Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 12

Találatok


Ez a jegyzet a jogi asszisztens képzésben részt vevő hallgatók felkészülését segítő könyv, amelyet a képzés tantervének és céljának figyelembe vételével készítettünk. A szak célja, hogy olyan jogi alapismeretekkel rendelkező alkalmazottakat képezzen, akik bírósági, ügyészségi, közigazgatási, ügyvéd mellett folytatott, stb. munkájuk során hasznosítani tudják a megszerzett ismereteiket. Nem könnyű azonban meghatározni, hogy a büntetőjog köréből melyek azok az ismeretek, amelyeket a hallgatók a későbbiekben valóban használni is tudnak. A tananyag körének meghatározásakor figyelembe vettük olyan gyakorlati szakemberek véleményét is, akiket munkájuk végzése során jogi asszisztensek segítenek. Ennek megfelelően célunk, hogy a hallgatók megismerkedjenek a büntetőjog alapjaival, sajátos szemléletével. Kerültük a speciális dogmatikai kérdések ismertetését, nagy hangsúlyt helyeztünk azonban a szankciórendszerre. A tananyag összeállításánál törekedtünk arra, hogy az Általános részen túl a hallgatók megismerkedjenek a Különös rész alapjaival is. A jegyzet azonban nemcsak a szorosabb értelemben vett tananyagot tartalmazza: kisebb betűvel szedtünk olyan részeket, amelyek segíthetnek az ismeretek megértésében és elsajátításában. Ugyancsak ezzel a módszerrel mutatunk be néhány szemléletes, érdekes, gyakorlatban előfordult jogesetet is.
Tovább a műhöz
A közjegyzői ügyvitelre vonatkozó szabályok megértéséhez és alkalmazásához a jogi asszisztensek esetében is elengedhetetlen a közjegyzői szervezetre és a közjegyzői tevékenységre vonatkozó alapvető rendelkezések ismerete. Magyarországon a modern közjegyzőség kialakulása az osztrák minta alapján született első közjegyzői törvény - az 1874. évi XXXV. te. - megalkotása idejére datálódik. 1949-ben a szervezetet államosították, és integrálták az egységes bírósági szervezetbe, vagyis létrehozták az „állami közjegyzőség” intézményét. Ez azonban a piacgazdaság megjelenésével már nem tudta ellátni azokat a megnövekedett feladatokat, amelyeket a forgalom biztonsága, a nemzetközi együttműködés megkívánt, és nem tudott partnere lenni azoknak a külföldi szervezeteknek sem, amelyek más államokban a közjegyzőség hatókörébe illő tevékenységet látnak el. Nyilvánvalóvá vált, hogy a közjegyzőség intézményét gyökeresen át kell alakítani, úgy szervezeti rendszerét, mint működési feltételeit illetően. Ennek a felismerésnek köszönhetően a közjegyzői szervezet az utóbbi 10 évben gyökeres változásokon ment keresztül. A bírósági szervezetbe betagozódott állami közjegyzői rendszert felváltotta az űn. „latin típusú” szabadfoglalkozású, kamarai alapon szerveződő közjegyzői önkormányzati rendszer, amely az igazságügy-miniszter részbeni törvényességi …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében folyó Jogi asszisztensképzés hallgatói ennek a jegyzetnek a segítségével sajátíthatnak el ismereteket a piacgazdaság fő folyamatairól és fogalmairól. A jegyzetben található fogalmak többségével a hétköznapi életben találkoztak, indokoltnak látszik, hogy tartalmukat, szerepüket a gazdaság életében megismerjék. Naponta találkoznak olyan fogalmakkal, mint vállalat, háztartás, fogyasztás, megtakarítás, kamat, profit, munkanélküliség, infláció. A tömegkommunikáció gyakran közöl olyan fogalmakat, mint GDP, növekedés, folyó fizetési mérleg, költségvetési egyenleg. A jegyzet feladatának tekinti, hogy a gyakran használt fogalmakat rendezze az olvasó részére, ezért a jegyzet végén találkozhatnak a fogalmak jegyzékével (melyik fejezetben, melyik oldalakon fordul elő a fogalmak magyarázata). Ez a jegyzet nem a minden felsőoktatási intézményben oktatott mikroökonómia és nem makroökonómia, de nem is a szó megszokott értelmében vett bevezetés a közgazdaságtudományokba. A hazai gazdaság (az 1989 óta folyó átmenet - transzformáció - útján) ma már piacgazdaságnak minősíthető. Meg kell ismerkedni azzal, mit jelent a piacgazdaság, milyen intézmények jellemzik, mit jelent a piac és milyen folyamatok hatására alakulnak a javak és szolgáltatások árai, mitől függ a bérek alakulása, mi határozza meg a családok - …
Tovább a műhöz
A „Bevezetés a közigazgatási jogba” című jegyzet (elsősorban) a jogi asszisztensképzésben résztvevők számára készült. A tananyag a közigazgatás - azaz az állam- illetve önkormányzati igazgatás - szervezetrendszerét, a szervek működésére és eljárására vonatkozó szabályokat igyekszik bemutatni. A képzés jellegére és az alacsony óraszámra tekintettel a kiadvány elsősorban a tételes jogi rendelkezésekre épül, mindössze annyiban tartalmaz elméleti ismeretanyagot, amennyiben az elengedhetetlenül szükséges a közigazgatás(i jog) vizsgálatához. Terjedelmi korlátok miatt a jegyzet csak a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket tárgyalja. A felhasznált jogszabályok jegyzékében megjelölt törvények és rendeletek további segítséget nyújtanak az anyag elsajátításához. Aki a közigazgatási jog bővebb, elméleti ismeretanyagában óhajt elmélyülni, az Irodalomjegyzékben megtalálja a vonatkozó fontosabb szakirodalmat. A jegyzetet mindazonáltal haszonnal forgathatják azok a (nem az egyetemi alapképzésben résztvevő) hallgatók, akiknek szükségük van az alapvető közigazgatási jogi ismeretekre elsajátítására. Köszönet illeti dr. Bencsik András kollégát a jegyzet átdolgozásához nyújtott segítségéért.
Tovább a műhöz
A „Bevezetés a közigazgatási jogba” című jegyzet (elsősorban) a jogi asszisztensképzésben résztvevők számára készült. A tananyag a közigazgatás - azaz az állam- illetve önkormányzati igazgatás - szervezetrendszerét, a szervek működésére és eljárására vonatkozó szabályokat igyekszik bemutatni. A képzés jellegére és az alacsony óraszámra tekintettel a kiadvány elsősorban a tételes jogi rendelkezésekre épül, mindössze annyiban tartalmaz elméleti ismeretanyagot, amennyiben az elengedhetetlenül szükséges a közigazgatás(i jog) vizsgálatához. Terjedelmi korlátok miatt a jegyzet csak a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket tárgyalja. A felhasznált jogszabályok jegyzékében megjelölt törvények és rendeletek további segítséget nyújtanak az anyag elsajátításához. Aki a közigazgatási jog bővebb, elméleti ismeretanyagában óhajt elmélyülni, az Irodalomjegyzékben megtalálja a vonatkozó fontosabb szakirodalmat. A jegyzetet mindazonáltal haszonnal forgathatják azok a (nem az egyetemi alapképzésben résztvevő) hallgatók, akiknek szükségük van az alapvető közigazgatási jogi ismeretekre elsajátítására.
Tovább a műhöz
A „Bevezetés a közigazgatási jogba” című jegyzet (elsősorban) a jogi asszisztensképzésben résztvevők számára készült. A tananyag a közigazgatás - azaz az állam- illetve önkormányzati igazgatás - szervezetrendszerét, a szervek működésére és eljárására vonatkozó szabályokat igyekszik bemutatni. A képzés jellegére és az alacsony óraszámra tekintettel a kiadvány elsősorban a tételes jogi rendelkezésekre épül, mindössze annyiban tartalmaz elméleti ismeretanyagot, amennyiben az elengedhetetlenül szükséges a közigazgatás(i jog) vizsgálatához. Terjedelmi korlátok miatt a jegyzet csak a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket tárgyalja. A felhasznált jogszabályok jegyzékében megjelölt törvények és rendeletek további segítséget nyújtanak az anyag elsajátításához. Aki a közigazgatási jog bővebb, elméleti ismeretanyagában óhajt elmélyülni, az Irodalomjegyzékben megtalálja a vonatkozó fontosabb szakirodalmat. A jegyzetet mindazonáltal haszonnal forgathatják azok a (nem az egyetemi alapképzésben résztvevő) hallgatók, akiknek szükségük van az alapvető közigazgatási jogi ismeretekre elsajátítására.
Tovább a műhöz
Szakmai gyakorlati füzet a Jogi asszisztensképzésben részt vevő nappali és levelező tagozatos hallgatók számára.
Tovább a műhöz
A „Közigazgatási alapfogalmak” című jegyzet - amely az azonos című tantárgy elsajátításához kíván segítséget nyújtani - a jogi asszisztens képzésben résztvevő hallgatók számára készült. A tananyag a közigazgatás - azaz az állam-, illetve önkormányzati igazgatás - szervezetrendszerét, a szervek működésére és eljárására vonatkozó szabályokat igyekszik bemutatni. A képzés jellegére tekintettel a jegyzet elsősorban a tételes jogra épül, csupán annyiban tartalmaz elméleti ismeretanyagot, amennyiben az elengedhetetlenül szükséges a közigazgatás vizsgálatához. Terjedelmi korlátok miatt a jegyzet csak a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket tartalmazza, az anyag alapos elsajátításához a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, a jogalkotásról, a helyi önkormányzatokról és az államigazgatási eljárásról szóló törvények ismerete is szükséges. | Az igazgatás az emberi együttműködéshez kapcsolódó folyamatos tevékenység, amely biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket és a munka összhangját. Az igazgatás valamely főtevékenységhez kapcsolódó olyan kiegészítő, „kiszolgáló”, összehangoló tevékenység, amely több emberből álló szervezett egységet (szervezetet) feltételez. Az igazgatás fogalmi elemei közül legfontosabb a koordináció, az egyes feladatok közötti összhang megteremtése. Lényeges fogalmi ismérv a közös …
Tovább a műhöz
Mi is az a napjainkban oly sokat hangoztatott szociálpolitika, mi köze van a joghoz, pláne a szociális asszisztensépzéshez? Erre próbál feleletet adni e jegyzet, hiszen a jogi asszisztensek számára is elengedhetetlenül szükséges a minden társadalomban létező, és a jövőben sem kiküszöbölhető „szociális kérdés” kezelésére adott válaszok ismerete. E professzió munkaterületein ugyanis lépten-nyomon szembe kerülhetnek a társadalmi egyenlőtlenségek következményeiként előálló olyan egyéni életutakkal, amelyek megértésével és átérzésével a látszólag adminisztratív teendőknek nemcsak kiemelkedő szakmai, hanem lélekkel történő ellátása is lehetővé válik. | A szociálpolitika lényegét, értelmét egyetlen fogalommal meghatározni nem lehet, mert történelmi koronként változik, határai nem merevek, hol szűkebbek, hol tágabbak. E határok megvonásában szerepük van az adott korban uralkodó politikai erőknek: mit ismernek el és miért a kor szociálpolitikai szükségletének; de magának a társadalomnak is: mely szükségleteket képes szociálpolitikai szükségletként kiharcolni magának? A szociálpolitikának tehát van történeti meghatározottsága. A szociálpolitika történetének kutatói abban egyetértenek, hogy a szociálpolitika egyrészt társadalmi gyakorlat, másrészt tudományág. A szociálpolitika, mint társadalmi gyakorlat egyidős az állammá szerveződött társadalmak …
Tovább a műhöz
A társadalomstatisztikai oktatás keretében megismerhetik a népesség és a bűnözés mennyiségi (számszerű) alakulásának elemzésénél a legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott statisztikai elveket és módszereket. Bár az oktatásnak itt nem lehet az a célja, hogy mindenkiből statisztikust képezzünk, de a rendelkezésre álló időben minden hallgatónak meg kell ismernie, hogy melyek a statisztikai módszerekkel megoldható társadalomtudományi problémák, miben áll a módszerek lényege, melyek hibalehetőségeik, logikai korlátaik, hogyan értelmezhetőek a statisztikusok által közzétett adatok. A társadalomtudományok művelését egyre inkább jellemző egzaktságra való törekvésnek is szerepe van abban, hogy - az általános statisztikán kívül - az igazságügyi és a népességi statisztika legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalóit is oktassuk. Mivel a tankönyv összeállításánál arra kellett törekednünk, hogy a leírtak a középiskolai matematikai tananyagot meghaladó ismereteket lehetőleg ne igényeljenek, elsősorban a hagyományos statisztikai módszerek tárgyalására szorítkoztunk. Ezeknek a módszereknek azonban nemcsak ismeretét, hanem - az írásbeli vizsgán - gyakorlati alkalmazását is számon kérjük. A vizsgán megkövetelt fogalmakat jelölő tárgyszavakat dőlt betűvel emeltük ki. A tankönyv számos táblázatot és grafikont tartalmaz. Bár nem kívántuk adatokkal túlterhelni a …
Tovább a műhöz
Megnyílt annak jogi lehetősége, hogy az ügyészségek jogi asszisztenseket foglalkoztassanak az ügyészi munkateher csökkentése érdekében. Ahhoz, hogy a jogi asszisztensek feladataikat az ügyészi szervezeten belül megfelelően elláthassák, először meg kell ismerniük az ügyészség feladatait, az ügyészség szervezetét, működésének alapvető szabályait és az általános ügyviteli szabályokat. Ezen ismeretek elsajátítása után lesznek számukra tanulhatók és értelmezhetők azok a szabályok, utasítások, amelyek alapján bekapcsolódhatnak a munka folyamatába, segíthetik az ügyész munkáját. Ez okból a Jegyzet 4 fejezetben tartalmazza a tanulandó ismeretanyagot: I. fejezet: Az ügyészség feladatai; II. fejezet: Az ügyészség szervezete és működése; III. fejezet: Az ügyészségi ügyvitel; IV. fejezet: A jogi asszisztensek konkrét feladataihoz kacsolódó ismeretanyag.
Tovább a műhöz
Megnyílt annak jogi lehetősége, hogy az ügyészségek jogi asszisztenseket foglalkoztassanak az ügyészi munkateher csökkentése érdekében. Ahhoz, hogy a jogi asszisztensek feladataikat az ügyészi szervezeten belül megfelelően elláthassák, először meg kell ismerniük az ügyészség feladatait, az ügyészség szervezetét, működésének alapvető szabályait és az általános ügyviteli szabályokat. Ezen ismeretek elsajátítása után lesznek számukra tanulhatók és értelmezhetők azok a szabályok, utasítások, amelyek alapján bekapcsolódhatnak a munka folyamatába, segíthetik az ügyész munkáját. Ez okból a Jegyzet 5 fejezetben tartalmazza a tanulandó ismeretanyagot: I. fejezet: Az ügyészség feladatai; II. fejezet: Az ügyészség szervezete és működése; III. fejezet: Az ügyészségi ügyvitel; IV. fejezet: A titkos ügyiratok, bizalmas dokumentumok kezelésének szabályai az ügyészségen; V. fejezet: A jogi asszisztensek konkrét feladataihoz kacsolódó ismeretanyag.
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 12