Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Ez a kötet a 2008. október 10-én Pécsett „Az emberi jogok és a nyelvek” címmel tartott szimpózium anyagát teszi közzé. A szimpóziumra az anyanyelv - és elsősorban a magyar, mint anyanyelv - használatával kapcsolatos jogokról 2005-ben Szegeden megrendezett konferencia folytatásaként került sor. Míg azonban a szegedi konferencia elsősorban a szomszédos országokban élő magyarok anyanyelvhasználatának jogi és gyakorlati kérdéseit vette számba, a pécsi rendezvény célja kifejezetten a nyelvi jogokkal kapcsolatos elméleti kérdések megvitatása volt. Abból kiindulva, hogy igazán érdemi elméleti vitát viszonylag szűk körben és kötetlenebb keretek között lehet csak folytatni, a pécsi rendezvényt szimpóziumként szerveztük meg. A szimpóziumon meghívott előadók vettek részt. Eredetileg tizenkét előadót kértünk fel, közülük ketten családi okok miatt végül nem tudtak megjelenni. A felkérések mindenekelőtt egy előadás megtartására szóltak az emberi jogok és a nyelvek közötti kapcsolat tárgykörében tetszés szerinti témáról, emellett azonban kijelöltünk egy külön vitatémát is, melyről az előadók előre megkapták a vitaindító tanulmányt azzal a kéréssel, hogy a szimpóziumon nyilvánítsanak róla véleményt; az előadók közül voltak, akik csak e második feladatra, a hozzászólásra vállalkoztak. A szimpóziumon a várakozásoknak megfelelően élénk vita bontakozott ki a nyelvi …
Tovább a műhöz
A modem államnak van nyelvi joga, a modem állam nyelvi jogának azonban nincs kiforrott elmélete - ez a gondolat áll az itt következő tanulmány középpontjában. Ez az a gondolat, amelyet majd különféle összefüggésekben kibont, ez határozza meg tárgyát, ez fejezi ki a benne alkalmazott megközelítés sajátosságát, ez képezi elemzéseinek állandó vonatkoztatási pontját, s ez jelöli ki célját is. Egyetemi jegyzetként a tanulmány célja természetesen az oktatás szolgálata. Mivel azonban a nyelvi jogoknak egyelőre nincs kiforrott elmélete, a jegyzet elkészítése a szokásostól eltérő jellegű és nagyobb tudományos munkát igényel. A szerzőnek tehát szükségképpen meg kell birkóznia egy tudományos feladattal is - melyet persze nem a kényszernek engedve vállal -, s ez a tudományos feladat vagy cél a nyelvi jogok elméletének kidolgozásához való hozzájárulás. A modem állam nyelvi joga kiterjed, illetve kiterjedhet az állam hivatalos nyelvének vagy hivatalos nyelveinek meghatározására és a vonatkozó részletszabályok megalkotására, az állampolgársággal kapcsolatos nyelvi
kérdések szabályozására, bizonyos kisebbségi vagy akár többségi nyelvi jogok elismerésére, az idegen nyelvek tanulásával, tanításával és használatával, valamint az új bevándorlók nyelvi helyzetével összefüggő nyelvi jogok megállapítására. Az államoknak mindezeken túl állást kell foglalniuk egyes nemzetközi …
Tovább a műhöz