Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 8

Találatok


Bármely tudományág korábbi művelőjének munkásságát csak akkor ítélhetjük meg tárgyilagosan, ha figyelembe vesszük annak a korszaknak sajátosságait, amelyben a méltatott személy élt és alkotott. Az ágazati jogtudományok között a közhatalmi rendszerrel foglalkozó magyar közjogtudomány a magánjog és a büntetőjog tudományos igényű műveléséhez képest viszonylag későn, a 17. században bontakozott ki. Azóta a megközelítési szemléletet és az alkalmazott módszereket tekintve közjogtudományunknak több mint tíz irányzata követte egymást. Példaként említem közülük a közjogi intézményeket pusztán bemutató, ún. leíró, a felvilágosult racionális, a reformkori, a múlt magyar intézményeit dicsőítő történeti, a különböző országok közhatalmi rendszerét összehasonlító, a hangsúlyt a tételesjogi szabályozás ismertetésére helyező, pozitivista irányzatokat, amelyekkel szemben a dogmatikai felfogás a közjogi intézmények fogalmait, elméleti követelményeit, törvényszerűségeit és a közöttük fennálló összefüggéseket törekedett tudományos igénnyel feltárni és rendszerbe foglalni. Ezt az iskolát a szervezett politikai erők, valamint az érdekérvényesítő társadalmi csoportok és szervezeti formák szerepére összpontosító politikatudományi vagy politológiai, továbbá a közhatalmi megnyilvánulások társadalmi fogadtatását és hatásait tanulmányozó szociológiai …
Tovább a műhöz
A Janus Pannonius Tudományegyetem, valamint a Bayreuthi Egyetem közötti tudományos, oktatási és kulturális együttműködés keretében hangzott el 1986. szeptember 29-én Pécsett Dr. Harro Otto professzornak, a Bayreuthi Egyetem Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Jogfilozófiai Tanszéke vezetőjének a „A népesedéssel kapcsolatos orvostudomány büntetőjogi határainak megvonására irányuló megfontolások a Német Szövetségi Köztársaságban" c., valamint Dr. Erdősy Emil egyetemi docensnek, Karunk Bűnügyi Tudományok Tanszéke oktatójának „Gondolatok a magzatelhajtás büntetőjogi szabályozásának kérdéséről" c. előadása. Kiadványunk a két előadás magyar és német nyelvű szövegét tartalmazza. | Im Rahmen der wissenschaftlichen und kulturellen Zusammenarbeit zwischen der Universität Bayreuth und der Universität Janus Pannonius fanden am 29 September 1986 in Pécs der Vortrag „Überlegungen zur Einschränkung der Fortpflanzungsmedizin durch das Strafrecht in der Bundesrepublik Deutschland" von Professor Dr. Harro Otto und der Vortrag „Gedanken über die Frage der strafrechtlichen Regelung des Schwangerschaftsabbruchs'' von Dozent Dr. Emil Erdösy statt. Unser Verlagswerk enthält die beiden Vorträge in ungarischer und deutscher Sprache.
Tovább a műhöz
Kevés tudományról mondhatjuk el, hogy tankönyvirodalma oly nagy múltra tekinthetne vissza, mint a római jogé. Már a Kr. u. II. század derekán megszületett ugyanis az első ránk maradt római jogi tankönyv, Gaius Institutiones c. műve, amely a római jog — és egyáltalán: a jog — oktatását máig érezhetően meghatározza. Többé-kevésbé ennek rendszerére épül a római jog később íródott összes tankönyve, így köztük az első magyar nyelvű tankönyv, HENFNER JÁNOS alkotása is, amely 1855—1856-ban látott napvilágot. Magyarországon az azóta eltelt több mint másfél évszázad során számos újabb munka gazdagította a római jog tankönyvirodalmát, amely ezért napjainkra egy értékes, többé-kevésbé folytonos hagyományt mondhat a magáénak. Ezt a hagyományt kívánja folytatni a jelen tankönyv is, jóllehet elődeitől több vonatkozásban jelentősen eltér. Az eltérések közül a legszembetűnőbb a tankönyv egyfajta „kettős természete”. Munkánk ugyanis egyfelől nagy vonalakban a magyar romanisztikai tankönyvirodalom immár klasszikus művén, BRÓSZ RÓBERT és PÓLAY ELEMÉR 1971-ben megírt és 1974-ben megjelent egyetemi tankönyvén alapul; másfelől viszont oly nagy mértékben különbözik tőle, hogy már inkább önálló alkotásnak tekinthető. Erre a jelenségre a nemzetközi gyakorlat számos példával szolgál, amelyek közül e helyütt csak kettőre szeretnénk utalni: DULCKEIT római …
Tovább a műhöz
A jogtudományi diskurzus átalakulóban van. Ebben a hagyományos diszciplínában a nyomtatott munkák tekintélye nagyobb ugyan még, mint az internetes megjelenéseké, de a technikai fejlődés elől mi sem zárkózhatunk el. Ezt felismerve, de egyúttal diszciplínánk hagyománytiszteletét is figyelembe véve, a Jogtudományi Intézet új alapkutatási monográfiasorozatot bocsát útjára, amelyben a köteteket elsődlegesen ugyan elektronikusan tesszük közzé, de néhány példányt nyomtatásban is elkészítünk. Az elektronikus formátumot a nyomtatással egyidejűleg az Intézet honlapján ingyenesen elérhetővé tesszük, és a rendelkezésünkre álló minden további eszközzel is segítjük annak tudományos recepcióját. Évente egy monográfia megjelentetését tervezzük, a benyújtott kéziratokat két körből álló lektorálási folyamatnak alávetve. Azt reméljük, hogy hozzánk hasonlóan a Kedves Olvasó is úgy találja majd: Drinóczi Tímea monográfiája, amely MTA doktori értekezésére alapul, méltó kezdete ennek az új sorozatnak. (...) A 21. században az alkotmánytant új kihívások érték, mivel a többszintű alkotmányosság, a deliberatív döntéshozatali eljárási technikák, illetve a különböző, állami szint feletti integrációk változásai, szorosabbá válása több alkotmánytani megközelítést érintettek és azokban változást eredményeztek, vagy éppen új fogalmakat, megközelítési módokat vetettek …
Tovább a műhöz
A jelen munka - immáron negyedik kiadása - arra tesz kísérletet, hogy bevezesse az olvasót az Európai Unió jogi-intézményi viszonyainak tanulmányozásába. Elsősorban a magyar egyetemi képzés igényeire voltunk figyelemmel, de bebizonyosodott, hogy gyakorló jogászok, más érdeklődők is találhatnak a kötetben hasznosítható ismereteket. Bár a szerzők és a kiadó is szívesen látnák egyetemi hallgatók kezében a könyvet, a munka több helyütt a tudományos diskurzusra is tekint, néhol részt kérve abban. A könyvnek sem tárgyköre, sem módszere nem egyedi, sőt inkább azt lehetne mondani, hogy széles körben használt tankönyvek, kézikönyvek példáját igyekeztünk követni.1 Ennek megfelelően az integrációs szervezet intézményi-jogi szempontú fejlődésének bemutatása után az institucionális jog, majd az úgynevezett anyagi jog általánosan tárgyalt nagy témakörei - a belső piac joga és a széles értelemben vett versenyjog - következnek. Az előző kiadásokban szereplő néhány közös politikát tárgyaló fejezeteket elhagytuk. Ennek oka, hogy e politikákat részletesen, alaposan megbízható magyar nyelven megjelent munkák tárgyalják. A kifejtés során törekedtünk alapvető jogi szövegek - mindenekelőtt az Unió alapszerződései és az Európai Unió Bírósága ítéletei - meglehetősen kiterjedt beemelésére. Ezek hol a mondanivaló kifejtésére, hol illusztrációként szolgálnak. Az illusztrálás …
Tovább a műhöz
A tematikus nemzetközi online konferenciára 2022. 04. 27.-én került sor, amely a „Teams” alkalmazáson keresztül valósult meg. A konferenciára 17 fő jelentkezett számos országból, akik között találkozhatunk professzorokkal, adjunktusukkal, doktoranduszokkal. Az előadók a kutatáshoz kapcsolódó előadásaikat magyar, angol és német nyelven adhatták elő. A prezentációkat követően a résztvevőknek lehetőségük volt kérdéseket és hozzászólásokat megfogalmazni. A konferencia teljes programjának a kötet végén található meg mellékletben. Az „Az internet és a közösségi média jogi kihívásai” című konferenciának a célja az volt, hogy a témával foglalkozó kutatókat a jog minden területéről arra hívja, hogy bemutassák eredményeiket és a közös eszmecsere révén elősegítsék egymás kutatómunkáját. Az internet és közösségi média alapjaiban változtatta meg az emberek életét és ez új kihívásokat teremt a jog minden területén. A technológia fejlődése hatással van a közjogi és magánjogi jogágakra, új lehetőségeket és új problémákat teremtve. A konferencia résztvevőiből tizenegyen járultak hozzá közleményükkel e könyv megvalósulásához. A jövőben a téma iránt érdeklődő olvasók és kutatók számára egy hivatkozási mű lehet. Szerkesztőként ezúton is köszönöm az előadóknak és a szerzőknek a munkájukat. A konferenciakötet az Innovációs és Technológiai …
Tovább a műhöz
A jogi oktatásban hiánypótlónak szánt kötet elméleti része igyekszik felölelni, feldolgozni és értékelni a jogalkotás területen született magyar és külföldi jogirodalmi álláspontokat, és az e területhez kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokat. Ennek megfelelően a tíz fejezetre tagolt tankönyv első négy fejezete a jogalkotástan és a jogalkotás meghatározására, a normatani ismeretek és a jogszabályok sajátosságainak bemutatására tesz kísérletet. A belső és a külső jogalkotási eljárás felvázolása az elmélet és a gyakorlat közti „átmenetként” értékelhető. A jellemzően gyakorlatorientáltnak szánt utolsó négy fejezet a jogszabály szerkesztésének praktikus oldalát tárgyalja, amihez szerintünk a hatékonyság-vizsgálat és a dereguláció is hozzátartozik. A gyakorlati kérdésekkel foglalkozó fejezetekben arra törekedtünk, hogy bemutassuk a jogszabályok megfelelő felépítését, illetve rámutassunk az általánosan elkövetett hibákra és hiányosságokra. Hasonló fontosságot tulajdonítottunk annak is, hogy mintákat adjunk a jogszabályok helyes nyelvi megfogalmazásra. Mindemellett kiemelkedő jelentőségűnek véltük a jogszabályszerkesztővel kapcsolatos elvárások és követelmények rögzítését, mivel a jogalkotástani kritériumoknak megfelelő jogszabály megszövegezése kizárólag professzionális jogszabályszerkesztők által, és a megfelelő eljárás …
Tovább a műhöz
Mi is az a napjainkban oly sokat hangoztatott szociálpolitika, mi köze van a joghoz, pláne a szociális asszisztensépzéshez? Erre próbál feleletet adni e jegyzet, hiszen a jogi asszisztensek számára is elengedhetetlenül szükséges a minden társadalomban létező, és a jövőben sem kiküszöbölhető „szociális kérdés” kezelésére adott válaszok ismerete. E professzió munkaterületein ugyanis lépten-nyomon szembe kerülhetnek a társadalmi egyenlőtlenségek következményeiként előálló olyan egyéni életutakkal, amelyek megértésével és átérzésével a látszólag adminisztratív teendőknek nemcsak kiemelkedő szakmai, hanem lélekkel történő ellátása is lehetővé válik. | A szociálpolitika lényegét, értelmét egyetlen fogalommal meghatározni nem lehet, mert történelmi koronként változik, határai nem merevek, hol szűkebbek, hol tágabbak. E határok megvonásában szerepük van az adott korban uralkodó politikai erőknek: mit ismernek el és miért a kor szociálpolitikai szükségletének; de magának a társadalomnak is: mely szükségleteket képes szociálpolitikai szükségletként kiharcolni magának? A szociálpolitikának tehát van történeti meghatározottsága. A szociálpolitika történetének kutatói abban egyetértenek, hogy a szociálpolitika egyrészt társadalmi gyakorlat, másrészt tudományág. A szociálpolitika, mint társadalmi gyakorlat egyidős az állammá szerveződött társadalmak …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 8