Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Olaszországban, a római műveltség klasszikus hazájában a XIV. és XV.
századok folyamán egy nagyszerű művelődési áramlat jut a virágzásnak magas
fokára: a humanizmus. Olaszországban a középkor folyamán sem szakadt meg az
az összekötő kapocs, mely az olasz népet származásánál, nyelvénél és
emlékeinél fogva a rómaiakhoz fűzte. Sőt néhány lelkes tudós és költő ezt az
emléket megújította, a klasszikusok műveit ismét az érdeklődés
középpontjaivá tette és divatba hozta a régiek eszmevilágát. Azután pedig a
rómaiak szellemi termékeit összeolvasztotta a középkori szellemmel s így
megteremtette az újkori tudományt. A római birodalom bukása idején az ízlés és birálat szelleme kiveszett
volt a keresztény világban. Az egyháziak a római irók műveit egy ideig a
legerősebb akadályoknak tekintették a keresztény vallás terjesztésében.
Később azonban a kereszténység nem félhetett többé a pogányságtól, belátták,
hogy az egyházi szertartások és a szentírás magyarázatában, az egyházi atyák
tanulmányozásában nem lehetnek el a latin nyelv nélkül. Latin nyelvet
tanulni azonban az irók ismerete nélkül nem lehetett. "A költőket, kiket
eddigelé halálos ellenségeknek tekintett, most szövetségesekül el kellett,
hogy fogadja az Egyház, a barbárság elleni hadjáratában." Ily módon
Vergiliust …
Tovább a műhöz
A múlt század pozitivizmusa nem mindenben kedvezett annak a határozott erkölcsi szemléletnek és neveléstudományi célkitűzésnek, melyet Lubrich a kereszténység gondolatköréből merített. Ő azonban szívósan ragaszkodott ahhoz, amit igazságnak fogadott el. Munkái nemcsak tudományos kutatásainak eredményét foglalják magukban, hanem intuitív meglátásait és következtetéseit is. Művei úgyszólván összenőttek személyiségével és nemes szubjektivizmusával. Ez a körülmény teszi érthetővé, hogy a munkáit ért kritikát nem tudta kellő higgadtsággal fogadni. Felfogásunk szerint ez a magyarázata annak, hogy neve, munkássága aránylag háttérbeszorult. Lubrich a pedagógiai eszmék szolgálatát tekintette életcéljának. Ennek a feladatnak a megvalósításáért folytatott küzdelmében alapvető és hézagpótló munkát végzett. Éppen ezért a neveléstudományi irodalom magyar úttörői közé sorolhatjuk. Neveléstudományának megjelenésekor (1868.) Szilasi János A nepelés tudománya (1827.) c. művén kívül újabb pedagógiai munka nem volt irodalmunkban. (1:22.)* Szilasy munkája is inkább csak teológusok számára készült. Lubrich idejében elsősorban a tanító- és tanárképzés érdeke tette szükségessé a kor igényeit kielégítő neveléstan megjelenését.
Neveléstörténelmét is alapvető munkának kell tekintenünk. Nálunk 1870-ig neveléstörténeti munka nem jelent meg. Szabó Mihály írta az …
Tovább a műhöz
T.E.T
- Gordon, Thomas
- 1999
A tanárok akkor alkalmazhatják sikeresen a Tanári Hatékonyság Fejlesztése módszereit az iskolában, ha együttműködő tanulási környezet támogatja őket az otthonokban. Ezért javasoljuk, hogy vegyék rá diákjaik szüleit a T.E.T.-tel* való megismerkedésre. (A Kiegészítő fejezet foglalkozik a szülők tanári szerepével, és azzal, hogyan lehet jobb tanulási környezetet kialakítani otthon.) A tanárok sikeresebben tudják alkalmazni a T.E.T. szemléletét osztályaikban, ha igazgatójuk és kollégáik megértik és támogatják a T.E.T. filozófiáját. Ezért fontos az igazgatóval és a tantestület többi tagjával is megismertetni a T.E.T.-et. (A IX. fejezet speciális módszereket ajánl ahhoz, hogyan osszák meg a T.E.T.-tanfolyamokon szerzett tapasztalataikat iskolájukban vagy iskolai körzetükben.) A T.E.T. teljes és egységes rendszer. Sajátos gyakorlati fogásai és alapelvei akkor működnek a leghatékonyabban, ha ön már mindet megismerte és megértette. Javasoljuk, hogy beszélgessen diákjaival a T.E.T.-ről; magyarázza el, mi ez, miért és hogyan fogják majd együtt használni az osztályban. így csökken ellenállásuk az ön új módszereivel szemben, és partnerré válnak abban, hogy tanulásuk élvezetesebb legyen. A T.E.T. speciális gyakorlati fogásokat ad önnek ahhoz, hogy könnyebben és szívesebben végezze munkáját, de ezeket a fogásokat addig kell gyakorolnia, amíg vérévé nem válnak, önön múlik, hogy …
Tovább a műhöz