Keresés
Összes találat megjelenítve : 9
Összes találat megjelenítve : 9
Találatok
Alkotmánytan
- 1994
Az alkotmány közkeletű fogalma napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Az ilyen értelmű alkotmány a polgári fejlődés eredménye. A fogalmat azonban visszavetítették a megelőző idők államilag szervezett társadalmaira is (az ókori görög poliszokra, Rómára stb.). Nem lehetett azonban a múltra vonatkoztatni azokat a követelményeket, amelyeket a modem társadalom az alkotmányosság elveiként fogalmazott meg, mert ezek az elvek a tulajdon szabadságára épülő polgári társadalmi berendezkedés talaján születtek. A polgári társadalom elutasította az állam mindenhatóságát, az államhatalom minden irányú beavatkozását a társadalom életébe. A civil társadalom csak a társadalmi rend fenntartása érdekében szükséges állami funkciókat igényli, arra törekszik, hogy ezeket a funkciókat jogilag szabályozza, míg a társadalom létezési formáinak széles körében a közhatalom beavatkozását elutasítja. A legfontosabb és egyben legvitatottabb ilyen szféra a gazdaság, amelyben az állam a magántulajdont és a szabad vállalkozást védő szabályokkal biztosítja a gazdaság rendjét, egyben azonban az adókból finanszírozott közkiadásokkal és saját vállalkozásaival, tulajdonával maga is részese a gazdaságnak.Az állam …
Tovább a műhöz
A jegyzet célja a jogtudomány hatalmas birodalmának madártávlatból történő bemutatása, a jog alapfogalmainak megismertetése, amely képzésünkben egyrészt úgy jelenik meg, mint az általános műveltség egyik komponense, másrészt a szociális munkás, szociálpolitikus hivatásra felkészülés sajátos szakmai ismereteihez igazodó egyik diszciplína szelete. A képzés specifikumát már e megalapozó stúdiumban is érvényre kell juttatnunk, hiszen nyilvánvalóan más "bevezetést” igényel a jogtudományba a leendő jogtudós értelmiségi, akinél a jogászi hivatásra készülődés a hangsúlyos kezdettől fogva, ismét mást a gazdasági élet közgazdaságtan tudományával foglalkozó szereplője, továbbá mást az ember pszichés jelenségeivel foglalkozó lélekbúvár. A szociális munkás, szociálpolitikus pályát választónak tudatában kell lennie saját kompetencia-határaival. Azaz sohasem lesz jogász, perbeli képviseletre, szerződéskötésre nem vállalkozhat, legfeljebb figyelemfelhívó, segítő, vagy éppen vitapartnere lehet a jogászságnak éppúgy, mint a közgazdász vagy pszichológus társadalomnak. Mindemellett tudnia kell milyen jogai és kötelességei vannak, lehetnek a hozzáforduló ügyfelének az ügyes-bajos dolgai, mindennapi ügyintézése során. Röviden szólva mindehhez el kell igazodnia a jog erdejében, tudnia kell, mit tehet az állam a polgáraival, mi történik velük egy bírósági vagy más …
Tovább a műhöz
1943 könyvnapjára jelent meg MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü kötetem 260 lap terjedelemben (Renaissanee kiadás, Budapest). Kis terjedelménél és áttekinthetőségénél fogva tankönyvül is bevezettem. Rövidesen akkora kedveltségnek Örvendett, hogy ma az ország legtöbb egyetemén és jogakadémiáján tankönyvül használják. Munkám megjelenése óta újabb rendszeres alkotmány jogi mii nem is látott napvilágot a magyar könyvpiacon. Könyvem tehát mid a mai napig a legmodernebb magyar alkotmányjogi kézikönyv. A régi Magyarország összeomlása és főleg a demokratikus köztársaság változásai szükségessé tették olyan kiegészítő jegyzet kiadását, amely Magyarország köztársasági alkotmányát könyvem rendszerében és méreteihez alkalmazkodva tárgyalja. Mivel tudtommal mindmáig nincs ilyen összeállítás, ez lesz az első kísérlet a demokratikus magyar köztársaság alkotmányjogának bemutatására. A változtatások és kiegészítések a bevezetőben említett kötetemre vonatkoznak lapszámok szerint. MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü könyvem a szövegben Tankönyv szóval jelöltetik. Könyvem újabb kiadása természetesen már a Magyar Köztársaság alkotmányjogát fogja bemutatni. E kiegészítő jegyzetnek addig is az a célja, hogy hézagpótló ismereteket nyújtson az alapvizsgákra és szigorlatokra készülő jogászifjuságnak. (...) A magyar alkotmányjog tárgyalása megkívánja az alapfogalmak …
Tovább a műhöz
Par excellence jogászi népnek tartatunk, de inkább gyakorlati, mintsem elméleti jogtevékenységünknél fogva, minthogy ez utóbbi jogászaink számos ezerre menő, igen is tekintélyes tömegével egyátalán semmi arányban sincs. Innen magyarázható, hogy még hazai jogunk irodalma is néhány rendszeres munkán kivül alig mutat fel valamit, és még tán ezénél is kevesebbet a római jog magyar nyelvű irodalma. A római jogtörténettel tüzetesen és behatóan foglalkozó mű egyetlen egy, s római jogi monographia egyátalán felette kevés, e téren pedig édes honi nyelvünkön egy sem létezik. Hazai jogirodalmunknak ily állapotában jelen, a római jogtörténetnek külterjileg véve bár csak egy kis részét, de azt — belterjileg tekintve — annál részletesebben tárgyaló munkának a közzététele által is némi szolgálatot vélünk tehetni. Egyebbek között főleg e szempont határozta el szerzőt e müvének kinyomatására, melynek összeállításánál minden rendelkezésére állhatott eredeti forrást és irodalmi segédeszközt lelkiismeretesen felhasználni, az azokból elébe tárult anyagot saját legjobb felfogása és Ítélete szerint lehetőleg önállóan feldolgozni törekedett, hogy ekkép a római alkotmány történeti fejlődésének a királyok korszakában lerakott első alapjait — melyeken utóbb a köztársasági kor alkotmányának nagyszerű épülete emelkedett fel — az olvasó szakközönség előtt minden …
Tovább a műhöz
„Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése” című jegyzet az azonos elnevezésű szeminárium foglalkozásainak tananyagául szolgál. A kiadvány a szemináriumi órák tematikájához igazodva foglalja össze az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozást, az Alkotmánybíróság erre vonatkozó esetjogát és a meghatározó szakirodalmi megállapításokat. A jegyzetnek ebből adódóan nem lehetett célja az Alkotmánybíróságra vonatkozó jogirodalmi nézetek és kritikák teljességre törekvő feldolgozása, így csak azokat a megállapításokat és a testületre vonatkozó szabályozással összefüggő változtatási igényeket és az ezekre vonatkozó egyéb nézeteket tartalmazza, melyek kellőképpen megvilágíthatják az Alkotmánybíróságnak a magyar alkotmányos berendezkedésben elfoglalt helyét, az állambíráskodásban és az alapjogi bíráskodásban betöltött kiemelkedő szerepét. A de lege ferenda javaslatok és a hatályos szabályozásban fellelhető neuralgikus pontok bemutatása és a szakirodalmi nézetek által megfogalmazott egyes álláspontokkal való vita a hallgatók problémalátását és a lényeges szempontok kiemelésének képességét kívánja fejleszteni. A jegyzet több helyen vizsgálja az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására vonatkozó hivatalos tervezeteket is. Mindehhez szükséges annyit megjegyezni, hogy a már évek óta elkészült koncepció …
Tovább a műhöz
„Az Értelmezett Alkotmány” első kötetének anyagát 1994. december 31-ével zártuk le azzal a nem titkolt céllal, hogy elindítunk egy kiadványsorozatot, amely meghatározott - négy-öt éves - időszakonként feldolgozza az Alkotmány egyes szakaszaihoz fűzött alkotmánybírósági értelmezések legfontosabb megállapításait, ily módon közreadva az értelmezett és alkalmazott Alkotmány „esszenciáját”. (Segítséget is nyújtva ezáltal a valamennyi határozatot magában foglaló éves gyűjtemények [„Az Alkotmánybíróság határozatai”] használatához is.) Az első kötet az Alkotmánybíróság első öt évének gyakorlatát, legfontosabb döntéseinek (szó szerinti) lényegét tükrözte. A nem kis számú pozitív szakmai visszajelzésekre hivatkozva, most már magunk is megfogalmazhatjuk: a kötet elérte célját. Eredeti elképzelésünktől ezért nem volt indokunk eltérni. Az első kötetben alkalmazott szerkesztési szempontokat követve dolgoztuk fel az Alkotmánybíróság 1995. január 1-je és 1999. december 31-e között született határozatait. A határozatokból az érintett alkotmányi rendelkezést értelmező legfontosabb megállapításokat, szó szerinti szövegrészeket adjuk közre. Az Alkotmány adott §-ához kapcsolódó határozatrészek idézése előtt, vagy közben, az összefüggésekre, a kapcsolódó értelmezésekre tekintettel, az idézeteket magyarázatokkal (jegyzetekkel) egészítettük ki. „Az …
Tovább a műhöz
Az állam- és jogtörténet-tudomány a modern történetkutatással egyidejűleg keletkezett. Feladata az állam- és jogfejlődés feltárása, az állam- és jogintézmények keletkezésének, módosulásának és megszűnésének magyarázata. Az állam- és jogtörténet-tudomány a történeti forrásokra, elsősorban a fennmaradt jogemlékekre, továbbá a jogi és történeti tudományok által feltárt tudományos eredményekre támaszkodik. Eredményei nem szorítkoznak a történelmileg kialakult intézmények leírására, hanem azok magyarázatát, a társadalom fejlődésében betöltött szerepüknek az értékelését is adják. Az állam- és jogtörténet a legáltalánosabb meghatározás szerint az alapvető társadalmi viszonyokkal dialektikus összefüggésben fejlődő állam- és jogrendszerek története. Az állam- és jogtörténet-tudományok fejlődése ma már évszázadokra visszanyúló historiográfiai előzményeken kísérhető nyomon. A társadalom, az állam és a jog története iránti érdeklődés mindig kapcsolatban állt az embereknek azzal a törekvésével, hogy jobban eligazodjanak a jelenben, megértsék koruk társadalmi jelenségeinek okait és előre lássák, milyen irányban fognak azok fejlődni a jövőben. E törekvések hatnak a kifejlődő állam- és jogtörténet-tudományokban is. A modern jogtörténetírás kezdetei a feudális társadalom felbomlásának és a polgári társadalom kialakulásának időszakába …
Tovább a műhöz
Magyarország Alaptörvényének és a hozzá kapcsolódó jogszabályoknak a hatályba lépésével szükségessé vált a magyar alkotmányjog tananyagának átdolgozása. Jelen, a „Magyarország alkotmányjoga I. Alapvetés, alkotmányos intézmények” címet viselő kötet - a már megjelent „Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet” c. kiadvány mellett az alkotmányjog alapjaiba kívánja bevezetni a hallgatókat és más érdeklődőket. A kötetben az alkotmányjoggal, az Alaptörvény jellegével, az új alkotmány alapelveivel, a jogforrásokkal, az állampolgársággal, a választással, az országos népszavazással, a pártokkal kapcsolatos alkotmányjogi ismeretek jelennek meg. A tankönyv a 2013 októberében hatályos (részben a 2014-től hatályba lépő) joganyag alapján épül fel - a kézirat lezárása 2013 október 21 -én történt meg. A tankönyv-jelleg és az ebből is adódó terjedelmi korlátok elsősorban azt tették lehetővé, hogy a feldolgozás hangsúlya a (még nem mindig) hatályos normaanyagra és a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatból hasznosítható megállapítások kiaknázására helyeződjön. Többek között ezért - és az egyes témakörök átfogó és összetett volta miatt is - a releváns szakirodalom feldolgozása és értékelése nem minden fejezetnél jelenik meg markánsan; a részletesebb bemutatásra inkább ott kerül sor, ahol alkotmányjogunk terén jelentősebb változások vagy a …
Tovább a műhöz
Magyarország Alaptörvényének és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények hatályba lépésével szükségessé vált a magyar alkotmányjog tananyagának átdolgozása. Jelen kötet az Alaptörvény államszervezeti szabályozásának ismertetésére és kifejtésére vállalkozik. Az államszervezet struktúrájának bemutatását követően az alkotmányos állami szervek -az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosa - kerülnek terítékre, majd ezt követi a közpénzekre, a bíróságokra, az ügyészségre és végül a honvédségre és a rendőrségre vonatkozó szabályozás áttekintése. A terjedelmi korlátok elsősorban azt tették lehetővé, hogy a feldolgozás hangsúlya a (még nem mindig) hatályos normaanyagra helyeződjön. Többek között ezért - és az egyes témakörök átfogó és összetett volta miatt is - a releváns szakirodalom felvázolása és értékelése elmaradt. A kitűzött cél elérését azonban szerfelett megnehezítette a (túl) gyakran változó alaptörvényi és törvényi szabályozás, az éppen aktuálisan hatályos joganyag megragadhatósága. Mindezek ellenére indokoltnak tűnt az alkotmányjog oktatását segítő, időszerű tankönyv elkészítése és megjelentetése. A kötet időben történő megjelenése a hallgatók vizsgára való felkészülése érdekében fontos szempontként jelentkezett, így a kiadvány valójában a központi …
Tovább a műhöz