Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
ENNEK a kis iskolatörténeti tanulmánynak az a rendeltetése, hogy a magyar közoktatási szervezetbe az 1868. XXXVIII. t.-c.-kel hivatalosan beillesztett polgáriskola nemsokára megjelenő történelmének bevezetője legyen, s mint ilyen tájékozást adjon a polgáriskolai iskolatípus keletkezéséről, kialakulásáról, a kezdettől 1868-ig folyó életéről. A magyar irodalomban — tudomásom szerint — nem véve figyelembe azt a kísérletet, amelyről később lesz szó, olyan munka nem jelent meg, amely kizárólag ezzel a tétellel és ezzel
kimerítően foglalkozott volna. Azok közül, akik a hazai iskolázás múltját kutatták és megírták, először dr. Szelényi Ödön, utána Kornis Gyula gondoltak a polgáriskolára is. Szelényinek 1917-ben Pozsonyban megjelent műve: «A magyar ev. nevelés története», ha nem is külön fejezetet, de külön figyelmet szentelt
a polg. isk. múltjának. Kornis Gyula pedig «A magyar művelődés eszményei 1777—1848-ig» című, 1927-ben megjelent munkájában (II. köt., X. rész, I. fejezet) több adattal és bővebben megvilágítva tárgyalta azokat a hazai elméleti tervezgetéseket és gyakorlati próbálkozásokat, amik a XVIII. és XIX. században a
polgáriskolázás megteremtésére irányultak. Némely polg. iskolai pedagógus munkájában (cikk, tanulmány, beszéd) is találunk részleteket, amik a polg. iskolai típus hazai és külföldi előzményeivel foglalkoznak, de ezek a részletek …
Tovább a műhöz
A magyar polgári iskola sajátos hivatásának tudatában bocsátom útjára a székesfővárosi községi irányító polgári iskola kiadványainak második kötetét. Az iskola akkor szolgálja a nemzeti közösség javát, ha tanuló ifjúságát a nagy nemzeti célok szolgálatára neveli. Ennek feltétele pedig mindenekelőtt a szülőföld és az anyamyelv szeretete. Az anyanyelv tanítása tehát több egyszerű oktatásnál, nevelést jelent, a magyar nemzeti öntudattól áthatott állampolgárrá nevelést. Magyar nyelvünk oktatásában tehát a korszerű nevelőoktatási elveket követni nemcsak feladatunk, hanem elsőrendű kötelességünk. Ennek tudatában foglalkozik a székesfővárosi községi irányító polgári iskola kiadványainak második kötete a magyar nyelv tanításával. Nemzetnevelő munkájának egy része ez, amely a székesfőváros különleges viszonyaihoz alkalmazkodó polgári iskolai helyi tantervnek és utasításnak veti meg az alapját. Hiszem, hogy ez a könyv is közelebb visz ahhoz a célhoz, amelyet az irányító polgári iskola felállításával kijelöltem. | A Teremtés könyvének fönséges igéin gyújtotta meg szövétnekét a költő, s ihletett lélekkel mélyen belevilágít a nyelv kérdésének öröktől való végtelen mélységeibe. Mert valóban együtt született az Alkotó kezéből lélek és nyelv, ez a csodálatos ajándék, amely minden más teremtmény fölé emeli .az embert, s a halhatatlanság egyik …
Tovább a műhöz
A vallás- és közoktatásügyi ministerium az 1912. évben Zichy János gróf minister vezetése alatt állott. Az ezen évi működéséről az alábbiak számolnak be: A gör. kath. magyarságnak uj püspökség létesítése iránt félszázad óta folytatott küzdelmeit sikerült az 1912. év folyamán győzelemre segíteni és ezzel egy régóta tapasztalt szükségletének eleget tenni.
Az 1900. évi népszámlálás az ország egész területén 246.628 gör. kath. vallású magyart talált. Ezen gör. kath. magyar anyanyelvűek közül 168.756 a munkácsi és eperjesi ruthén szertartású gör. kath. püspökök joghatósága alatt állván, az ó-orosz liturgikus nyelvű istentiszteletekben volt kénytelen résztvenni; 70.597 gör. hath. vallású magyar anyanyelvűre pedig, a kik a balázsfalvi görög katholikus érsek, nagyváradi és szamosújvári gör. kath. püspökök joghatóságaihoz tartoztak, a román liturgikus nyelv volt kötelező. E nagyszámú görög katholikus magyarság egyre jobban sérelmesnek érezte az ó-orosz, illetőleg aromán liturgikus nyelv használatát, mivel ezen liturgikus nyelvek miatt nem magyarnak, hanem ruthén vagy oláh nemzetiségűnek tartotta a közvélemény. Hyen körülmények között a görög kath. magyarság mindinkább elidegenedett istentiszteleteitől és oly helyzetbe jutott, hogy lelki szükségletei a saját görög katholikus ritusa szerint kielégítésre nem találtak. A görög katholikus magyarság …
Tovább a műhöz