Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Építészeti témájú könyvet tart a kezében az olvasó. A kötet a „Fa a népi építészetben régen és ma” címmel Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdészeti
Múzeumában 2010 őszén és 2011 tavaszán megtartott előadások Írott változatát tartalmazza. A meghívott előadók a fából való építkezés néhány fontos „szeletét” mutatták be a történelem folyamatába helyezve. „A fa, mint szerszám, használati eszköz, vagy védelmet nyújtó otthon, végigkíséri az embert történelme során” - olvashattuk a szabadegyetem meghívójának alcímében. A téma azonban ennél nagyobb területet ölelt fel. „Az építészet története valójában az emberi kultúra, a civilizáció „anyagba formált története” - írja Szentkirályi Zoltán „Az építészet világtörténete” című, 1980-ban megjelent és régóta klasszikussá vált könyvében - „és annak, aki olvasni tudja, a múlt mélyebb megértésén át teljesebbre tárja saját jelenét”. A kiadvány ilyesfajta szemlélettel dolgozza fel választott témáját. Az ember jó tizenkét évezreddel ezelőtt kényszerült először arra, hogy saját keze munkájával és leleményességével apróbb-nagyobb tereket és benne használati tárgyakat hozzon létre. Az építészet legfontosabb feladata kezdettől fogva a végtelen térből emberi használatra alkalmas terek lehatárolása és azok berendezése, használhatóvá tétele volt. Az első gödörházak …
Tovább a műhöz
A magyarországi barokk építészet nagyszámú emléket hagyott ránk, s ezek tudományos megközelítése többféle. Az összefoglaló tanulmányok elsősorban azokat a vonásokat tárják fel, melyek segítségével elhelyezhetjük emlékeinket az európai stílusfejlődés folyamatában, illetve a magyar fejlődés történetét elemzik. Egy-egy objektummal kiváló monografikus feldolgozások foglalkoznak, jelentős mesterek életművét számos tanulmány igyekszik feltárni, s ezeknek az adatoknak a száma egyre bővül. A topográfiák, városmonográfiák a földrajzi egységekre jellemző vonásokat emelik ki, míg az elemző tanulmányok egy-egy jellegzetes építőfeladat — pl. a kastélyok — vagy sajátos térbeli, szerkezeti megoldások - pl. a különböző templomalaprajzok — problémáit taglalják. A kutatások más része arra irányul, hogy az építőtevékenységet az alkotás folyamatában mutassa be. A megrendelők szerepének vizsgálata, az építőcsoportok - céhek, uradalmi építési irodák, kamarai építészet - munkaszervezeti problémái, a korabeli építészetelméletek kutatása stb. túlmegy az egyedi alkotások vizsgálatán, és általánosabb támpontot ad olyan módszerek kialakításához, melyekkel nagyszámú korabeli épület értelmezhető. Jelen kutatások ez utóbbi utat kívánták folytatni. Ezért témául magát az
építkezés folyamatát választottuk, és ezt a 18. századi Magyarország egyik jellegzetes és …
Tovább a műhöz
Építészettörténeti irodalmunk számszerűen szerény, de tiszteletre méltó előzményekből, voltaképpen századunkban bontakozott ki, érte el mai gazdagságát, magas színvonalát, kiteljesedése iránti képességét, nyitottságát. Jóleső érzéssel tekinthetünk építészetünk történetét, történelmi-társadalmi-művészi hátterét tárgyaló kézikönyvek, monográfiák, díszes kiadványok, a tudományt, az ismeretterjesztést és az ízlésnevelést szolgáló kisebb-nagyobb terjedelmű művek, tanulmányok, közlemények sokaságára, a már megtett útra. Ez a változatos összetételű irodalom, a tárgykör sajátosságának köszönhetően, sokféle témaválasztást, szerzői megközelítést tükröz, de őrzi ezek elvi-műfaji összetartozásának közös vonását is. A művek nagy többsége ugyanis az építészettörténeti irodalom általánosan elfogadott tárgyalási szempontjai (korszak, földrajzi hely, építtető, alkotó, stílus, művészi kölcsönhatások, rendeltetés stb.) szerint elemzi a
megépült, eredeti vagy megváltozott formájában, vagy csupán romjaiban fennmaradt épületek, épületegyüttesek, életművek — történeti építészetünk, műemlékeink — ismérveit, valamint a megvalósulás, a módosulás említésre érdemes előzményeit, külső körülményeit. Arról azonban, hogy elődeink milyen, a korszakra jellemző építési anyagokat, épületszerkezeteket, díszítőelemeket, állványzatokat, …
Tovább a műhöz