Magyar
EnglishKeresés
Találatok
PhD tanulmányok 1.
- 2004
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2003. október 13-17. között impozáns rendezvénysorozaton emlékezett meg arról, hogy a Pozsonyból Pécsre költözött Erzsébet Tudományegyetem nyolcvan esztendeje, 1923. október 24-én kezdte meg működését. Az egyetem négy Karán - köztük a jog- és államtudományi karon is - ekkor indult meg az oktatás. A képzés meg (újra) indulása 80. évfordulójáról a Kar oktatói és hallgatói több jelentős rendezvényen emlékeztek meg. A Kar Hallgatói Önkormányzatának rendezvényei, a regionális perbeszédverseny, valamint a „Jog és jogászok a 21. század küszöbén ” című Nemzetközi Tudományos Konferencia előadói és előadásai ékesen bizonyították, hogy a Pécsi Jogi Kar az ország egyik jelentős tudományos és oktatási műhelyeként veendő számba. Eredményei nemzetközi mércével mérve is tekintélyt parancsolóak, oktatóinak tudományos közleményei, monográfiái Európa szerte ismertek. A jubileumra készülve, a Kar Doktori Tanácsa még 2003 februárjában pályázatot írt ki, amelyre a PhD hallgatók tudományos értekezéseit, dolgozatait várta. A kiírás nyomán számos, elméleti igényességgel megírt pályamű érkezett, amelyek méltónak bizonyultak arra, hogy a bennük megfogalmazott gondolatok szélesebb körben is ismertekké váljanak. A most kiadásra kerülő tanulmánykötet ezeket az írásokat teszi közzé, s egyben jelzi, hogy a Kar …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 10.
- 2011
A magyarországi médiaszabályozás újrastrukturálása a kormányváltás után. „A sajtószabadság is csak azoké, akiké a sajtó. I.Kommunikációs alapjogok és a szabad sajtó összefüggései. A kommunikációs alapjogok, melyek a személyiség szabad kifejeződését szolgálják, valamennyi demokratikus társadalom meghatározó alapját képezik. Az igazság keresésének legitimációs alapját képező közlés általános értelemben vett szabadsága mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten oly mélyen gyökeredző érték, amely „az individuum és az emberi közösség létének és fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele és eszköze”. A konkrét társadalmi rendeltetéssel felruházott tömegközlés szabadságát az 1949. évi XX törvényt módosító, 1989. évi XXXI. törvény 61.§ (2) bekezdése emelte az alapvető jogok közé. A törvény indokolása kimondta: „Bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat. Külön is nevesített formája a véleménynyilvánításnak és az ehhez kapcsolódó jogoknak a sajtó szabadsága. A sajtó a közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentős eszköze, amelynek a társadalmi nyilvánosság révén kiemelkedő a szerepe a társadalmi ellenőrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul.” Pusztán ad defmitionem …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 11.
- 2012
Az Egyesült Államok a common law jogrendszer egyik zászlóshajójaként szabályozza a nyilvánosság alapelvét a büntető ügyek vonatkozásában, csakúgy, mint a többi e jogrendszerbe tartozó ország. Természetesen a common law jogcsaládon belül hasonló megoldásokat találunk, mégis, az USA szabályozása számos eltérést mutat a legeredetibb common law területtől, az Egyesült Királyságtól. A legalapvetőbb különbség az, hogy Angliában és Wales-ben nincs írott alkotmány, az Egyesült Államokban pedig alaptörvényi szinten szabályozott a nyilvánosság. Bár kétségtelen, hogy az Egyesült Királyságban is alkotmányos jelleggel lefektetett szabályokat találunk, valós írott alkotmánnyal ezek az országok nem rendelkeznek. Az Egyesült Államokban az alkotmány mellett további, főként szövetségi szintű szabályok rendelkeznek a nyilvánosság alapelvéről, amely megoldásra - elöljáróban elmondhatjuk - ugyancsak a heterogén szabályozás jellemző.
Tanulmányomban annak bemutatására törekszem, hogy az USA milyen formában és hogyan szabályozza a nyilvánosság alapelvét, melyek azok a megoldások, amelyek párhuzamba állíthatóak a common law más országaival, és melyek azok az eltérések, amelyek megkülönböztetik azoktól. Természetesen a vizsgálatok a büntető ügyszakra jellemző regulációkat érintik, a kutatások csak erre a területre terjednek ki. Az USA szabályozásának áttekintéséhez …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 12.
- 2013
A büntető ügyek napjainkban meghatározó, nagy hírértékké váltak a mindennapi médiának. A televízióban, a nyomtatott sajtóban, de főleg az interneten a bűnügyek vezető hireknek számítanak. Nem feltétlenül jelenti ez azt, hogy több bűncselekményt követnek el, sokkal inkább azt, hogy az aktuális bűnesetek nagyobb nyilvánosságot kapnak, mint a korábbiak. A híres deliktumok az utóbbi időben már a nyomozás első pillanatától a nagy nyilvánosság előtt zajlanak, szinte felsorolhatatlanul sok az olyan eset, amely az utóbbi években nagy port kavart és közérdeklődésére tartott számot.
A büntetőeljárás első szakasza a nyomozás, amelynek célja, hogy az elkövető személyét és a bűncselekményt az eljáró hatóságok felderítsék, felkutassák és biztosítsák a bizonyítási eszközöket. Ennek a tevékenységnek a folytatásaként pedig a hatóságok a már felkutatott és biztosított bizonyítási eszközöket vizsgálják meg, tulajdonképpen előkészítve ezzel a büntetőjogi felelősségre vonást. Elvi éllel szögezi le e tevékenységgel kapcsolatban Tremmel Flórián, hogy a büntetőeljárás első szakaszában nem a nyilvánosság, hanem éppen ellentétpárja, a titkosság a főszabály.2 Tanulmányomban két alapvető témakörön keresztül (a felvilágosítás-adás és tájékoztatás, valamint a jelenlét a nyomozás során) arra törekszem, hogy bemutassam mitől titkos és részben mégis nyilvános …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 13.
- 2014
A magyar házassági vagyonjog kodifikált története 1952-ben vette kezdetét. A házasságról, családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény rendkívül szűkén szabályozta a házassági vagyonjogot, törvényes rendszerként a vagyonközösséget ismerte el, és nem adott lehetőséget a feleknek e rendszertől való eltérésre. A házastársi vagyoni viszonyokat háttérbe szorító szocialista felfogással szakítva, a privatizáció eredményeképpen kialakult társadalmi-gazdasági változások hatására az első Csjt. novella már felvetette a korlátozott szerződési szabadság legalizálását. A házassági vagyonjogban gyökeres változást a második Csjt. novella hozott, mivel az addig hatályos kógens szabályozást feloldva, 1987. július elsejétől lehetővé tette a házassági vagyonjogi szerződés megkötését. A házassági vagyonjog rendelkezéseit a Családjogi könyv szélesítette ki, immár nevesítette a házassági vagyonjogi szerződés keretében választható ún. alternatív vagyonjogi rendszereket, lehetővé tette a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszer szabályaitól való eltérést is. | Tanulmányom célja a magyar házassági vagyonjog témakörének vizsgálata. A bevezetésben rövid áttekintést teszek a házassági vagyonjogi rendszerek típusairól, ezek jellemzőiről, alkalmazásuk előnyeiről és
hátrányairól. Publikációm magvát a polgári törvénykönyvről szóló 2013. …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 14.
- 2016
A művészet normativitása és alapvető jogi intézményei. Tanulmányomban a művészet és jog összefüggéseinek alapvető ívét kívánom vázlatosan felrajzolni, kezdve a két terület társadalmi szintű közös megjelenésével az axiológia, illetve a jogelmélet tézisei mentén. Ezt követően pedig az elemzés révén leszűrt, rendszerezett megállapítások és a hazai tételes jogi szabályozás összevetését tűztem ki a vizsgálódás tárgyává, amely a művészet elsődleges jogi intézményeinek körülhatárolására törekszik – végpontot adva a normativitás művészeti aspektusainak. I. Érték és normativitás – a művészet és jog alapvető kapcsolódási pontja. A művészet és jog esszenciális kapcsolódási pontjának felkutatása
elengedhetetlen lépés e két terület egymásra hatásának teljes körű elméleti megrajzolásához. Ennek okán mindenekelőtt azt az alapvető közös szférát kell megjelölni, ahonnan a kutatás nem csupán elkezdhető, hanem amire az egész vizsgálat felfűzhető. Ez az elemi közös szint meglátásom szerint az értékek világában gyökerezik, mivel mind a művészet, mind pedig a jog értékeket közvetítő és/vagy értékeken alapuló jelenség. Ennek nyomán a filozófia segítségével kísérlem meg feltérképezni a kutatás tárgyát, amelynek kiindulópontjaként az értékelméleti tételek szolgálnak. 1. Az értékelméletről általában. Az értékelés az ember szellemi …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 2.
- 2004
A Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán működő Belügyi Doktori Iskola hallgatóinak első publikációs válogatását tartja kezében az olvasó. A szerzők a második tanévüket lezárt doktoranduszok, többségük a rendvédelmi szervezetek és szolgálatok aktív dolgozója, akik mögött akár több évtizedes rendőri múlt, gyakorlati tapasztalat áll.
Úgy érezzük ez utóbbi számít egyúttal a kötet fő erényének is, az hogy a szerzők tudományos törekvéseit a gyakorlatban felmerülő kérdések indították el, valamint az az igény, hogy tudományosan felmerült válaszokat igyekeznek adni a rendvédelmi munka jobb végzéséhez. Reményeink szerint ez az első jelentkezés egy folyamatosan bővülő, tökéletesedő sorozat kezdete, egyénileg pedig szép tudományos karrierek kiindulópontja. Megragadjuk az alkalmat, hogy köszönetét mondjunk mindazon egyetemi és minisztériumi vezetőknek, akik a Tagozat indításánál segédkeztek, a sorozat szerkesztőjének Dr. Adám Antal professzor úrnak, a Tagozat szakmai munkájáért felelős Dr. Finszter Gézának és Dr. Kőhalmi László egyetemi adjunktus, oktatásszervezőnek.
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 3.
- 2005
Néhány gondolat bizonyos alapjogok kommunikációs jogi jellegéről. Az alapjogok ún. kommunikációs jogi jellege (véleménynyilvánítás szabadsága, információs szabadság, egyesülési és gyülekezési jog, lelkiismereti és vallásszabadság, tudományos és művészeti élet szabadság, a tanítás szabadsága) azért érdemel mélyebb vizsgálatot, mert felvethető a kérdés, hogy adott alapjog, vagy annak tartalmi eleme mennyiben minősíthető kommunikációs jognak. Ez szorosan összefügg azzal a problémával, hogy - az Alkotmánybíróság szóhasználatával élve - mely jogok tartoznak a „kommunikációs alapjogok jogegyütteséhez”, illetve milyen esetekben kell az adott
alapjogot - e kapcsolata miatt - szigorúbb védelemben részesíteni. A kérdésfelvetést az is indokolja, hogy a kommunikációs szabadság fogalmára és funkciójára vonatkozóan egységes álláspont még nem alakult ki. E dogmatikai probléma megoldása érdekében a kommunikáció fogalmából, illetve a kommunikációs jogok általános értelemben vett jellegéből szükséges kiindulni. Mivel a tanulmány a jelzett alapjogokat alapvetően elméleti szempontból szándékozik vizsgálni, felhasználta - a hazai alkotmánybírósági gyakorlat megállapításain kívül - az Európai Unió néhány tagállamának jogirodalmi, illetve alkotmánybírósági meghatározásait is. Az alapjogok
univerzális jellege megkövetelte továbbá a nemzetközi egyezmények, …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 4.
- 2005
Finszter Géza 1945. május 19-én született Budapesten. Ez a száraz adat egy kívülálló számára semmit sem mond, de a kortársak tudják, hogyan is nézhetett ki szülővárosa ezen a napon, és azt is, milyen életeséllyel indult egy újszülött a „béke” első hónapjaiban. Már önmagában az is teljesítmény, hogy valaki sikerrel vészelte át XX. század második felét, túlélte a szocializmus, a rendszerváltozás különösen viszontagságos éveit, de a ma 60 éves jubiláns ezen a nem is annyira magától értetődő eredményen túl, impozáns tudományos életművet is felépített. Tudósi teljesítményének dimenzióit jól jellemzi, hogy az 1984-es kandidátusi disszertációja óta 53 tanulmányt és négy könyvet tett közzé, úgy, hogy mindeközben felelős állami posztokon dolgozott, és csak a legutóbbi években vált főállású kutatóvá. Hat külföldi publikációja és ugyancsak hat recenziója jelzi a tudományos közéletben való aktív szereplését. Negyven különféle forrás idézi valamely közleményét.
Már a pályakezdés éveiben tanúbizonyságot tett tudományos érdeklődéséről. Rendőrtisztként az alapos gyanú, valamint az önkéntes visszalépés bizonyítása körében több kriminalisztikai tárgyú, alapos dogmatikai felkészültséget tükröző dolgozata jelent meg a Belügyi Szemlében. A későbbiekben a politikai deliktum kriminológiai vizsgálatára vállalkozott. 1945 után először ő …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 5.
- 2006
1. A Pécsi ítélőtábla Knyfill.20.046/2003/2. és Knyfill.20.030/2004/2. számú végzésével az elsőfokú bíróságnak a kérelmező társadalmi szervezet (egyesület) nyilvántartásba vételéről rendelkező végzését hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot új határozat hozatalára utasította, az alábbiak szerint. Az elsőként említett ügyben az elsőfokú bíróság a kérelmező társadalmi szervezetet nyilvántartásba vette. A megyei bíróság végzése ellen a megyei főügyészség fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróságnak új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező alapszabálya nem felel meg az Etv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 9. §-ában, 3. §-ának (1) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. A fellebbezést az ítélőtábla túlnyomórészt alaposnak találta. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményekre utalva, a Legfőbb Ügyészség által fenntartott ügyészi fellebbezés szerint a demokratikus működést veszélyezteti az alapszabálynak az a rendelkezése, amely szerint a közgyűlés határozatképes, ha a tagok képviselőinek több mint a fele jelen van. Ez a rendelkezés értelmezhető úgy is, hogy a tagok a közgyűlésen képviselőik útján vehetnek részt. A Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással az …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 6.
- 2007
A mindennapi életben gyakran halljuk és használjuk a következő kifejezést: „a fogyasztó megtévesztése”. De mit is jelent? Mit tehetünk akkor, ha úgy érezzük, hogy becsaptak, megkárosítottak? Tiszában vagyunk azzal, mely szervezetekhez fordulhatunk, milyen védelmi eszközök, jogintézmények állnak rendelkezésünkre? Az illetékes szervek minden esetben eljárnak? A fogyasztói jogok védelme több jogág, s szervezet feladata. Ezek között elsősorban a fogyasztóvédelemről szóló törvényt1 kell megemlíteni, mely pontosan meghatározza a fogyasztó jogait, illetve a reklámtörvényt, mely a
fogyasztói döntés kialakulásának tisztességtelen befolyásolását kívánja kizárni. A jogi szabályozás sorából kiemelendő továbbá a versenytörvény, illetve a büntetőtörvénykönyv is. A versenyjog és a büntetőjog a fogyasztói jogok védelme tekintetében sajátos helyzetben van. A jogi szabályozás eredményeképpen e két jogterületen párhuzamos szabályozás alakult ki. Egymáshoz való viszonyukat úgy jellemezhetnénk, mint két békés ország egymás mellett élését, melyek tiszteletben tartják egymás területét, nem lépnek a másik territóriumára. A gyakorlatban mindez úgy realizálódik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban GVH) által a versenytörvény alapján indított eljárások során feltárt esetekben az ügyészek, kik a törvényesség őrei, és a jogszabályok betartatói, nem tesznek …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 7.
- 2008
A jogosulti késedelem paradoxonénak nevezett tétel szerint a jogosulti/hitelezői késedelem {móra creditoris) fogalma, elnevezése önellentmondás. A tézis alátámasztására szolgáló érv az, hogy a jogosult a neki járó szolgáltatásnak nem kötelezettje, hanem értelemszerűen jogosultja. Éppen ezért e szolgáltatás átvételével (mint tehát joga gyakorlásával) amennyiben késlekedik, vagy egyéb módon rajta múlik, hogy az adós nem tud teljesíteni, azt annak ellenére nem lehet kötelmi kötelezettségszegésnek tekinteni, hogy bekövetkezése esetén, mint a kötelemszegések általában, s így a kötelezetti késedelem is, polgári jogi szankció(ka)t von maga után. E jogintézmény jogelméleti szempontból1 is érdekes, hiszen átfedésbe hoz két ellentétes előjelű, egymást egyidejűleg - látszólagosan - kizáró omissiv magatartást (nemcselekvést): ti. a kötelezettség nemteljesítését, illetőleg a jog nemgyakorlását. Miként lehetséges tehát az, hogy a szolgáltatás átvétele jog és kötelezettség egyszerre, illetve - ha e tétel nem áll - a teljesítés elfogadása jogosultság vagy kötelezettség-e? E jelenség megértéséhez szolgálhat néhány adalékkal a dolgozat tárgyául az adásvétel köréből választott fragmentum (Pomp. D. 19.1.9), amely szerint: „ Si is, qui lapides ex fundo emerit, tollere eos nolit, ex vendito agi cum
E munka a Benedek Ferenc professzor úr 80. születésnapja alkalmából …
Tovább a műhöz