Magyar
EnglishKeresés
Találatok
1999. november 25-én a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tudományos emlékülést rendezett Számel Lajos professzor születésének 80. évfordulója alkalmából. A nagyszámú elméleti és gyakorlati szakember és az egyetemi hallgatók előtt megtartott tanácskozás igen magas színvonalú előadásait a pályatársak, a hazai közigazgatástudomány jeles képviselői tartották. A szervezők ezúton is köszönetüket fejezik ki azért, hogy „első szóra” eljöttek Pécsre és azért is, hogy tanulmányaikat eljuttatták a kiadóhoz. Ennek révén vált lehetővé az, hogy (viszonylag rövid időn belül) napvilágot láthasson e mű. Ugyancsak köszönet illeti a nyomdát, a gyors megjelentetésért. A konferencia nem véletlenül választotta központi témájául a törvényességet. Tette ezt egyrészt azért, mert ez az a problémakör, amely végighúzódik a szameli életművön, s - hasonlóan az elmúlt évtizedekhez - a törvényesség maradéktalan érvényesülésének biztosítása korunk közigazgatástudományának, politikai, állami életünknek is egyik legaktuálisabb problémája. A tanulmányok felölelik az alkotmányosság és törvényesség
összefüggéseitől a közigazgatási eljárásig, az irányítási, felügyeleti viszonyokon keresztül az EU-csatlakozásból fakadó követelmények számbavételéig a közigazgatás elmélete és gyakorlata előtt álló jelentős kihívásokat, s javaslatokat adnak …
Tovább a műhöz
Bármely tudományág korábbi művelőjének munkásságát csak akkor ítélhetjük meg tárgyilagosan, ha figyelembe vesszük annak a korszaknak sajátosságait, amelyben a méltatott személy élt és alkotott. Az ágazati jogtudományok között a közhatalmi rendszerrel foglalkozó magyar közjogtudomány a magánjog és a büntetőjog tudományos igényű műveléséhez képest viszonylag későn, a 17. században bontakozott
ki. Azóta a megközelítési szemléletet és az alkalmazott módszereket tekintve közjogtudományunknak több mint tíz irányzata követte egymást. Példaként említem közülük a közjogi intézményeket pusztán bemutató, ún. leíró, a felvilágosult racionális, a reformkori, a múlt magyar intézményeit dicsőítő történeti, a különböző
országok közhatalmi rendszerét összehasonlító, a hangsúlyt a tételesjogi szabályozás ismertetésére helyező, pozitivista irányzatokat, amelyekkel szemben a dogmatikai felfogás a közjogi intézmények fogalmait, elméleti követelményeit, törvényszerűségeit és a közöttük fennálló összefüggéseket törekedett tudományos igénnyel feltárni és rendszerbe foglalni. Ezt az iskolát a szervezett politikai erők, valamint az érdekérvényesítő társadalmi csoportok és szervezeti formák szerepére összpontosító politikatudományi vagy politológiai, továbbá a közhatalmi megnyilvánulások társadalmi fogadtatását és hatásait tanulmányozó szociológiai …
Tovább a műhöz
Jelen kötet alkotmányjogi jogeseteket tartalmaz. Olyan - részben konstruált, részben már felmerült, de modifikált - eseteket, amelyek az alkotmányjog gyakorlati alkalmazásakor konkrét alkotmányjogi problémát vethetnek fel. Mivel ez az esetgyűjtemény oktatási segédanyagként az alkotmányjogi ismeretek elsajátításához kíván hozzájárulni, a jogesetek válogatását behatárolja az oktatott alkotmányjogi tananyag. Ezért az egyes jogesetekben elsősorban olyan problémák és kérdések merülnek fel, amelyek kifejezetten az alkotmányi alapelvekkel, az államszervezettel és az egyes állami szervekkel foglalkozó alkotmányjogi előadások témaköreihez kapcsolódnak. A jogesetekben arra törekedtünk, hogy mindenekelőtt gyakorlati problémákat vessünk fel, és ezáltal a megismert és részben elsajátított alkotmányjogi joganyagot - praxisorientált módon - konkrét problémákra vonatkozatatva segítsük elmélyíteni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy
a kötet kizárólag gyakorlati példákat ölelne fel. Ahhoz ugyanis, hogy adott alkotmányjogi problémát helyesen lehessen megoldani, általában értelmezni kell az alaptörvényt. Ehhez kíván segítséget nyújtani - a téma néhány csomópontját körüljárva - a kötetben szereplő, az alkotmányértelmezés legfontosabb kérdéseit áttekintő tanulmány. Szintén az eset-
megoldást kívánja megkönnyíteni a jogesetmegoldás módszertanával foglalkozó írás. A …
Tovább a műhöz
Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim! Őszintén mondom, nagy megtiszteltetés számomra, hogy az általam egyik legmagasabbra becsült egyetemi fórumon, a Pécsi XX. Egyetemi Napon előadást tarthatok a magyar alkotmányozásról. Megtisztelő
számomra, bár én nem voltam ennek az egyetemnek hallgatója, de kiváló tanári kara van, akiket nagyon nagyra becsülök, és meggyőződésem, hogy az az egyetem él igazán sokáig, amelyik nem csak meglévő diákjait és tanárait becsüli meg, hanem a volt diákjait is. Én úgy látom, ebben a kezdeményezésben, illetve már 20 éve tartó folyamatban, a pécsi egyetem, a pécsi egyetemisták, volt egyetemisták, egyetemi oktatók kiemelkedő szerepet töltenek be, és ez irigylésre méltó az én anyaegyetemem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szempontjából. Hölgyeim és Uraim! A felkérés úgy szólt, hogy az alkotmányozásról tartsak előadást, ami nagyon megtisztelő, de nagyon nehéz, hiszen ebben a teremben ülnek szakmabeliek, közjogászok, alkotmányjogászok, és ülnek olyanok, más tudományoknak a művelői, akik az alkotmánnyal, az alkotmányozás kérdéseivel csak érintőlegesen találkoznak, esetleg figyelő állampolgárként, közéleti emberként vagy
autodidakta módon mélyedtek el a magyar alkotmányozásban és a magyar alkotmány történetében. Nagyon különböző érdeklődésű közönség előtt előadást tartani mindig nehezebb, mint egy szűkebb szakmai közönség előtt. …
Tovább a műhöz
Alkotmánytani alapok
- 2015
A jogi felsőoktatási szakképzés és az igazságügyi igazgatási képzés hallgatói számára 2014-ben megjelent a „Magyarország alkotmányjogának alapjai” c. munka. A korábbi verziók hatályosítása alapján az a mű inkább a tételes alkotmányjogi ismeretek feldolgozására helyezte a hangsúlyt, míg az alkotmánytani fejezetek szűkre szabottan, feszesen, kisebb terjedelemben váltak az anyag részévé. Az oktatási tapasztalatokból láthatóvá vált, hogy mind a jogi felsőoktatási szakképzés, mind az igazságügyi igazgatási képzés, mind egyes szakjogász képzések tananyagának alkotmányjogi megalapozása érdekében szükség mutatkozik az elméleti jellegű, alkotmánytani ismeretek rendszerbe foglalására is. Mindez arra figyelemmel is elengedhetetlen volt, hogy az igazságügyi képzésből (valamint a jogi felsőoktatási szakképzésből) gyakori az alapképzésre való átjelentkezés, így a két képzés tananyaga közötti „távolságot” indokolt volt szűkíteni (a tananyag-átfedési mértékre vonatkozó előírásokra tekintettel is). Erre tesz kísérletet ez a munka. Célja, hogy e jelzett képzéscsoportok hallgatóinak rendszerezett ismereteket biztosítson a tételes alkotmányjog fogalmi rendszerének megértéséhez, és jó ugródeszkát kínáljon az alapképzésbe átlépőknek az ottani, bővebb és összetettebb tananyag elsajátításához. Hallgatóinktól a kiadvánnyal kapcsolatos valamennyi ötletet, …
Tovább a műhöz
Das das geltende ungarische Wahlsystem regelnde Gesetz ist während der Nationalen Rundtischverhandlungen im Jahre 1989 zustandegekommen. Das Ziel dieser Verhandlungsserien bestand darin, daß die die Macht habende kommunistische Partei und die Opposition in den wichtigsten Fragen des Machtwechsels eine Vereinbarung treffen und sie auch in der Form der Rechtsnorm - in den sogenannten Fundamentalgesetzen - festgesetzt wird. Das Wahlrecht und das Wahlsystem wurden von einem solchen - vielleicht wichtigsten - Gesetz geregelt. Die eigentümlichen Umstände der Wende haben also die Ausgestaltung des Regelungsinhaltes des Wahlrechtsgesetzes geprägt. Dieses Gesetz wurde eigentlich nur für
einmal zur Durchführung der ersten freien Wahlen vom Jahre 1990 - in der Form mit einem Kompromiß - erlassen, aber trotz seines provisorischen Charakters ist dieses Gesetz bis zum heutigen Tag in Kraft. Im Laufe der Nationalen Rundtischverhandlungen strebten die Träger der verschiedenen politischen Orientationen nach der Schaffung von solchen Normen, die ermöglichen, daß die neuen politischen Parteien eine Vertretung im Parlament bekommen und zugleich auch den offenen Wettbewerb der Persönlichkeiten gewährleisten.3 Das Parlament verabschiedete schließlich ein solches Wahlrechtsgesetz, wonach von den 386 Parlamentsabgeordneten 176 im individuellen Wahlbezirk - mit einem Mehrheitsprinzip 152 auf der sogenannten territorialen Liste - auf dem Proportionalprinzip - gewählt werden können, …
Tovább a műhöz
„Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése” című jegyzet az azonos elnevezésű szeminárium foglalkozásainak tananyagául szolgál. A kiadvány a szemináriumi órák tematikájához igazodva foglalja össze az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozást, az Alkotmánybíróság erre vonatkozó esetjogát és a meghatározó szakirodalmi megállapításokat. A jegyzetnek ebből adódóan nem lehetett célja az Alkotmánybíróságra vonatkozó jogirodalmi nézetek és kritikák teljességre törekvő feldolgozása, így csak azokat a megállapításokat és a testületre vonatkozó szabályozással összefüggő változtatási igényeket és az ezekre vonatkozó egyéb nézeteket tartalmazza, melyek kellőképpen megvilágíthatják az Alkotmánybíróságnak a magyar alkotmányos berendezkedésben elfoglalt helyét, az állambíráskodásban és az alapjogi bíráskodásban betöltött kiemelkedő szerepét. A de lege ferenda javaslatok és a hatályos szabályozásban fellelhető neuralgikus pontok bemutatása és a szakirodalmi nézetek által megfogalmazott egyes álláspontokkal való vita a hallgatók problémalátását és a lényeges szempontok kiemelésének képességét kívánja fejleszteni. A jegyzet több helyen vizsgálja az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására vonatkozó hivatalos tervezeteket is. Mindehhez szükséges annyit megjegyezni, hogy a már évek óta elkészült koncepció …
Tovább a műhöz
Egy szerző dolga sem könnyű az alkotmányos identitás európai vonatkozásainak feldolgozása kapcsán, bármennyire is ez tűnik az utóbbi évtized egyik „legforróbb” alkotmányjogi témájának. Értekezések és elemző tanulmányok egész sora gazdagította az utóbbi öt-tíz évben a magyar jogtudomány könyvespolcait is, az ezzel foglalkozó tudósok közül most egyet sem emelnék viszont ki, ezt megteszi helyettem a könyv szerzője a továbbiakban, állításaik elemzésén keresztül. Ezzel együtt nekem sincs egyszerű feladatom, amikor a szerző, a téma, és ezáltal a könyv kihívásait és érdemeit kellene sorba szednem egy előszó erejéig. Árnyalja ezt a feladatot természetesen az is, hogy a könyv alapját képező doktori értekezés témavezetésének és a területtel kapcsolatos korábbi kutatásaimnak köszönhetően sajátomnak is érzem a vizsgálat tárgyát, magam is sokat publikáltam, kutattam azt és alkottam arról - olykor a szerzőével ellentétes - saját véleményt. Most azonban nem ezeket szeretném megosztani az olvasóval, hanem a könyv alapján bennem kialakult impressziókat, a bennem felvetődő kérdéseket a téma kapcsán. Már maga a cím is felkelti az érdeklődést és nehéz helyzetbe pozicionálja az írót és olvasót egyaránt. Az alkotmányos identitás funkciójáról és alkalmazhatóságáról (egyáltalán létjogosultságáról) jelentősen megoszlanak a vélemények világszerte. Hát még a …
Tovább a műhöz
A jogtudományi diskurzus átalakulóban van. Ebben a hagyományos diszciplínában a nyomtatott munkák tekintélye nagyobb ugyan még, mint az internetes megjelenéseké, de a technikai fejlődés elől mi sem zárkózhatunk el. Ezt felismerve, de egyúttal diszciplínánk hagyománytiszteletét is figyelembe véve, a Jogtudományi Intézet új alapkutatási monográfiasorozatot bocsát útjára, amelyben a köteteket elsődlegesen ugyan elektronikusan tesszük közzé, de néhány példányt nyomtatásban is elkészítünk. Az elektronikus formátumot a nyomtatással egyidejűleg az Intézet honlapján ingyenesen elérhetővé tesszük, és a rendelkezésünkre álló minden további eszközzel is segítjük annak tudományos recepcióját. Évente egy monográfia megjelentetését tervezzük, a benyújtott kéziratokat két körből álló lektorálási folyamatnak alávetve. Azt reméljük, hogy hozzánk hasonlóan a Kedves Olvasó is úgy találja majd: Drinóczi Tímea monográfiája, amely MTA doktori értekezésére alapul, méltó kezdete ennek az új sorozatnak. (...) A 21. században az alkotmánytant új kihívások érték, mivel a többszintű alkotmányosság, a deliberatív döntéshozatali eljárási technikák, illetve a különböző, állami szint feletti integrációk változásai, szorosabbá válása több alkotmánytani megközelítést érintettek és azokban változást eredményeztek, vagy éppen új fogalmakat, megközelítési módokat vetettek …
Tovább a műhöz
Ez a kötet a 2008. október 10-én Pécsett „Az emberi jogok és a nyelvek” címmel tartott szimpózium anyagát teszi közzé. A szimpóziumra az anyanyelv - és elsősorban a magyar, mint anyanyelv - használatával kapcsolatos jogokról 2005-ben Szegeden megrendezett konferencia folytatásaként került sor. Míg azonban a szegedi konferencia elsősorban a szomszédos országokban élő magyarok anyanyelvhasználatának jogi és gyakorlati kérdéseit vette számba, a pécsi rendezvény célja kifejezetten a nyelvi jogokkal kapcsolatos elméleti kérdések megvitatása volt. Abból kiindulva, hogy igazán érdemi elméleti vitát viszonylag szűk körben és kötetlenebb keretek között lehet csak folytatni, a pécsi rendezvényt szimpóziumként szerveztük meg. A szimpóziumon meghívott előadók vettek részt. Eredetileg tizenkét előadót kértünk fel, közülük ketten családi okok miatt végül nem tudtak megjelenni. A felkérések mindenekelőtt egy előadás megtartására szóltak az emberi jogok és a nyelvek közötti kapcsolat tárgykörében tetszés szerinti témáról, emellett azonban kijelöltünk egy külön vitatémát is, melyről az előadók előre megkapták a vitaindító tanulmányt azzal a kéréssel, hogy a szimpóziumon nyilvánítsanak róla véleményt; az előadók közül voltak, akik csak e második feladatra, a hozzászólásra vállalkoztak. A szimpóziumon a várakozásoknak megfelelően élénk vita bontakozott ki a nyelvi …
Tovább a műhöz
„Az Értelmezett Alkotmány” első kötetének anyagát 1994. december 31-ével zártuk le azzal a nem titkolt céllal, hogy elindítunk egy kiadványsorozatot, amely meghatározott - négy-öt éves - időszakonként feldolgozza az Alkotmány egyes szakaszaihoz fűzött alkotmánybírósági értelmezések legfontosabb megállapításait, ily módon közreadva az értelmezett és alkalmazott Alkotmány „esszenciáját”. (Segítséget is nyújtva ezáltal a valamennyi határozatot magában foglaló éves gyűjtemények [„Az Alkotmánybíróság határozatai”] használatához is.) Az első kötet az Alkotmánybíróság első öt évének gyakorlatát, legfontosabb döntéseinek (szó szerinti) lényegét tükrözte. A nem kis számú pozitív szakmai visszajelzésekre hivatkozva, most már magunk is megfogalmazhatjuk: a kötet elérte célját. Eredeti elképzelésünktől ezért nem volt indokunk eltérni. Az első kötetben alkalmazott szerkesztési szempontokat követve dolgoztuk fel az Alkotmánybíróság 1995. január 1-je és 1999. december 31-e között született határozatait. A határozatokból az érintett alkotmányi rendelkezést értelmező legfontosabb megállapításokat, szó szerinti szövegrészeket adjuk közre. Az Alkotmány adott §-ához kapcsolódó határozatrészek idézése előtt, vagy közben, az összefüggésekre, a kapcsolódó értelmezésekre tekintettel, az idézeteket magyarázatokkal (jegyzetekkel) egészítettük ki. „Az …
Tovább a műhöz
Az európai szocialista országok egyetemein általánosan ismert egyetemes jogtörténet sokat tett azért, hogy az itt szóban forgó népek - hosszú ideig elhanyagolt - újkori története tudományos megalapozást nyerjen. Hazai és külföldi - gyakran világszerte ismert - kézikönyvek egész sorát lehet ma már megemlíteni, amelyek eligazítást nyújtanak számunkra a részletekben csakúgy, mint a feltáruló tények világtörténeti összefüggéseiben. A jogtörténet-tudomány egyidejűleg megteremtette a lehetőségét annak is, hogy - a modern történetszemlélet igényeinek megfelelően - a feltárt források eredeti anyagába betekintést nyerjünk. Ezt a szélesebb, tudományos értékű igényt követi újabban az a törekvés, hogy a korszerű egyetemi oktató-nevelőmunka az adott kor eredeti forrásaira épüljön. Nem egyedülálló tehát az a hazai törekvésünk, hogy a jogtörténettudomány által vizsgált fejlődési folyamatokat az eredeti forrásokon keresztül is követhetővé tegyük az új jogász nemzedékek előtt. A jogfejlődés korszerűbb szemléletének igénye hozta felszínre ezt a szélesen kibontakozó törekvést, amely egyben a hallgató közvetlen elemző, alkotó munkájának kibontakozását segíti elő. Éppen ezért nem törekedtünk a gyűjteménybe felvett források kimerítő elemzésére, sőt az egyes forráscsoportok teljes szöveganyagának a közreadásától is el kellett állnunk, miután a kútfők egy …
Tovább a műhöz