Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Munkám célja exaktan kifejezni a Mecsek-vidék domborzatának hatását a népsűrűség eloszlására. A domborzat elvonatkoztatva a fokozott mértékű inszolációtól, az emberi élet elé akadályt gördít, ellenben az inszolációs
áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé.
A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az
E-W csapású Drávameder, mely Vaska …
Tovább a műhöz
Köszöntő
Lectori Salutem!
A 2018-as évben, a Pécsi Egyházmegye fennállásának 1009. évfordulóján fontos egyháztörténeti jubileum is zajlott: báró Négyesi Szepesy Ignác püspök beiktatásának 190. és halálának 180. évfordulóját ünnepeltük. A Pécsi Püspökség ismételten örömmel támogatta a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont konferencia-szervezési felhívását, amelynek keretében a szakmai együttgondolkodás jegyében immáron ötödik alkalommal került megrendezésre 2018. október 4-én a Magtár Látogatóközpont Bonipert termében egy közös szimpózium. A tiszteletadás fontosságát a Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban konferencia alcíme is hangsúlyozta „A hazának hű őre és oszlopa"- Szepesy Ignác pécsi püspök emlékezete.
A tudományt egész életében pártoló pécsi püspök nyomán magam is hálával tekintek azokkal a szakemberekkel való együttműködésre, akik kutatásaik eredményeként szakszerű alapokra építve segítik örökségünk továbbadását, mely a jövőre nézve fejlesztőén hat és reménnyel szolgál. Az emlékezés összefogja a közösséget, erősíti az identitást és a hitet. A ma élők fontos feladata az értékek megőrzése, melynek révén teljesítheti a társadalom azon feladatát, hogy példát mutasson a különböző generációk számára.
Jelen tanulmánykötet a tudományos ülésszakon elhangzott előadások írott …
Tovább a műhöz
Szerző korábban nyolc évig dolgozott örökség menedzserként a pécsi világörökségi helyszíneket kezelő szervezetnél, majd szakértőként részt vett Pécs/Sopianae ókeresztény temető kezelési tervének elkészítésében. E munka során ismerte meg a hazai és részben nemzetközi kezelési terv készítési gyakorlatot és kapcsolódó módszertant, mely kifejezetten világörökségi helyszínekre az UNESCO ajánlásai szerint kimunkált felépítéssel és eszközrendszerrel bír. A dolgozat újszerűségét ennek az eszközrendszernek az átfordítása jelenti, helyszínről történeti épület kezelési tervére, melynek alkalmazhatóságát Pécs történeti főterének arculatát is meghatározó négy műemléki épületéből álló együttesén keresztül mutatja be. Szerző jelenleg a PTE Műszaki és Informatikai Karának oktatójaként úgy érzi, hogy a dolgozatban tárgyalt tématerület hiánypótló a műemlékfelújítás, fenntartás, műemléki menedzsment területen. A világörökségi területek kezelése - a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamennyi attribútum megőrzése érdekében - kiterjed a világörökségi területek fejlesztésének megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására. Műemlékek és történeti épületek megőrzésében, a róluk való gondoskodásban és gondolkodásban az elmúlt évtizedekben jelentős változás volt …
Tovább a műhöz
A XVIII-ik század fontos időszak a magyar művelődés történetében. Két évszázados háborúskodás után, mely gazdaságilag és szellemileg egyaránt tönkretette az országot, a magyarságra nézve ekkor békés és termékeny időszak következett be, amely lehetővé tette számára, hogy a művelődés munkájában részt vegyen, a tudományok, művészetek és az irodalom iránt érdeklődjék, s hogy megvesse bizonyos kultúrintézményeknek alapját, melyekkel a nyugat-európai szerencsésebb és nyugodtabb viszonyok közt élő nemzetek már régóta rendelkeztek. Ha ennek a századnak művelődéstörténetét tanulmányozzuk, amelyet még a közelmúltban is történetíróink jó része úgy tekintett mint nemzetietlen, hanyatló korszakot, meglep bennünket az a buzgóság, amellyel e századnak magyar főurai és főpapjai elsajátítani és meghonosítani igyekeztek azt a műveltséget, melyet külföldi tartózkodásaik és utazásaik alatt alkalmuk volt megismerni. Nem a háborúskodás, nem a harcokban való kiválás többé az eszményképük: egymással versenyezve építtetnek falusi kastélyokat, városi palotákat, kolostorokat, templomokat s egyéb középületeket, alapítanak iskolákat, könyvtárakat és tudományos gyűjteményeket. Igaz, hogy ez a Nyugat-európából importált művelődés egyrészt kozmopolita, másrészt pedig egyoldalú és felületes volt, amennyiben nem hatolt be a nemzet alsóbb rétegeibe, mindamellett …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem 2002/2003-as tanéve az integrációt követően talán a legfontosabb volt egyesített egyetemünk néhány esztendős történetében.
Ebben az évben készült el a Rákóczi úti egyetemi tömb teljes rekonstrukciója, amelynek köszönhetően két karunk is az új évezred követelményeinek megfelelő épületbe költözhetett vissza. Érdemes külön megjegyezni, hogy az Oktatási Minisztérium támogatása mellett az egyetem, valamint a jogi és a közgazdasági kar is jelentős anyagi áldozatokat vállalt a felújítás során. Az intézményfejlesztés azonban nem kötötte le az egyetem minden energiáját, hiszen sikerült előrelépnünk a tudomány és kutatás színterén is. Egyre több konferencia szerveződik a Pécsi Tudományegyetemen, talán annak is köszönhetően, hogy doktoriskoláink is egyre erősebbek, egyre elismertebbek. Fejlesztettük nemzetközi kapcsolatainkat, ahol az oktatói és hallgatói cserék éppúgy fontos szerződési pontok, mint ahogyan a közös pályázatok is. Az Európai Únióba tartva olyan nemzetközi kapcsolatrendszert kell kiépítenünk, amelynek segítségével egyetemünk múltjához és jövőjéhez méltó európai jelent tudunk megvalósítani, hiszen már a következő évtől nem hazai, hanem nemzetközi viszonyok közt mérettetik meg a magyar felsőoktatás.
A tanév nem elhanyagolható eseménye volt a rektorválasztás, ahol a leköszönő rektor helyébe újat választott a …
Tovább a műhöz
A nyomdászattörténet művelődéstörténeti tanulmány s az irodalomtörténet egyik segédtudománya, mert a nyomdászat hatása és eredményei a művelődés és irodalom terén nyilvánulnak meg. Ezért alkalmazza részben a művelődés-történet és irodalomtörténet egyes módszereit is: a bibliográfiai és a levéltári kutatást. A bibliográfiai adatokkal körül-vonja az egyes nyomdák korhatárait, a levéltári adatokkal pedig a nyomdák működésének okait, befolyását és körülményeit világítja meg. A nyomda működése erkölcsi eredményeinek, hatásának mérlegelését azonban a művelődés- és irodalomtörténetre bízza. De csupán bibliográfiai és levéltári kutatások alapján mégsem lehet nyomdászattörténetet írni. A nyomdászat története ugyanis ipartörténet is, a nyomdásznak kenyérkereset, anyagokkal (papír, betűkészlet) és gépekkel dolgozik s fejlődése az anyagok s gépek technikai fejlődésétől függ. Továbbá: a nyomdász csak közvetve áll a művelődés és irodalom szolgálatában, de nem ez a közvetlen célja, hanem a saját megélhetése. A legtöbb régi nyomda nem kizárólag irodalmi művek és tankönyvek nyomtatásából élt, hanem jövedelme az akcidenciák (kisebb alkalmi munkák), hirdetmények, hivatalos formulárék, plakátok, szentképek stb. megrendelésre való nyomtatása volt. A nyomdászat tehát elsősorban mindig üzlet, s ezért története tárgyalásában nem szabad szem …
Tovább a műhöz
Bercsényi futár
- 1933
A Bercsényi Futár a Turul Szövetség pécsi kerületének röpirata. Az 1933. szeptemberi számban a szerkesztői közlemény szerint már 3 évfolyam jelent meg, feltételezhető tehát, hogy ez a negyedik, és a röpirat 1930-tól jelent meg. A röpirat szerkesztője Ambrus József, munkatársai között szerepel: Gróf Szapáry Lajos, Ángyán János, Baranyai Aurél, Szatmáry Lajos és Dr. Kérészi Zoltán. A kiadvány 32 oldal terjedelemben jelent meg, a kiadásért felelős Sebők Ferenc, felelős nyomdavezető Mayer A. Géza. A röpiratot a KULTÚRA könyvnyomdai műintézet gyorssajtóján, Pécsett nyomtatták, a Rákóczi út 34. szám alatt működött Varga-garázsban. A kiadványban korabeli pécsi cégek, üzletek és vállalkozások hirdetései is megtalálhatóak. A PTE Egyetemi Könyvtár folyóiratraktárában található egy példányban, raktári száma: R1524. Egyéb példányai a Baranya megyei könyvtárakban nem ismeretesek, a röpirat később Nemzetvédő, majd Akarat címen jelent meg.
Tovább a műhöz
Catalogus venerabilis cleri almae dioecesis Quinque-Ecclesiensis ad annum Christi M.DCCC.XIV. cum duplici indice parochiarum et personarum
- Mathiae Trattner
- 1812
RAEPOSITUS MAJOR. Rssmus Dominus Josephus Koller Cath. Ecclesiae Quinque Ecclesiensis Praepositus Major * et Canonicus , Proto Notarius Aplicus, SS. Theologiae Doctor.
LECTOR, Reverendissimus Dnus Carolus Joan-KES Beniczky de Eadem, et in Mitsinye Cath. Ecclesiae Quinque Ecclesiensis Lector, et Canonicus, Prae* positus S. Joannis Bapt. de Castro Quinque Ecclesiensf, Proto - Notarius Aplicus, SS. Theologiae Doctor, nec non Incl. Comitatus Zoliensis Tabulae Judriae Assessor. CANTOR. Illustrissimus, ac Reverendissimus Dnus Daniel MiTTERPACHER EI. Episcopus Scutariensis , Abbas B. M. V. de Czikador, Cath. Ecclesiae V. Ecclesiensis Cantor, et Canonicus, f. Ordinis S. Stephani R. Parvae Crucis Eques, SS. Theologiae Doctor, nec non S. 'C. et R. A. Mattis Consiliarius. • CUSTOS. Reverendissimus Dnus Ignatius PaffaiT Cath. Ecclesiae Quinque Ecclesiensis Custos, et Canonicus, Proto'Notarius Aplicus, SS. .Theologiae Doctor, Rssimus Dnus MatthiAS ZsivicS Cath. Ecclesiae V* Ecclesiensis Canonicus AA. LL. et Phil. ac SS. Theologiae Doctor, nec non Incl. Comitatus Baranyensis Ta-bulae Judriae Assessor. Ussimus Dnus ValentinUS Vizer, Cath, Ecclesiae V. Ecclesiensis Canonicus , ac Incl. Comitatus Baranyensis Tabulae Judriae Assessor. Rssimus Dnus AntOnius Juranits Cath. Ecclesiae V. Ecclesiensis Canonicus Poenitentiarius, ejusdem Cath. Ecclesiae Parochus, Illustrissimi, ac Reverendissimi Domini Episcopi V. Ecclesiensis in Spiritualibus Vicarius, et Causarum Auditor Generalis, nec non lncl …
Tovább a műhöz
Emlékkötet
- 2000
Pécsi Tudományegyetem nevében tisztelettel köszöntöm kettős jubileumát ünneplő 1. Számú Gyakorló Általános Iskola oktatóit, dolgozóit és diákjait. Ez az újabb iskolatörténeti kötet jól illeszkedik a hasonló célú, korábbi kiadványainkhoz. Krónikás hűséggel rögzíti az évszázada fennálló és 50 éve gyakorlóiskolaként működő intézmény kezdeti erőfeszítéseit és a jelenkor biztató eredményeit. Az időrendben felsorolt iskolatörténeti események, történések, elért eredmények önmagukban is beszédesek és tiszteletet parancsolóak. Ezekből kitűnik, miért számított megalakulásától kezdve a város első számú „mintaintézményének" a Gyakorlóiskola. A közölt dokumentumok, az intézmény munkatársainak, volt diákjainak szóbeli-írásbeli visszaemlékezései egyaránt megerősítik azt a véleményt, hogy a Gyakorlóban - mindig az adott korszak lehetőségei szerint - tudatosan, jól átgondolt koncepció szerint folyt az oktató-nevelő munka. Természetesen sok gyötrődéssel, itt-ott visszalépésekkel járt a szinte évről évre megújuló pedagógiai tervezés és gyakorlat. Országos léptékben is szakadatlan újítási törekvések segítették az oktató-nevelő tevékenység minőségének javulását. A Gyakorlóban részben az igazgatók érdeklődése, felfogása, részben a tantestület összetétele szabta meg azt, hogy a központi előírások ismeretében milyen újszerű feladatokkal, …
Tovább a műhöz
A kereszténység isteni igazsága bizonyításának legmeggyőzőbb alapját képezik a történelmi tények. Ez az anyaszentegyház tanítása. Kiket a szenvedélyek törekvései más ösvényre vezettek, azok minden lehetetlen rendszert bejárnak s az ó-kor vallási és bölcseleti eszméinek továbbfejlődéséből vont alanyi következtetésekkel rámutatnak a kereszténység eredetére oly értelemben, mintha az a természetes fejlődésnek magasabb foka volna. Ha vannak is érintkező pontok a kereszténység és az ó-szövetség kinyilatkoztatott vallása, valamint a pogányok természetes vallása között, e találkozások a kereszténységet tisztaságra és tökéletességre nézve azoktól lényegesen elkülönítik, úgy hogy a természetes fejlődés elmélete alapjában megdől. A kereszténység oly tény, melynek sarkalatos hit és erkölcsi igazságai mint tökéletes igazságok egyszerre kerültek az emberiség birtokába. A fejlődéstannak e részben kárhozatos módszerét visszautasítva, követjük az egyház csalhatatlan tekintélye által kijelölt helyes történelmi utat, mely biztosan elvezet a kereszténység természetfeletti eredetéhez. E történelmi tényekből merített bizonyítás az ember természetének teljesen megfelel. A kereszténység tanításának szerzője Isten, ki hozzánk szólott, velünk közölte igazságait, hogy az üdvösség új rendjében elérjük örök célunkat. E kérdés világos megismerésétől függ …
Tovább a műhöz
Pécsi Egyetemi Könyvtár 1974-ben üli alapításának 200 éves évfordulóját. Minden évforduló jelentős az intézmények életében, ez a jubileum különösen kiemelkedik a hasonló évfordulók sorából; 1974-ben ugyanis hazánk vidéki viszonylatban első nyilvános könyvtára tartja fennállásának 200.
évfordulóját.
Az évforduló természetesen kötelez is: számot kell vetni a múlttal, a múlt haladó hagyományaira építve lehet és kell működnie mai intézményeinknek, de egy könyvtár sem élhet csak a múltból és csak a múltnak. A jelen társadalmi követelményei az ,,információáradat"-ban szorosan érdekelt könyvtárak számára is komoly és sok esetben újszerű funkciókat és feladatokat inspirálnak. Ezeknek megfelelni csak az a könyvtár képes, amely ápolja ugyan a múlt hagyományait, következetesen óvja és védi nemzeti értéket jelentő gyűjteményét, ismerve annak jelentőségét a magyar és az egyetemes emberi
művelődés szempontjából, de ugyanakkor számol a mai követelményekkel és a múlt-jelen-jövő dialektikus egységében végzi mindennapos munkáját.
A Pécsi Egyetemi Könyvtár is elsőrendű feladatának tartja a jelen és jövő könyvtári szolgálatát. Napi munkája, tervei és egész működése, kialakult funkciórendszere e cél szolgálatában áll, mindezek mellett azonban időnként foglalkozik a múlt jelenségeivel, saját történetével:, hogy ezáltal egy-egy adalékot …
Tovább a műhöz
Nagyanyám még így hívta: Indóház utca, anyám vidám gyermekkori élményeiről mesélt, amikor a hóvalborított meredek utcákon át a városházáig siklottak szánkóikon. Az idős pécsiek bizonyára még emlékeznek arra a pékinasra, akinek triciklijéről a Mecsekről jövet leesett a lánc és a megvadult járművét nem tudta megállítani csak a bőrgyárnál. A villamos után érdemes volt szaladni, az megállt s felvette a sietőt, miközben vidáman csilingelt a járókelők között. A jó pécsiek egyszerűen nem voltak hajlandók a pár arasznyi széles járdán közlekedni. Radocsay vendéglő, Nick söröző, Corso kávéház, Vigadó, Olasz és Jancsi cukrászda, lóversenypálya, repülőtér, Uránia, Apolló mozi, Timár és Czinderi utca. Kinek az egyik, kinek a másik név ismerős ... Pécs igazi kisváros volt, nem túl tiszta, nem is csendes, nem túl gazdag, nem is egészen magyar, de kicsit déliesen vidám, pletykás, vasárnap harangzúgásos, csevegő, süteményillatú. Két szélén sörgyár, fölötte meg csodás szőlők, gyümölcsösök, melynek déli határa már a Petrezselyem utcánál elkezdődött s széles ívben ölelte körül a várost. Pécs azonban mégsem volt mindig ilyen idillikus. Folyt itt vér is, dörgött az ágyú és ropogott a puska is elégszer.
A pusztulásból azonban szorgalmas és építő kezek mindig újraformálták nekünk annyira kedvessé ezt a várost, mely szemünk előtt serdült nagyvárossá …
Tovább a műhöz