Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A közigazgatást a szakirodalom hosszú időn keresztül a végrehajtó hatalommal azonosította, illetve a végrehajtó hatalom keretében helyezte el. Ez azzal magyarázható, hogy a kialakuló polgári államokban kezdetben a közigazgatást kizárólag jogi képződménynek tekintették, A közigazgatás jogon kívüli
elemeinek nem tulajdonítottak jelentőséget. E felfogás szerint a közigazgatási jog pedig nem más, mint a szervezeteket, feladatokat, hatáskört és működést meghatározó jogszabályok összessége. A társadalmi fejlődés azonban egyre világosabbá tette, hogy a közigazgatásnak vannak jogon kívül eső elemei is. Ez a
felismerés abban is megmutatkozott, hogy a közigazgatással a jogtudomány mellett egyre több társadalomtudomány is kezdett foglalkozni (politikatudomány, szociológia, szervezéstudomány stb.). A közigazgatással kapcsolatos kutatásokat egyre inkább a komplexitás, valamint a tudományágak egymásra hatása kezdte jellemezni. A több irányból kiinduló megközelítések közül az egyik legismertebb felfogás a közigazgatást - olyan állami tevékenységnek tekinti, - amelyet az e célra felépített szervezetben, - szakemberek látnak el. Ma már általános elfogadott vizsgálódási szempont, hogy a közigazgatás meghatározásához az igazgatás definiálásán keresztül juthatunk el. Ezért mi is az igazgatásból indulunk ki. | Nem igényel bővebb bizonyítást az a közismert tény, hogy a …
Tovább a műhöz
Alkotmánytan
- 1994
Az alkotmány közkeletű fogalma napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Az ilyen értelmű alkotmány a polgári fejlődés eredménye. A fogalmat azonban visszavetítették a megelőző idők államilag szervezett társadalmaira is (az ókori görög poliszokra, Rómára stb.). Nem lehetett azonban a múltra vonatkoztatni azokat a követelményeket, amelyeket a modem társadalom az alkotmányosság elveiként fogalmazott meg, mert ezek az elvek a tulajdon szabadságára épülő polgári társadalmi berendezkedés talaján születtek. A polgári társadalom elutasította az állam mindenhatóságát, az államhatalom minden irányú beavatkozását a társadalom életébe. A civil társadalom csak a társadalmi rend fenntartása érdekében szükséges állami funkciókat igényli, arra törekszik, hogy ezeket a funkciókat jogilag szabályozza, míg a társadalom létezési formáinak széles körében a közhatalom beavatkozását elutasítja. A legfontosabb és egyben legvitatottabb ilyen szféra a gazdaság, amelyben az állam a magántulajdont és a szabad vállalkozást védő szabályokkal biztosítja a gazdaság rendjét, egyben azonban az adókból finanszírozott közkiadásokkal és saját vállalkozásaival, tulajdonával maga is részese a gazdaságnak.Az állam …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
Az elmúlt években az Európa Tanács számos tagállamában következett be gazdasági stagnálás vagy hanyatlás.
Erre reagálva számos kormány általában véve csökkenteni igyekezett a köz-szektor nagyságát, különösen a helyi önkormányzati szektort. E jelentés ama vizsgálat eredményeit tartalmazza, amely arra irányult, hogy az érintett kormányok hogyan kísérelték meg a kívánt kiadáscsökkentést a különböző önkormányzati szinteken megvalósítani, és a helyi önkormányzatok hogyan reagáltak a központi megszorításokra. A központi kormányzati kezdeményezések valamilyen
rendszerbe foglalása érdekében a jelentés következő fejezete azt elemzi átfogóan, hogy a központi kormányzatok
miért kívánják az alsóbb szintű önkormányzatok kiadásait befolyásolni, és hogy milyen mértékű eszközök állnak a
központ rendelkezésére a helyi önkormányzatok számára - esetlegesen - készített kiadási tervek megvalósítása terén. Az ilyen gyakorlat eredményei világosan jelzik, hogy a központi-helyi pénzügyi kapcsolatok két fontos dimenziója igényel alapos vizsgálatot. Először is, világos, hogy a központi befolyásolási képességet a helyi kiadások szintje és mintája határozza meg; másképpen fogalmazva az, hogy mennyit és mire költenek. Továbbá a központi kormányzat által gyakorolható ellenőrzés fokát nagymértékben befolyásolja a helyi önkormányzatok különböző bevételi …
Tovább a műhöz
A települési környezetet egyrészt a természetes környezeti elemek: a talaj, a levegő, a víz és az élővilág, másrészt az egyéni és a közösségi lét feltételeit jelentő, az ember által kialakított anyagi struktúra rendszer alkotja. A népesség, a termelés és a szolgáltatások koncentrálódása következtében a környezeti hatások döntő része a településeken jelentkezik, ott, ahol alapvetően, széleskörűen és súlyozottan befolyásolja és alakítja az emberi életminőséget, egészséget. A települési környezet mint mesterséges, épített környezet a környezetvédelem védendő rendszerei közé sorolandó, amely a többi környezeti elemtől és rendszertől különböző és a védelem szempontjából önálló kezelést igénylő környezetvédelmi szakterület. Ezt az is indokolja, hogy a települési környezetben a szennyezőforrások olyan együttese jelentkezik, amely önmagára visszahatva terheli az emberi környezetet. A települési önkormányzatok önmagától érthetődően fontos és sokrétű tevékenységet folytatnak a települési környezet védelmében. Az új önkormányzati rendszerrel együtt ennek a jogi szabályozása is kialakult. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatköreit jelenleg alapvetően a következő törvények állapítják meg: az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatoknál (Ötv.),
az 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről, az …
Tovább a műhöz