Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában a megoldandó aktuális problémák sorában egyre nagyobb jelentőségűvé válik az ipari termelés irányításának korszerűsítése. A kérdés megoldásának szükségessége a termelés volumenének növekedésével, az iparvállalatok koncentrációjának előrehaladásával, a hatékonysági követelmények fokozottabb előtérbe kerülésével egyre nyilvánvalóbbá válik, A vállalaton belüli irányítási feladatok bonyolultabbá válásával megnövekszik a felhasznált információ volumene," ezzel együtt nő az aránytalanság a termelés és az irányítás technikai felszereltsége között. Szék a körülmények egyre jobban megnehezítik a megalapozott döntések meghozatalát, zavarólag hatnak az irányítási hatékonyság kívánt szintjének elérésénél, Maga a vállalati gazdálkodás gyakorlata követeli tehát meg az irányítási módszerek és eszközök továbbfejlesztését és ez az igény nagy súllyal jelentkezik a vállalati tervezéssel szemben
A vállalati tervezési rendszer korszerűsítése csak a vállalati irányítási rendszerrel fennálló szoros kapcsolatai tükrében végezhető el eredményesen, A továbbiakban ezért azt vizsgáljuk meg, hogy a tervezés milyen helyet foglal el az irányítási funkciók között, honnan származtathatók A vállalati tervezés hangsúlyozott jelentőségére mutat rá Pereimen megállapítása: "A tervezés az irányítási …
Tovább a műhöz
SENKI NEM SZÜLETIK VEZETŐNEK. Ugyanakkor: meg lehet tanulni, fejlesztheted magadban, és tanítható, coacholható másoknál. Sokan azt gondolják, hogy a vezetői képességet olyan jellemvonások határozzák meg, mint a magabiztosság, a karizma, vagy hogy mennyire hihető jövőképet tudunk felvázolni. Nekem azonban az a tapasztalatom, hogy az eredményes vezetőknek két legfontosabb tulajdonsága olyan, amire bárki képes - ha úgy dönt. Az egyik az, hogy igazán jól tudjon hallgatni, a másik pedig az, hogy következetesen kíváncsi és nyitott maradjon, és akarjon tanulni. Leáldozott a megközelíthetetlen vezetőknek, akikkel csak az igazán szenior emberek beszélhettek; ma már mindenki elvárja, hogy véleményt nyilváníthasson és meghallgassák. A sikeres vezetőknek -manapság sokkal inkább, mint bármikor máskor - jól kell tudniuk hallgatni és gyorsan kell tanulniuk. A jó vezetők felismerték, hogy a legjobb ötletek nem csak tőlük jönnek. Ez nem „pozíciójuk meggyengülését” jelzi, hisz továbbra is felelősséget kell vállalniuk, igent vagy nemet kell mondaniuk, de a jó ötletek bárhonnan érkezhetnek, és fognak is érkezni - ha hagyjuk. Sosem gondoltam úgy magamra, mint akinek elképesztően jó ötletei vannak, de abban jó vagyok, hogy olyan csapatokat hozzak létre, akik maguktól is tudnak gondolkodni. Kiválóan tudok viszont hallgatni és annak mentén cselekedni, amit tőlük hallok. Mindig is imádtam tanulni. Nem …
Tovább a műhöz
A felelős társaságirányítás fogalmával az 1990-es évek végétől egyre sűrűbben találkozhatnak mindazok, akik szorosabb vagy lazább kapcsolatban állnak a tágabb értelemben vett korporatív szférával. Erőltetett szakmaisággal úgy is fogalmazhatunk, hogy az érintett természetes és jogi személyek köre globálisan csaknem teljesen átfogó, hiszen az üzleti szférával majdnem mindenki érintkezik, még azok is, akik ezeket a kapcsolatokat akár praktikus, akár normatív (akár egyéb) megfontolásból igyekeznek minimalizálni. Az üzleti szféra alakítói pedig vitathatatlanul a nagyvállalatok; tőkekoncentrációk, amelyek határokon és kontinenseken átívelő tevékenységük folyamán a mindennapok mikrokörnyezetének állandó szereplői. Jelen vannak a háztartásokban és az irodákban, a gazdasági és hivatali érintkezésben, a magánéletben. Ugyanakkor a felelős társaságirányítás, mint tágabb értelemben vett fogalom, nem tekinthető kizárólagosan posztmodern jelenségkörnek. A társaságok felelős irányításának igénye természetesen korábban is többször jelentkezett már. Mégis azt tapasztaljuk, hogy állandósult szó-kapcsolatként - felelős társaságirányítás, mint corporate governance -az új évezredben kezdtük fokozott gyakorisággal használni ezt a fogalmat. Hogy mi is az oka ennek? Az új évezred nyitánya egybeesett a tőzsdei és vállalati krízisekkel, amelyek megadták az alaphangot ahhoz, …
Tovább a műhöz
A vállalati cél megközelítésekor alapvető kérdés, hogy milyen indítékok mozgatják a vállalati gazdálkodást. A modern vállalkozások felépítésénél abból kell kiindulni, hogy személyében és intézményesen elválik egymástól a tőke tulajdonosa
és működtetése. Piacgazdaságban az a legáltalánosabban elfogadott cél, hogy a vállalati vezetés a vállalat értékének növelésére törekszik, azaz a tulajdonosok-részvénycsek jövedelmét igyekeznek maximálni. Az említeti vállalati cél előtérbe kerülését a profitmaximálás korlátái magyarázzák. A mikroökonómiai döntéshozatal marginális szabályai alapvető célnak a profitmaximalizálást tartják. Bizonyos döntési problémák megoldására kétségtelenül alkalmas a profitmaximalizálási kritérium, de mint döntő cél aligha képzelhető el, korlátái nyilvánvalóak. CD A mikroökonómia profitmaximalizálási elve alapvetően statikus, nem veszi figyelembe az idődimenziót. Ez a kritérium nem biztosít alapot a rövidés hosszútávú profit összehasonlítására. A tőkekiadásoknak centrális szerepük van a finanszírozási döntésekben s e költségek hosszútávú kihatása egyértelmű. A vállalat pénzügyi vezetése köteles állandóan vizsgálni a rövid- és hosszútávú profit közötti kapcsolatot a vállalat hosszútávú döntéseivel összefüggésben. ED A második korlát a profit meghatározásához kapcsolódik. Kérdéses, hogy a profil …
Tovább a műhöz