Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 9
Összes találat megjelenítve : 9
Találatok
A jog tudománya
- 2015
Nagy terjedelmű és sokszerzős jogtudományi művek mindig sokkal tovább készülnek, mint azt alkotóik eredetileg eltervezik. Ennek a kötetnek a munkálatait 2009 őszén kezdtük meg abban a reményben, hogy 2012 végére meg is jelenünk. Mint utólag kiderült, ez túlzottan optimista ütemtervet jelentett, de az elkészült végeredmény reményeink szerint kárpótolja mind az időközben minket jogosan sürgető szerzőket, mind pedig a számunkra hízelgő módon a projekt állapotáról gyakran kérdezgető kollégákat, vagyis reménybeli olvasóinkat: a magyar jogtudósokat. Ez a munka ugyanis kifejezetten nekik, a magyar jogtudósoknak szól, méghozzá a legszűkebb értelemben a szakterületükről: közel kilenc-száz oldalnyi reflexió a jogtudományról - történeti, elméleti és gyakorlatias szempontokból. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának a 2011. április 12-i kéziratvita helyszínének biztosításáért; Takács Péternek, Földi Andrásnak, Gajduschek Györgynek, Tóth Mihálynak, Kardos Gábornak, Szabó Miklósnak, Várnay Ernőnek, Mezey Barnának és Gyekiczky Tamásnak a kéziratvitán előadott opponenciájukért (némelyikük egyben szerző is a kötetben), valamint Sonnevend Pálnak és Schenk Borbálának a projekt korai szakaszában való részvételükért. A kötet megjelenésének nagyvonalú anyagi támogatásáért köszönettel tartozunk a Pázmány …
Tovább a műhöz
A general characteristic of Hungarian political and legal thought is that it has fitted in the West European way of progress, but it also lagged behind in a certain degree. This characteristic feature could be related to the lagging of the development of the Hungarian society as a whole. In the field of political and legal thought it precisely meant that certain scientific tendencies, which had already spread in the western world arose historically later in our country. Actually, the beginning of Hungarian political thought may be assigned to the reign of King St. Stephen and it can be traced through the works of the great Hungarian politicians /Gábor Bethlen, Miklós Zrínyi, Ferenc Rákóczi II. etc./ until the development of reformist notions at the end of the XVIIIth century. Although the views of Machiavelli and others were effective already in the first half of the 1600s, the results of the European political and legal sciences have been admitted by the Hungarian political and legal thought just since the Enlightenment. Although, sometimes they were interpreted in a peculiar way on behalf of the
analysis of national problems or even of certain political endeavours. Undoubtedly, the absolutistic efforts of the Habsburg dynasty filtered the political literature spread in the Hungarian region, nevertheless, for example Montesquieu's work on the spirit of laws sometime in the middle of the XVIIIth century was accessible - in Latin translation - in Hungary, too. The
…
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara fél évtizeddel ezelőtt kezdett hozzá a korábbi professzorai munkásságát feldolgozó kötetek kiadásához. Karunk akkor már több mint nyolcvan éve működött Pécsett és úgy véltük, hogy a nyolc évtized alatt felhalmozódott, tudományosan, illetve város-, egyetem- és tudománytörténeti szempontból is figyelemre méltó eredmények közreadása, mintegy a feledéstől való megmentése nemcsak kötelességünk, de a publikációkkal izgalmas intellektuális élményeket is szerezhetünk az Érdeklődő Olvasónak. Az első ilyen szándékkal megjelent kötet Óriás Nándornak, a kar egykori római jogász professzorának és dékánjának „Emlékeim töredékei” című visszaemlékezése volt (2006-ban), amely a nagy érdeklődés nyomán már két kiadást ért meg. Az ezt követő időkben több
könyv is napvilágot látott, legutóbb Angyal Pálnak, az egykori pécsi joglyceum és a Pázmány Péter Tudományegyetem tanárának „Emlékeimből” című, 1944-ben elkészült munkája. Ez idő szerint is újabb kiadványok nyomdai előkészítése folyik; megjelenésre vár Degré Alajos egyetemes jogtörténete vagy Vasváry Ferenc naplója a huszadik század elejéről. E kötetünkkel tehát az Olvasó tulajdonképpen egy sorozat legújabb darabját tartja a kezében. 2008-ban a kar pécsi működése megkezdésének 85. évfordulója alkalmából a „Pécsi jogászprofesszorok …
Tovább a műhöz
Egy szerző dolga sem könnyű az alkotmányos identitás európai vonatkozásainak feldolgozása kapcsán, bármennyire is ez tűnik az utóbbi évtized egyik „legforróbb” alkotmányjogi témájának. Értekezések és elemző tanulmányok egész sora gazdagította az utóbbi öt-tíz évben a magyar jogtudomány könyvespolcait is, az ezzel foglalkozó tudósok közül most egyet sem emelnék viszont ki, ezt megteszi helyettem a könyv szerzője a továbbiakban, állításaik elemzésén keresztül. Ezzel együtt nekem sincs egyszerű feladatom, amikor a szerző, a téma, és ezáltal a könyv kihívásait és érdemeit kellene sorba szednem egy előszó erejéig. Árnyalja ezt a feladatot természetesen az is, hogy a könyv alapját képező doktori értekezés témavezetésének és a területtel kapcsolatos korábbi kutatásaimnak köszönhetően sajátomnak is érzem a vizsgálat tárgyát, magam is sokat publikáltam, kutattam azt és alkottam arról - olykor a szerzőével ellentétes - saját véleményt. Most azonban nem ezeket szeretném megosztani az olvasóval, hanem a könyv alapján bennem kialakult impressziókat, a bennem felvetődő kérdéseket a téma kapcsán. Már maga a cím is felkelti az érdeklődést és nehéz helyzetbe pozicionálja az írót és olvasót egyaránt. Az alkotmányos identitás funkciójáról és alkalmazhatóságáról (egyáltalán létjogosultságáról) jelentősen megoszlanak a vélemények világszerte. Hát még a …
Tovább a műhöz
Ius est ars
- 2015
Ünnepi kötetünk Visegrády Antal professzor úr előtt tiszteleg 65. születésnapja alkalmából. Szerkesztők olyan művel kívántak ennek a nemes feladatnak eleget tenni, amely azon külföldi és hazai szerzők tanulmányaiból áll, akik jól ismerik az
Ünnepelt emberi illetve tudományos habitusát, és örömmel vállalták e jeles alkalom megörökítését. Jubiláns a nemzetközi és hazai tudományos élet elismert alakja, elméleti munkássága rendkívül széleskörű, nemcsak a jog- és állambölcselet körét érinti, hanem kiterjed a jogösszehasonlítás, valamint a jogi kultúrák, a világ nagy jogrendszereinek, a bírói jogalkotás, a modern és posztmodem jogbölcseleti irányzatok, a jog hatékonysága, a kelet-közép-európai rendszerváltások, a lakosság
jogtudata, a bírói etika, az európai jogi gondolkodás és jogfejlődés irányai, valamint az európai integráció és a globalizáció tárgyköreire is. A jog- és államtudomány egyetemességének eszméjét tükrözik művei. Visegrády Antal 1975-től kezdve dolgozik a Pécsi Tudományegyetem (korábban Janus Pannonius Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán, ahol
végigjárta a ranglétrát, majd az 1995. évtől egyetemi tanárnak nevezték ki. Az Állam- és jogbölcselet tantárgy, valamint a Muzulmán jogból, A magyar jog- és állambölcselet történetéről, Az EU jog- és állambölcseleti problémáiról, illetve A
világ nagy jogrendszerei …
Tovább a műhöz
A jogi oktatásban hiánypótlónak szánt kötet elméleti része igyekszik felölelni, feldolgozni és értékelni a jogalkotás területen született magyar és külföldi jogirodalmi álláspontokat, és az e területhez kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokat. Ennek megfelelően a tíz fejezetre tagolt tankönyv első négy fejezete a jogalkotástan és a jogalkotás meghatározására, a normatani ismeretek és a jogszabályok sajátosságainak bemutatására tesz kísérletet. A belső és a külső jogalkotási eljárás felvázolása az elmélet és a gyakorlat közti „átmenetként” értékelhető. A jellemzően gyakorlatorientáltnak szánt utolsó négy fejezet a jogszabály szerkesztésének praktikus oldalát tárgyalja, amihez szerintünk a hatékonyság-vizsgálat és a dereguláció is hozzátartozik. A gyakorlati kérdésekkel foglalkozó fejezetekben arra törekedtünk, hogy bemutassuk a jogszabályok megfelelő felépítését, illetve rámutassunk az általánosan elkövetett hibákra és hiányosságokra. Hasonló fontosságot tulajdonítottunk annak is, hogy mintákat adjunk a jogszabályok helyes nyelvi megfogalmazásra. Mindemellett kiemelkedő jelentőségűnek véltük a jogszabályszerkesztővel kapcsolatos elvárások és követelmények rögzítését, mivel a jogalkotástani kritériumoknak megfelelő jogszabály megszövegezése kizárólag professzionális jogszabályszerkesztők által, és a megfelelő eljárás …
Tovább a műhöz
A tudomány a természet, a társadalom és a megismerés (emberi gondolkodás) objektív összefüggéseiről, fejlődéstörvényeiről felhalmozott ismeretek és következtetések rendszerezett összessége, a valóságot adekvátan tükröző ismeretek rendszere. A tudományos ismeretekre jellemző az, hogy egyfelől bizonyítottak, másfelől, hogy általános érvényűek. A tudományos ismeretek rendszerének fontos elemei a tudományos fogalmak, a tudományos törvények és a tudományos hipotézisek. A tudományok ismerettárgyuk szerint különülnek el egymástól aszerint, hogy a tudományos tevékenység a valóság mely részére irányul, ill. a tudományos ismeretek az objektív valóság mely részét tükrözik. A természeti jelenségeket átható törvényszerűségekre, a természet objektív összefüggéseire vonatkozó ismeretek alkotják a természettudományok fő csoportját (pl. biológia, kémia, orvostudomány stb.). A társadalmi együttélés objektív törvényszerűségeivel viszont a társadalomtudományok fő csoportja foglalkozik (pl. közgazdaságtudományok, állam- és jogtudományok, pedagógia, esztétika stb.). Ebben a csoportosításban beszélhetünk még a filozófiáról és a formális tudományágakról (pl. matematika, logika stb.) A tudományok más szempontból való osztályozása az alkalmazott és az elméleti (ún. tiszta) tudományokat különbözteti meg. Az állam- és jogtudományok az állam és jog objektív …
Tovább a műhöz
A jogszociológia, mint tudomány önállósága feltételezi önálló kutatási tárgy és módszer meglétét. A tudományos életben ugyanis általában akkor önálló egy tudomány, ha saját, rá jellemző tárgya és módszere van. A joggal foglalkozó tudományok áttekintése során rögtön szembeötlő, hogy elkülönülnek az egyes jogágakkal foglalkozó ágazati jogtudományok, valamint a jogbölcselet. Az egyes jogágakkal foglalkozó tudományágak alapvetően dogmatikai szempontból közelítenek a joganyaghoz, azaz fogalmak segítségével kívánják a tételes jogot rendezni, illetve magyarázni. A dogmatikai jellegű tárgyak mellett része a jogi stúdiumoknak a jogbölcselet, ami nem más, mint a jogról szóló általános tan, amely részben a jog fejlődésében szerepet játszó elméleti tanokkal foglalkozik, de taglal olyan kérdéseket is, mint például az igazságosság szerepe a jogban, illetve a jog viszonya meghatározott társadalmi jelenségekhez, mint a politika, vagy éppen a gazdaság. Úgy tűnhet, hogy ez a tudományos rendszer a jogról átfogó képet ad, amely után joggal vethető fel, hogy miben képes a jogszociológia ezek után hozzájárulni a jogról alkotott tudáshoz. Az egyik kézenfekvő válasz az lehet a fenti kérdésre, hogy a jogszociológia nem más, mint a jog területére alkalmazott empirikus szociológia. Olyan diszciplína, amely az empirikus kutatás módszereivel, statisztikai adatok elemzésével, …
Tovább a műhöz
A magyar kriminológia kutatási eredményekben gazdag, tankönyvekben azonban nem bővelkedő tudományterület. A kriminológia egyetemi oktatását megnehezíti, a diszciplína hazai továbbfejlődését pedig akadályozza az új ismereteket tartalmazó hazai tankönyv hiánya. Ezért kezdeményeztük 2004-ben egy átfogó kriminológiai tankönyv elkészítését. Nagy örömünkre, a felkért szakemberek vállalták a közreműködést és ennek köszönhetően 18 szerző munkájával elkészült a 25 fejezetet tartalmazó Kriminológia -Szakkriminológia c. tankönyv. A mű három szerkezeti egységből áll. Az első rész tudományelméleti, tudomány-történeti és a bűnözés megismerésével, értelmezésével kapcsolatos fejezeteket tartalmaz. A második részben a kriminológiai szempontból leglényegesebb bűncselekmény- és bűnelkövetői csoportokra vonatkozó ismereteket tárgyaljuk. A harmadik részben a bűnözésre való reagálás kriminológiailag releváns kérdéseit bemutató fejezetek szerepelnek. A tankönyv azoknak a szakoknak a hallgatói számára készült, amelyeken kriminológiát, illetve a bűnözés kérdéskörével, a bűnelkövetőkkel való bánásmóddal és a bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismereteket oktatnak. A kötet, szándékaink szerint szakkönyv is. Ennek megfelelően munkánkat az egyetemi és főiskolai hallgatókon túl ajánljuk szociálpedagógusoknak, deviánsokkal foglalkozó szociális munkásoknak, …
Tovább a műhöz