Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


I. P. Pavlov: »Válogatott művei« magyar fordításának teljesen új kiadása kerül a magyar olvasók kezébe. A könyv gondos válogatással tartalmazza Pavlov munkáiból mindazokat a fejezeteket, előadásokat, melyekből munkásságának óriási jelentősége teljes egészében bontakozik ki előttünk. I. P. Pavlov nemcsak korának és a Szovjet Népnek, de minden idők és nemzetek egyik legnagyobb kutató orvosa volt. Élete és munkája azon kevesek közé tartozik, melyek az emberi szellem fejlődését döntően befolyásolták. Több mint félévszázados szakadatlan munkássága során nemcsak a szorosan vett élettan területén alkotott maradandót, hanem az egész orvostudomány új irányának, a nervizmus szemléletének vetette meg az alapjait és ebben az irányban oly széles és távoli perspektívát nyitott meg, mely hosszú évtizedekre generációk irányítója és termékenyítő eszméje a további kutatásokhoz. I. P. Pavlov közel hat évtizedes munkásságában foglalkozott az élettan minden fontosabb ágával. A kérdések, amelyek foglalkoztatták, mind magukon viselik alkotó zsenijének mélyreható nyomait. Fő érdeklődési köre azonban kezdettől fogva mindvégig az idegélettan volt. Első munkáiban a szív és az erek beidegzésével, az ú. n. trofikus idegek hatásával foglalkozott, majd az emésztő nedveket termelő mirigyek élettanát vizsgálta. Brilliáns sebészi technikával új eljárásokat, az állandó sipolyok …
Tovább a műhöz
Bjazan városában, az 1849. évben születtem papi családban. Középiskoláimat a helyi lelkészi szemináriumban végeztem. Hálával gondolok reá vissza. Néhány kiváló tanárunk működött itt ; egyikük, Feofilakt Antonovics Orlov lelkész, valóban magasrendű, ideális jellemű ember volt. Azoknak az időknek a szemináriumaiban (nem tudom, azután is) lehetséges volt az — ami annyira hiányzott a rossz emlékezetű Tolsztov gimnáziumban — hogy a diák egyéni szellemi hajlamait követhette. Lehetséges volt, hogy valaki gyenge legyen az egyik tárgyból és kiemelkedő egy másikból — és ez az egész idő alatt nemcsak, hogy semmi kellemetlenséggel nem fenyegetett, hanem épen ellenkezőleg, azt az alapbenyomást idézte fel bennünk, hogy talán tehetségesek vagyunk, A hatvanas évek irodalmának, elsősorban Piszarevnek hatása -alatt szellemi érdeklődésünk a természettudomány felé fordult, és közülünk sokan — így én is — elhatároztuk, hogy az egyetemen a természettudományokat fogjuk tanulmányozni. Az 1870. évben a pétervári egyetem hallgatója lettem, a fizikai-matematikai fakultás természettudományi osztályán. Ebben az időben fénykorát élte ez a kar. Egész sor tudományos tekintélyű és kiemelkedő előadóképességű tanárunk volt. Főszakként az állatfiziológiát választottam, kiegészítő szakként a kémiát. Valamennyi fiziológushallgatóra óriási benyomást gyakorolt Ilja Faggyejevics Cion …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2