Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 8

Találatok


Magyarország újabbkori szociálpolitikájának történetében kétségen kívül első helyen áll és egyike a legnagyobb jelentőségű törvényalkotásoknak az 1907. évi XIX. t.-c. A betegség által keresőképességét elvesztett vagy baleset által munkaképességében megbénított munkásnak és családtagjainak biztos támasza ez a törvény, amelynek alapján nyújtandó segély és támogatás nem osztályok vagy intézmények tetszésétől vagy kényétől függő alamizsna jellegével bír, hanem törvényben biztosított jog, amelyre a biztosított tagok számíthatnak és amire a meghatározott esetekben feltétlen igényük is van. A biztosítás kockázatát az ország munkásainak és munkaadóinak összessége viselvén, a törvény minden intézkedése békés szociális együttműködésre nyújt alkalmat a munkaadónak és munkásnak s újabb érdekkapcsolatot teremt a gazdasági termelés két hatalmas tényezője, a tőke és munka képviselői között. A törvénynek 1907. évi julius 1-én történt életbelépte óta eltelt több mint két év a végrehajtás körül felmerült nehézségeknek és a törvény szabályainak a gyakorlati életbe való lassú, de feltartózhatatlan beszűrődésnek korszaka gyanánt jelölhető meg. Bár ezen különben természetes folyamatok egyike sem mondható még ma sem befejezettnek, érezhető a szüksége már most egy olyan gyakorlati és szakszerűség szempontjából megbízható útmutatónak, …
Tovább a műhöz
A hazai felsőoktatásban az utóbbi években számos olyan új képzési irány, illetve szak, szakirány jelent meg, amelyeknek tantervében jelentős szerephez jut a magyar munkajog alapjainak elsajátítása. E képzések egy részét a hazai jogalkalmazási, közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezeti rendszerben - az európai közösségi csatlakozási folyamat fényében különösen élesen - mutatkozó azon jelenség hívta életre, hogy az említett területeken hiányoznak a döntéselőkészítésben, ügykezelésben foglalkoztatott, megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező munkatársak. E hiányosságnak a szervezeti rendszerben számos rendkívül hátrányos következménye volt. illetve van. Részben ennek tudható be a viszonylag hosszá ügyintézési időtartam, a döntések elökészítetlensége, a jogalkalmazási rendszer alacsony hatékonysága. E jelenségek kiküszöbölésére indította meg az ország több jogi kara is az igazságügyi ügyintéző és jogi asszisztens szakokon folyó képzéseket. A munkajogi ismeretek iránti igények másrészt - a hagyományos jogász képzésen túl - a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó szakterületeken, illene képzési irányokban erősödtek fel, elsősorban az un. szakirányú továbbképzésekben, valamint ott. ahol az emberi erőforrással való gazdálkodás kérdései előtérbe kerültek. Második kiadásban megjelenő tankönyvünk az említett újszerű igények …
Tovább a műhöz
A hazai felsőoktatásban az utóbbi években számos olyan új képzési irány, illetve szak, szakirány jelent meg, amelyeknek tantervében jelentős szerephez jut a magyar munkajog alapjainak elsajátítása. E képzések egy részét a hazai jogalkalmazási, közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezeti rendszerben - az európai közösségi csadakozási folyamat fényében különösen élesen - mutatkozó azon jelenség hívta életre, hogy az említett területeken hiányoznak a döntéselőkészítésben, ügykezelésben foglalkoztatott, megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező munkatársak E hiányosságnak a szervezett rendszerben számos, rendkívül hátrányos következménye volt, illetve van. Részben ennek tudható be a viszonylag hosszú ügyintézési időtartam, a döntések előkészítedensége, a jogalkalmazási rendszer alacsony hatékonysága. E jelenségek kiküszöbölésére indította meg az ország több jogi kara is az igazságügyi ügyintéző és jogi asszisztens szakokon folyó képzéseket. A munkajogi ismeretek iránti igények másrészt - a hagyományos jogász képzésen túl - a gazdasághoz közvedenül kapcsolódó szakterületeken, illetve képzési irányokban erősödtek fel, elsősorban az ún. szakirányú továbbképzésekben, valamint ott, ahol az emberi erőforrással való gazdálkodás kérdései előtérbe kerültek Az immáron harmadik kiadásban megjelenő tankönyvünk az említett, újszerű …
Tovább a műhöz
A hazai felsőoktatásban az utóbbi években számos olyan új képzési irány, illetve szak, szakirány jelent meg, amelyeknek tantervében jelentős szerephez jut a magyar munkajog alapjainak elsajátítása. E képzések egy részét a hazai jogalkalmazási, közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezeti rendszerben - az európai közösségi csatlakozási folyamat fényében különösen élesen - mutatkozó azon jelenség hívta életre, hogy az említett területeken hiányoznak a döntéselőkészítésben, ügykezelésben foglalkoztatott, megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező munkatársak. E hiányosságnak a szervezeti rendszerben számos, rendkívül hátrányos következménye volt, illetve van. Részben ennek tudható be a viszonylag hosszú ügyintézési időtartam, a döntések előkészítetlensége, a jogalkalmazási rendszer alacsony hatékonysága. E jelenségek kiküszöbölésére indította meg az ország több jogi kara is az igazságügyi ügyintéző és jogi asszisztens szakokon folyó képzéseket. A munkajogi ismeretek iránti igények másrészt - a hagyományos jogász képzésen túl - a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó szakterületeken, illetve képzési irányokban erősödtek fel, elsősorban az ún. szakirányú továbbképzésekben, valamint ott, ahol az emberi erőforrással való gazdálkodás kérdései előtérbe kerültek. Az immáron negyedik kiadásban megjelenő tankönyvünk az említett, újszerű …
Tovább a műhöz
„A dolgok igazságának kutatásához módszerre van szükség.” Román László minden igyekezetével a munkajog és tudománya feltárásának módszertanát akarta kifejleszteni. Abban a korban próbálta Magyarországon a munkajog dogmatikai alapjait lerakni, amely ennek a törekvésnek egyáltalán nem kedvezett. Nem véletlen, hogy munkásságának legaktívabb részében kutatásai szembe mentek a munkajog - és egyáltalán a jogélet - fő áramlataival. A munkajog megtartása, megfelelő szintre emelése a jogrendben, a fogalmak kimunkálása, a rosszul beidegződött frázisok kiiktatása hatotta át tudományos gondolkodását. Környezetére hatott, és tudatosan hatni is akart. Jól tükrözi ezt a szándékát az 1989-ban megjelent tankönyvének előszava is. Tankönyve mellett egyéb írásai is új jelenségként mutattak a hazai jogtudományban. Gondolatait, érveléseit, logikai és dogmatikai levezetéseit egyáltalán nem volt könnyű követni és megérteni, de aki feltörte gondolatmenetének kódját, egy zárt és önmagában letisztult rendszert talált. Aki kiemel, óhatatlanul szembe kell néznie bizonyos hangsúlyeltolódások veszélyével. Miközben a munkajog dogmatikai megalapozására, a munkajog fogalomrendszerének letisztázására törekedett (és munkásságában ezek mindennél nagyobb hangsúlyt kaptak), maga a munkajog változott meg alapintézményi szinten, megindult a munkajog lényegi átalakulása, amely mind a mai napig …
Tovább a műhöz
2021 november 20-án szerveztünk meg immáron negyedik alkalommal konferenciát a pécsi jogász doktoranduszoknak. A hagyományt még 2018-ban kezdtük meg. A konferencia szervezésével lehetőséget biztosítunk a pécsi PhD-hallgatóknak, doktorjelölteknek, illetve posztdoktoroknak, hogy bemutassák kutatási eredményeiket, majd írásos formában azokat publikálják konferenciakötetben. A konferencia online térben Microsoft Teams alkalmazás segítségével valósult meg. A résztvevők száma 29 volt, ami mennyiségben felülmúlta a korábbi konferenciák iránti érdeklődést. Az előadásokat három (két idegen nyelvű és egy magyar) szekcióba osztottuk be. A publikum számos jogterületről hallgathatott színvonalas előadásokat, amelyeket követően pedig lehetőség volt az eredményeket megvitatni, és kérdéseket intézni az előadóhoz. A szerkesztőbizottság a konferenciakötetbe 17 tanulmányt fogadott be, amelyet online formában publikálunk. A szerkesztők ezúton is köszönik minden előadónak, illetve tanulmányt küldő szerzőnek, hogy a konferencia sikeréhez hozzájárultak.
Tovább a műhöz
A fentiek szerint jellemezte Rákosi Mátyás ezt az időszakot. Ez a »kettős hatalom«-féle azonban különbözik a Szovjetunió történetében fennállott kettős hatalomtól — mint ahogy erre Rákosi Mátyás rámutat —, mert itt a »másik fél« a koalíción belül jelentkezik. A másik fél »munkáját« és támadásait a koalíción belül kell rendszerint keresnünk. Tanulmányunk ezen első fejlődési szakaszának megértéséhez bővebben kell foglalkoznunk a »kettős hatalom«-féle jellegével. Meg kell vizsgálnunk, mit jelentett ez a munkajog történetében. Először az erőviszonyokat kell megvizsgálnunk. A munkajogi szabályozás terén a munkásosztály kezében van a döntő súly. Bár a termelés alapja még a tőkés magántulajdonban álló üzem, de minthogy államunk már nem tőkés állam, a munkaügy a felszabadulást követően már nem a tőkés és a munkás »magánügye«, hanem állami ügy. Mit jelent az, hogy állami ügy lett a munkaügy? Elsősorban jelentkezik ez abban, hogy a szerződés »mindenhatósága« csökken. A munkaviszony sokoldalú kogens szabályozásban részesül és ez a kogens szabályozás egyre nagyobb téren jelentkezik. Minthogy pedig a munkaviszonyt szabályozó állam már nem tőkés állam, hanem az államhatalomban a koalíción keresztül döntő súlya a munkásosztály pártjának van, a munkásosztály közvetlenül nagy befolyással bír a munkaviszony szabályozása tekintetében. A …
Tovább a műhöz
To describe the Hungarian labour law in such a short writing one need to be very brief. The text of the basic statutes and statutory instruments alone exceeds the length of this work many times, even to describe the most important legal institutions needs extreme conciseness. Moreover, the intended readers of this study on the Hungarian labour law have no previous knowledge about the Hungarian legal system or about the Hungarian legal regulation. The institutions of the Hungarian labour regulation are to be described in a way so that they be comprehensible and comparable to regulations of other legal systems. These two requirements - conciseness required by size and intelligibility - conceal the danger Horace warned us about: conciseness might have a detrimental effect on intelligibility thus obscuring the possible values of content. Therefore, special requirements are met by special methodology on the forthcoming pages: comprehensive, illustrative charts describing connections and legal regulation foster comprehension when studying the different chapters; detailed references (references to rules of law and legal textbooks) point out links between certain legal institutions to ensure the opportunity to deepen and widen knowledge. | 1 The Structure of the Hungarian Labour Law | The purpose of the introductory lines of the chapter about the structure of the Hungarian labour law is to show what parts the structure of the regulation of the current Hungarian labour law is …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 8