatkozóan is, hogy hogyan lehet használni egyes jelenségek feltárásánál a kvalitatív kutatási módszereket. A kötet tudományos színvonala nem hagy kétséget az olvasóban. Minden bizonnyal nagy haszna lesz a pedagógusképzésben és a továbbképzésben, a kutató pedagógusok munkáinak elősegítésében, illetőleg hozzájárul a pedagógia tudományának fejlődéséhez.
Tovább a műhöz
Az egyetem valamikor elit intézmény volt. Csak diplomás szülők gyermekei látogatták. Egy-egy kivételtől eltekintve, aki tanult, minden idejével maga rendelkezett. Az egyetemet arra találták ki, hogy nyugodtan végezzék, kis időt tanulásra, kicsit pedig „egészséges" egyetemi szórakozásokra, avagy képviseleti szervezetekben való tevékenységre fordítva.
Az órákon lenyűgöző előadások hangzottak el, azután az érdeklődőbb diákok - tíz, legfeljebb tizenöt főből álló szemináriumi csoportokban - félrevonultak a professzorokkal és a tanársegédekkel. Még ma is sok olyan amerikai egyetem van, ahol egy évfolyam létszáma sohasem haladja meg a tíz-tizenöt főt (akik persze bőkezűen fizetnek és jogukban áll bármikor „használni" az oktatót, ha eszmecserét kívánnak folytatni vele). Az olyan egyetemeken, mint az oxfordi, van egy tanár, az úgynevezett tutor, aki egy kis csoport (előfordulhat, hogy évente mindössze egy-két diák) kutatási témájával foglalkozik, és napról napra követi a munkájukat. Ha a helyzet Olaszországban1 is ilyen volna, nem lenne szükség e könyv megírására, bár néhány tanácsát bizonyára a fent megrajzolt „ideális" diák is megszívlelhetné. A mai olasz egyetem azonban tömegegyetem. A diákok különböző társadalmi osztályokból és középiskolákból érkeznek, olykor filozófiára vagy klasszika-filológiára iratkoznak be műszaki középiskola után, ahol soha nem …
Tovább a műhöz
A tudományos kutatás és az eredmények közlésének módszertanáról számos könyv jelent meg, nagyobb részben angolul. Magyarul is egyre több általános szemléletű és a konkrét eljárások leírásával foglalkozó kutatás-módszertani publikáció lát napvilágot, a nyelvtudomány területéről azonban hiányzik egy, az általános elméleti és módszertani alapokba bevezetést nyújtó, összefoglaló jellegű munka. A saját kutatásaim során többször szembesültem azzal, hogy mekkora szükség volna a nyelvészek számára írt olyan kutatás-módszertani kézikönyvre, amely a kutatás egyes fázisainak algoritmusán túl a tudományos kutatás fogalmi rendszerében való eligazodáshoz is segítséget ad. Az ötlet, hogy nyelvészek számára írjak a kutatás alapjairól, mégis akkor vetődött fel bennem, amikor kutatás-módszertan-órát tartottam alkalmazott nyelvészet szakos hallgatóknak. A tananyag kialakítása során tisztázni kellett, hogyan lehet úgy általános képet nyújtani a kurzus hallgatóinak tudományról, kutatásról, módszerekről és eszközökről, hogy az a nyelvészeti tanulmányaikat és későbbi munkájukat megfelelően előkészítse. A konkrét módszerek ismertetése sem lehetséges anélkül, hogy a tudományos szemléletmód lényegével, a tudományos kutatás alapfogalmaival ne ismerkednének meg a hallgatók. A lexikográfia és a terminológia tárgyában széles körben kibontakozott hazai kutatások …
Tovább a műhöz
Ez a könyv elsősorban azoknak szól, akik első ízben ismerkednek a pszichológiai kutatás módszereivel. Emellett szól mindenkinek, aki átfogóan kíván tájékozódni a pszichológiai kutatások korszerű metodológiájáról és módszertanáról. A kutatás filozófiai kontextusának, logikájának és technikáinak megértése nemcsak azoknak fontos, akik tudományos kutatást kívánnak folytatni, hanem azoknak is, akik a kutatások eredményeivel „fogyasztóként” kerülnek kapcsolatba. Természetesen a legfőbb fogyasztók azok, akik tanulják a pszichológiát. Könyvem elsődleges célközönsége tehát a pszichológushallgató, akiből valamilyen fokon mindenképpen pszichológus kutató is lesz, ha másként nem, hát tanulmányai alatt. Sokan azonban a posztgraduális képzés során, vagy később, munkahelyi viszonyok között végeznek valamilyen tudományos kutatást. Elsősorban tehát nekik szeretnék hasznos ismereteket nyújtani, remélve azonban, hogy a könyvet a pszichológiai kutatások iránt érdeklődő szélesebb szakmai közönség is haszonnal tudja forgatni. Bármely tudományágra nézve igaz, hogy aki azzal ismerkedik, annak a tudományág módszertanát is meg kell ismernie. A módszertani tudás részben technikai jellegű: tisztában kell lenni a lehetséges kutatási eljárások részleteivel és alkalmazásuk feltételeivel. A módszertan kapcsán azonban ennél jóval többről van szó. Azt is mondhatnánk, hogy a módszer …
Tovább a műhöz
Az a módszertani sokszínűség, amely a modern társadalomtudományokat jellemzi, évszázados ismeretelméleti, tudományfilozófiai kérdésekre alapozódik. Alihoz, hogy megfelelően alkalmazni tudjuk az egyes módszereket, nem elég tisztában lennünk használatuk technikájával, hanem azt is át kell gondolnunk, milyen tudományos értékrendbe, ha úgy tetszik világképbe helyezve tesszük fel a jelenségekre vonatkozó kérdéseinket, milyen elméleti háttere van az egyes kutatásmetodológiáknak és módszereknek. Ehhez próbál segítséget nyújtani ez a munka, a pedagógiai kutatásban alkalmazható, ún. kvalitatív módszertan bemutatásával. A legfrissebb hazai pedagógiai kutatás-módszertani monográfia, amely három kiadásban is megjelent (Falus, 1993), csak érintőlegesen említi azt a problematikát, amely a kvalitatív szemléletű kutatási módszerekkel kapcsolatos. E kérdéskör azonban mára már megkerülhetetlenné vált a neveléstudományi kutatások kapcsán is. Az elmúlt néhány évtizedben zajló csöndes metodológiai forradalomról beszélnek azok a szakemberek, akik a humán és társadalomtudományok kutatás-módszertani jellemzőivel foglalkoznak (pl. Denzin-Lincoln, 1998). A társadalomtudományokban meg jelenő kvalitatív vagy nem pozitivista, etnográfiai, esetleg naturalisztikusnak nevezett módszerek, módszeregyüttesek bemutatása, a kialakulásuk mögött álló tudományfelfogás megismerése csak gazdagíthatja a …
Tovább a műhöz
Talán emlékszünk még életünknek arra a szakaszára, amikor az egész világ nagy, felfedezésre váró csoda volt. De, ha feledésbe merült is már ez az idő, vannak talán a környezetünkben olyan kisgyerekek, akik kerekre nyílt szemükkel emlékeztetnek minket erre az időszakra. Minden gyerek életében eljön a „miért korszak”, amikor elemi erővel tör fel a kíváncsiság, a világ megismerésének vágya. A kvalitatív kutató olyan ember, akinek az életében az átlagnál talán tovább tart a „miért korszak”, s felnőttkorában is képes úgy, azzal a nyitott, előítélet-mentes, őszinte kíváncsisággal tekinteni a világra, ahogy a kisgyerek. Ha rátalálunk a minket valóban érdeklő területekre, ezt a kíváncsiságot mi is, mindannyian felidézhetjük magunkban. Ez a könyv abban segít, hogy a felmerülő „miértekre” és „hogyanokra” valódi, a könnyű megoldásokat elkerülő, felszín mögé hatoló válaszokat tudjunk adni. A tárgyalt kvalitatív kutatási módszerek eszközöket kínálnak számunkra az emberi világ számos jelenségének megismeréséhez. Ha az e módszerekkel szerzett kvalitatív kutatások eredményeit olvassuk, egy rejtett összefüggéseiben feltáruló világra csodálkozhatunk rá. A kvalitatív kutatót kisgyerek helyett hasonlíthatjuk marslakóhoz is, a metaforikus Idegenhez, aki előzetes feltételezések nélkül, a kívülről jött ember szemével olyasmit is észrevesz, melyre a …
Tovább a műhöz