Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 6
Összes találat megjelenítve : 6
Találatok
A Jegyzet megjelentetésének elsődleges indoka az, hogy az Országgyűlés 2004. december 20-i ülésén megalkotta a 2005. évi CXL. törvényt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. A törvény hatályba lépésével a hatósági jogalkalmazásban új fejezet kezdődik. A változás mindenek előtt új szabályozási koncepcióból vezethető le. Ennek köszönhető, hogy új intézmények kerültek be a közigazgatási hatósági eljárási jogba és sor került már létező megoldások újraszabályozására.Emellett a törvényalkotó nem „a minden áron való változtatás” filozófiáját tartotta fontosnak, hanem a korábbi szabályozás, gyakorlatban bevált értékeinek a megőrzését. Valójában tehát a törvény a meglévő és modifikált, valamint az új intézményeknek egyfajta ötvözete. Reméljük, az „életre valóságát” a gyakorlat majd igazolja. A jegyzet azonban nem előzmény nélküli. Dr. Szamel Lajos professzorral, tanítómesteremmel, az államigazgatási eljárásról közösen több tananyagot is megjelentettünk. Ezek egy része halála után, átdolgozott formában több kiadást is megért. Száméi Lajos professzor a közigazgatási eljárási jog magas szintű tudományos művelőinek az egyike volt. Jelentős érdemei voltak az első átfogó szabályozás előkészítésében éppen úgy, mint az 1981-ben bekövetkezett újraszabályozásban. Mi több, javaslatai között …
Tovább a műhöz
A jegyzet nem előzmény nélküli mű. 2005-ben a Szerző azonos címmel megjelent jegyzetének kiadását az indokolta, hogy az Országgyűlés 2004. december 22-i ülésnapján megalkotta a 2004. évi CXL. törvényt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. A törvény hatályba lépésével a hatósági jogalkalmazásban új fejezet kezdődött. A változás mindenek előtt a megváltozott szabályozási koncepcióból következett. Hnnck köszönhető, hogy új intézmények kerültek be a közigazgatási hatósági eljárási jogba és sor került már létező megoldások újraszabályozására. E mellett a törvényalkotó nem „a minden áron való változtatás” filozófiáját tartotta fontosnak, hanem a korábbi szabályozás gyakorlatban bevált értékeinek a megőrzését. Valójában tehát a törvény a meglévő és modifikált, valamint az új intézményeknek egyfajta ötvözete volt. A szabályozás azonban, az. előzményekhez képest nem bizonyult hosszú életűnek. Az Országgyűlés 2008. december 15-í ülésnapján elfogadta a 2008. évi C'XI: törvényt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXH: törvény módosításáról. A módosítás célja a közigazgatási hatósági eljárás egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tétele. A jegyzet a módosításokra figyelemmel készült. Korábban l)r. Száméi Lajos professzorral, …
Tovább a műhöz
Napjaink egyik figyelemre méltó tapasztalása az, hogy felértékelődött a társadalom területi-helyi folyamatainak jelentősége. Ebből fakad az, hogy felerősödött a politika területi-helyi adaptálásának, alkalmazásának hordereje is. Mivel pedig a politika végrehajtója a közigazgatás, így ennek fontossága is növekvőben van. Nem nehéz felismerni tehát azt, hogy a társadalmi folyamatok sodrásai, az ezeket terelő politika és a végrehajtásra hivatott közigazgatás közt erős, egymásra ható kapcsolódás alakult ki. A társadalomépítés folytonos haladása vagy néholi visszamaradása, az elképzelések és a lehetőségek közti feszültségek szüntelen ébrenlétben tartják a politikát, mely aztán igénye és adottsága szerint gyorsítja, vagy éppen helyben tartja a közigazgatás fejlődését. Talán éppen a társadalmi folyamatok megyei sodrásának felerősödése eredményezi azt, hogy mostanság a területi-helyi közigazgatás fejlődése valamivel szaporábbnak
tűnik az országosnál és az átlagosnál is. A szocialista demokrácia kibontására való törekvés erjesztő hatása is érződik a politikai intézményrendszer javuló munkamegosztásában, az egészséges decentralizációban, az igazgatás szervező és szolgáltató karakterének erősödésében. Jó irányú változásoknak vagyunk tehát szemtanúi és átélői. Igaz ez még akkor is,
ha egyesek - még e kötet szerzői közül is - lassúnak ítélik …
Tovább a műhöz
A hatósági tevékenységhez a szakirodalom különböző nézőpontból közelít. Ennek egyik következménye a definíciók és következtetések körében megmutatkozó sokszínűség és a hangsúlyok változása. A megközelítések különösen négy szempont köré csoportosíthatók. A közigazgatási (adott időszakban az államigazgatási) feladatok felparcellázása során óhatatlanul megjelent, illetve megjelenik a hatósági tevékenység. Ezt a szerzők szinte kivétel nélkül a közhatalom gyakorlásával kötik össze. Ebben az összefüggésben először a hatósági jogalkotásról és ennek szerepéről kell említést tenni. A törvényesség betartása és a jogbiztonság megköveteli az elemi kérdések egyértelmű tisztázását. Ezek közül kiemeljük a hatósági jogalkotás korlátainak a felismerését, a szóba jöhető jogforrások meghatározását, a hatósági jogalkalmazást végző szervek körének a pontos kijelölését és az eljárási rend szabályozását. Az előbb említett teendők elvégzése előfeltétele a hatósági jogalkalmazó tevékenység megindításának és folytatásának. Szervezeti oldalról nézve mindenek előtt az tisztázandó, hogy melyek azok a szervek, amelyek hatósági tevékenységet kifejthetnek. A hatósági jogalkotás alapproblémái a jogforrástan körébe tartoznak. A jogalkalmazó szervek vizsgálata pedig a hatóságokhoz vezet el. Magyary Zoltán a közhatalom gyakorlására hivatott …
Tovább a műhöz
Le controle de la constitutionnalite des actes administratifs et gouvernementaux en Hongrie
- Ádám Antal
- 1992
Dans la plupart des Etats l’importance de la constitution a connu une révalorisation après la deuxième guerre mondiale. La révalorisation de la loi fondamentale tient à diverses raisons et a abouti à diverses conséquences. Parmi les raisons il faut souligner la rupture catégorique avec les anciens régimes fascistes ou socialistes autoritaires, totalitaires et l’établissement du nouvel ordre démocratique, ainsi que la liquidation de la dépendance coloniale ou autre et la déclaration de l’indépendance nationale ou l’indépendance de l’Etat. Quelle qu’en fussent les raisons intérieures ou extérieures de l’écroulement des régimes fascistes, coloniaux, autoritaires, totalitaires et dictatoriaux (la victoire des puissances alliées dans la deuxième guerre mondiale, les luttes pour l’indépendance, la victoire des forces politiques progressistes, l’effondrement des Etats-parti socialistes, etc.) le trait caractéristique essentiel de la constitutionnalisation des nouveaux régimes politiques établis à leur place est devenu la garantie étendue des droits fondamentaux de l’homme et des droits civiques. La raison pour laquelle la garantie des droits fondamentaux est devenue le trait caractéristique essentiel du développement des constitutions après la deuxième guerre mondiale réside dans le fait, que l’enrichissement du catalogue des droits de l’homme, la définition précise de leur contenu, de leur garantie et de leurs limites …
Tovább a műhöz
1. Au cours des années dernières nombreuses études d’exigence et de valeur scientifiques s’occupaient des problèmes du développement de la législation. Cela peut être considéré encourageant, perce que nos recherches scientifiques étaient, pendant des décennies, axées sur la jurisprudence, et elles n’ont guère pris acte de l'apparition des questions théoriques de là législation. Cela devait être influencé par la circonstance que, suivant les cas, la législation fut défendue contre la critique théorique à la base des motifs artificiellement construits. On palliait souvent les contradictions, et nombreux experts le croyaient être — naturellement de bonne foi — défense de notre ordre légal. Il faut accentuer que la défense apologétique du droit socialiste est contraire aux exigences du développement Socialiste. Car „la défense sans principe des institutions juridiques, l’approbation des solutions juridiques données et leur justification, à l’aide d’arguments inutilement forcés et faux, deviennent l'empêchement de l’effet positif du droit. On se souvient encore de la période, quand il fut interdit de critiquer les règles de droit en vigueur, et il fut obligatoire de louer toutes les règles et décisions juridiques; à cause de cela l’analyse de la pratique judiciaire n’a atteint que la superficie. On sait encore que ce manque d’esprit critique
retarda le développement du droit socialiste et contribua aux …
Tovább a műhöz