Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Widmung als Oberassistent. 1965 wurde er zum Dozenten, 1978 zum Universitätsprofessor (Ordinarius) ernannt. Als Erzieher von Juristengenerationen ist seine strahlende Persönlichkeit vorzüglich durch langjährige Erfahrung, pädagogische Weisheit, einen meisterhaften Rechtssinn und eine besonders faszinierende, humorvolle Vortragungsart gekennzeichnet. Sein geistiger Horizont erstreckt sich weit über das römische Recht hinaus auf andere Wissensgebiete. Diese bewunderungswürdige Weite seiner gesellschaftswissenschaftlichen Sichtweise wurde u. a. durch die statistischen, wirtschaftswissenschaftlichen und bürgerrechtlichen Seminare, die er als Assistent an der Fakultät hielt, mit begründet. Ausserdem sind seine hervorragenden Kenntnisse in der Geschichte und Kriegswissenschaft unter seinen Freunden und Verehrern wohl bekannt. Daher ist es keineswegs erstaunlich, dass er als Ersatzmann nötigenfalls jeweils
ausgezeichnete Vorträge an der Fakultät hielt, so z. B. über ungarische Rechtsgeschichte - nach der Entfernung von Alajos Degré - oder über bürgerliches Recht. Dank der Wirkung von Ferenc Benedek genoss der römischrechtliche Lehrstuhl der juristischen Fakultät von Pécs zahlreiche Jahre hindurch auch auf internationaler Ebene guten Ruf und Anerkanntschaft. Ferenc Benedek nahm am öffentlichen Leben der Universität jeweils freudig Anteil. Als Lehrstuhlleiter war er fortwährend Mitglied des Fakultätsrats, einige Jahre bekleidete er das Amt des …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara az 1912-ben Pozsonyban megalapított, majd az I. Világháborút követően Pécsre költözött Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem kebelében kezdte meg tevékenységét az 1923. év őszén. Az éppen mögöttünk hagyott 85 esztendő az európai, de a hazai felsőoktatás történetéhez képest is rövid, ám nehézségekben, de sikerekben is gazdag időszak. A Kar 1923-ban tizenegy egyetemi nyilvános rendes tanár kinevezésével kezdte meg az oktatást, meglehetősen szerény elhelyezési körülmények között. Az első tanévre felvett hallgatók létszáma nem érte el a kétszázat. Napjainkra - elsősorban az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett fejlődés hatására - a mintegy ötezer hallgató oktatásáról közel száz kollégánk gondoskodik. A Kar két önálló, a közelmúltban felújított épülettel rendelkezik, korszerű informatikai rendszer és könyvtár áll az oktatók és hallgatók rendelkezésére. Noha nem a rendszerint megünnepelt kerek évfordulóról van szó, úgy véltük, hogy a 85. születésnap megfelelő alkalmat teremt a visszatekintésre. Ennek talán kevéssé szokványos formáját választottuk, amelynek eredményét az Olvasó most kezében tartja.
Amint azt Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter 1923. október 14. napján a pécsi egyetem ünnepélyes megnyitásakor megtartott beszédében hangsúlyozta, a sikeres egyetemi oktatásnak …
Tovább a műhöz
Benedek Ferenc 1926. január 30-án született a kis Zala vármegyei községben, Ozmánbükön, kisbirtokos családban. Édesapja Benedek Ferenc, édesanyja Bogár Julianna gyermekeiknek diplomát adtak a kezébe, a Professzor húga belgyógyász szakorvos lett, öccse teológiai doktorátust szerzett a bécsi egyetemen. A gimnázium alsó tagozatát a zalaegerszegi Deák Ferenc Gimnáziumban, a felsőt pedig a szombathelyi premontrei rend Szent Norbert Gimnáziumában végezte el, ahol 1944-ben érettségizett. A tantestületekre ma is nagy megbecsüléssel gondol vissza, volt tanára,
akinek barátságát holtig élvezte. Érettségi után egy évet töltött a szombathelyi Hittudományi Főiskolán, ahol a lehallgatott filozófiai és bibliatudományi stúdiumok a későbbiek során is jól felhasználhatónak bizonyultak számára. Az 1944-45-ös tanévet tarkították a történelem tragikus eseményei, az erődítési munkákra való kivezénylés, a Birodalomba való kiürítés veszélye. A Pécsi Egyetem jogi karára 1946-ban iratkozott be. Ebben az időben a fakultás nem volt nagy létszámú, légköre szinte familiáris volt. Az oktatói karból a fiatal jurátusra különösen nagy benyomást tett Óriás Nándor, a „prétor", a jogtörténész Holub József, a polihisztor Kislégi Nagy Dénes, a jogfilozófus Losonczy István, a büntetőjogász Irk Albert, a civilista Kauser Lipót és Rudolf Lóránt, a közjog területéről pedig Csekey István és …
Tovább a műhöz