Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
1999. november 25-én a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tudományos emlékülést rendezett Számel Lajos professzor születésének 80. évfordulója alkalmából. A nagyszámú elméleti és gyakorlati szakember és az egyetemi hallgatók előtt megtartott tanácskozás igen magas színvonalú előadásait a pályatársak, a hazai közigazgatástudomány jeles képviselői tartották. A szervezők ezúton is köszönetüket fejezik ki azért, hogy „első szóra” eljöttek Pécsre és azért is, hogy tanulmányaikat eljuttatták a kiadóhoz. Ennek révén vált lehetővé az, hogy (viszonylag rövid időn belül) napvilágot láthasson e mű. Ugyancsak köszönet illeti a nyomdát, a gyors megjelentetésért. A konferencia nem véletlenül választotta központi témájául a törvényességet. Tette ezt egyrészt azért, mert ez az a problémakör, amely végighúzódik a szameli életművön, s - hasonlóan az elmúlt évtizedekhez - a törvényesség maradéktalan érvényesülésének biztosítása korunk közigazgatástudományának, politikai, állami életünknek is egyik legaktuálisabb problémája. A tanulmányok felölelik az alkotmányosság és törvényesség
összefüggéseitől a közigazgatási eljárásig, az irányítási, felügyeleti viszonyokon keresztül az EU-csatlakozásból fakadó követelmények számbavételéig a közigazgatás elmélete és gyakorlata előtt álló jelentős kihívásokat, s javaslatokat adnak …
Tovább a műhöz
A Janus Pannonius Tudományegyetem, valamint a Bayreuthi Egyetem közötti tudományos, oktatási és kulturális együttműködés keretében hangzott el 1986. szeptember 29-én Pécsett Dr. Harro Otto professzornak, a Bayreuthi
Egyetem Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Jogfilozófiai Tanszéke vezetőjének a „A népesedéssel kapcsolatos orvostudomány büntetőjogi határainak megvonására irányuló megfontolások a Német Szövetségi Köztársaságban" c.,
valamint Dr. Erdősy Emil egyetemi docensnek, Karunk Bűnügyi Tudományok Tanszéke oktatójának „Gondolatok a magzatelhajtás büntetőjogi szabályozásának kérdéséről" c. előadása. Kiadványunk a két előadás magyar és német
nyelvű szövegét tartalmazza. |
Im Rahmen der wissenschaftlichen und kulturellen Zusammenarbeit zwischen der Universität Bayreuth und der Universität Janus Pannonius fanden am 29 September 1986 in Pécs der Vortrag „Überlegungen zur Einschränkung der Fortpflanzungsmedizin durch das Strafrecht in der Bundesrepublik Deutschland" von Professor Dr. Harro Otto und der Vortrag „Gedanken über die Frage der strafrechtlichen Regelung des Schwangerschaftsabbruchs'' von Dozent Dr. Emil Erdösy statt. Unser Verlagswerk enthält die beiden Vorträge in ungarischer und deutscher Sprache.
Tovább a műhöz
Két különböző szempontból kell megvizsgálnunk azt a megdöbbenést, melyet a francia forradalom keltett egész Európában; másképp hat a forradalom az európai népekre és másképp e népek kormányzataira. A francia nép ügye egész Európa, sőt az egész világ ügye. Mindezen országok kormányzatai azonban egyáltalán nem viseltetnek jóindulattal iránta. Ezt a megkülönböztetést soha sem szabad szem elől tévesztem. Nem szabad összekevernünk a népeket és kormányzataikat. Kiváltképp fontos ez az angol nép és kormánya esetében. Anglia kormányzata nem híve Franciaország forradalmának. Erre elegendő bizonyítékot Szolgáltat, hogy a hannoveri választófejedelem, ez a gyenge és ostoba alak, akit néha Anglia királyának is neveznek, milyen hálás köszönetét mondott Bürke úrnak azért a nagy halom sértésért, mellyel könyvében a forradalmat illette, valamint az, hogy Fitt úr, az angol miniszterelnök, rosszindulatú megjegyzésekkel fűszerezi parlamenti beszédeit. Annak ellenére, hogy hivatalos leveleiben az angol kormány legőszintébb barátságáról biztosítja a franciát, viselkedése lerántja a leplet hazug nyilatkozatairól, és napnál világosabban megmutatja, hogy az angol udvarban nem lehet megbízni. Ez egy esztelen királyi udvar, amely háborúra éhesen beleveti magát az összes veszekedésbe és intrikába, hogy eleget tehessen hóbortjainak, és kiélhesse szeszélyeit. Ezzel szemben az angol nemzet …
Tovább a műhöz
Ez a kötet a 2008. október 10-én Pécsett „Az emberi jogok és a nyelvek” címmel tartott szimpózium anyagát teszi közzé. A szimpóziumra az anyanyelv - és elsősorban a magyar, mint anyanyelv - használatával kapcsolatos jogokról 2005-ben Szegeden megrendezett konferencia folytatásaként került sor. Míg azonban a szegedi konferencia elsősorban a szomszédos országokban élő magyarok anyanyelvhasználatának jogi és gyakorlati kérdéseit vette számba, a pécsi rendezvény célja kifejezetten a nyelvi jogokkal kapcsolatos elméleti kérdések megvitatása volt. Abból kiindulva, hogy igazán érdemi elméleti vitát viszonylag szűk körben és kötetlenebb keretek között lehet csak folytatni, a pécsi rendezvényt szimpóziumként szerveztük meg. A szimpóziumon meghívott előadók vettek részt. Eredetileg tizenkét előadót kértünk fel, közülük ketten családi okok miatt végül nem tudtak megjelenni. A felkérések mindenekelőtt egy előadás megtartására szóltak az emberi jogok és a nyelvek közötti kapcsolat tárgykörében tetszés szerinti témáról, emellett azonban kijelöltünk egy külön vitatémát is, melyről az előadók előre megkapták a vitaindító tanulmányt azzal a kéréssel, hogy a szimpóziumon nyilvánítsanak róla véleményt; az előadók közül voltak, akik csak e második feladatra, a hozzászólásra vállalkoztak. A szimpóziumon a várakozásoknak megfelelően élénk vita bontakozott ki a nyelvi …
Tovább a műhöz