Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 6

Találatok


A közigazgatást a szakirodalom hosszú időn keresztül a végrehajtó hatalommal azonosította, illetve a végrehajtó hatalom keretében helyezte el. Ez azzal magyarázható, hogy a kialakuló polgári államokban kezdetben a közigazgatást kizárólag jogi képződménynek tekintették, A közigazgatás jogon kívüli elemeinek nem tulajdonítottak jelentőséget. E felfogás szerint a közigazgatási jog pedig nem más, mint a szervezeteket, feladatokat, hatáskört és működést meghatározó jogszabályok összessége. A társadalmi fejlődés azonban egyre világosabbá tette, hogy a közigazgatásnak vannak jogon kívül eső elemei is. Ez a felismerés abban is megmutatkozott, hogy a közigazgatással a jogtudomány mellett egyre több társadalomtudomány is kezdett foglalkozni (politikatudomány, szociológia, szervezéstudomány stb.). A közigazgatással kapcsolatos kutatásokat egyre inkább a komplexitás, valamint a tudományágak egymásra hatása kezdte jellemezni. A több irányból kiinduló megközelítések közül az egyik legismertebb felfogás a közigazgatást - olyan állami tevékenységnek tekinti, - amelyet az e célra felépített szervezetben, - szakemberek látnak el. Ma már általános elfogadott vizsgálódási szempont, hogy a közigazgatás meghatározásához az igazgatás definiálásán keresztül juthatunk el. Ezért mi is az igazgatásból indulunk ki. | Nem igényel bővebb bizonyítást az a közismert tény, hogy a …
Tovább a műhöz
Az alkotmány közkeletű fogalma napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Az ilyen értelmű alkotmány a polgári fejlődés eredménye. A fogalmat azonban visszavetítették a megelőző idők államilag szervezett társadalmaira is (az ókori görög poliszokra, Rómára stb.). Nem lehetett azonban a múltra vonatkoztatni azokat a követelményeket, amelyeket a modem társadalom az alkotmányosság elveiként fogalmazott meg, mert ezek az elvek a tulajdon szabadságára épülő polgári társadalmi berendezkedés talaján születtek. A polgári társadalom elutasította az állam mindenhatóságát, az államhatalom minden irányú beavatkozását a társadalom életébe. A civil társadalom csak a társadalmi rend fenntartása érdekében szükséges állami funkciókat igényli, arra törekszik, hogy ezeket a funkciókat jogilag szabályozza, míg a társadalom létezési formáinak széles körében a közhatalom beavatkozását elutasítja. A legfontosabb és egyben legvitatottabb ilyen szféra a gazdaság, amelyben az állam a magántulajdont és a szabad vállalkozást védő szabályokkal biztosítja a gazdaság rendjét, egyben azonban az adókból finanszírozott közkiadásokkal és saját vállalkozásaival, tulajdonával maga is részese a gazdaságnak.Az állam …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
Az elmúlt években az Európa Tanács számos tagállamában következett be gazdasági stagnálás vagy hanyatlás. Erre reagálva számos kormány általában véve csökkenteni igyekezett a köz-szektor nagyságát, különösen a helyi önkormányzati szektort. E jelentés ama vizsgálat eredményeit tartalmazza, amely arra irányult, hogy az érintett kormányok hogyan kísérelték meg a kívánt kiadáscsökkentést a különböző önkormányzati szinteken megvalósítani, és a helyi önkormányzatok hogyan reagáltak a központi megszorításokra. A központi kormányzati kezdeményezések valamilyen rendszerbe foglalása érdekében a jelentés következő fejezete azt elemzi átfogóan, hogy a központi kormányzatok miért kívánják az alsóbb szintű önkormányzatok kiadásait befolyásolni, és hogy milyen mértékű eszközök állnak a központ rendelkezésére a helyi önkormányzatok számára - esetlegesen - készített kiadási tervek megvalósítása terén. Az ilyen gyakorlat eredményei világosan jelzik, hogy a központi-helyi pénzügyi kapcsolatok két fontos dimenziója igényel alapos vizsgálatot. Először is, világos, hogy a központi befolyásolási képességet a helyi kiadások szintje és mintája határozza meg; másképpen fogalmazva az, hogy mennyit és mire költenek. Továbbá a központi kormányzat által gyakorolható ellenőrzés fokát nagymértékben befolyásolja a helyi önkormányzatok különböző bevételi …
Tovább a műhöz
A települési környezetet egyrészt a természetes környezeti elemek: a talaj, a levegő, a víz és az élővilág, másrészt az egyéni és a közösségi lét feltételeit jelentő, az ember által kialakított anyagi struktúra rendszer alkotja. A népesség, a termelés és a szolgáltatások koncentrálódása következtében a környezeti hatások döntő része a településeken jelentkezik, ott, ahol alapvetően, széleskörűen és súlyozottan befolyásolja és alakítja az emberi életminőséget, egészséget. A települési környezet mint mesterséges, épített környezet a környezetvédelem védendő rendszerei közé sorolandó, amely a többi környezeti elemtől és rendszertől különböző és a védelem szempontjából önálló kezelést igénylő környezetvédelmi szakterület. Ezt az is indokolja, hogy a települési környezetben a szennyezőforrások olyan együttese jelentkezik, amely önmagára visszahatva terheli az emberi környezetet. A települési önkormányzatok önmagától érthetődően fontos és sokrétű tevékenységet folytatnak a települési környezet védelmében. Az új önkormányzati rendszerrel együtt ennek a jogi szabályozása is kialakult. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatköreit jelenleg alapvetően a következő törvények állapítják meg: az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatoknál (Ötv.), az 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről, az …
Tovább a műhöz
Amikor 2007 őszén a PTE Állam- és Jogtudományi Kara Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszékének közössége kezdeményezte, hogy Ivancsics Imre kollégánk 70. születésnapjára „tisztelgő kötetet” adjunk ki, örömmel, a felelősség miatt kis félelemmel és nagy elszántsággal fogtunk e megtisztelő feladathoz. Nem kevés kihívásnak kellett ugyanis eleget tenni, hiszen valaha volt tanárunkról van szó, kinek később nem csupán oktatótársai, de számos kutatásban közösen dolgozó kollégái lehettünk. Ez a kollegiális, sőt talán mondhatjuk baráti viszony évtizedeket ívelt át, sokunknak adva szakmai, emberi segítséget, támaszt. A kar és a tanszéki munkaközösség akként döntött, hogy a kiadvány kifejezetten szakmai legyen; a vállalt témakör elméleti megalapozottságát adó (de gyakorlati megközelítéseket is nyújtó) olyan tanulmányokat kértünk, melyek kapcsolódhatnak Ivancsics Imre eddigi életpályája során született több száz tanulmány, könyv, könyvrészlet mögött, vagy azokban megjelenő problémakörökhöz; ahhoz, hogy milyen feltételek, garanciák szükségesek a köz szolgálatára hivatott államhatalmi, közigazgatási szervek törvényes működéséhez; hogy azok tevékenysége megfeleljen a jogállamiság szigorú követelményeinek, soha nem feledve azt (amit Ivancsics Imre számtalan előadásában, írásában hangsúlyozott), hogy nem mi (állampolgárok) vagyunk értük, hanem …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 6