Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 3

Találatok


A 20. század utolsó harmadában az európai regionális fejlődésre a globalizáció nyomta rá bélyegét. A gazdaság szervezeti rendszerében a posztfordista struktúrák kerültek túlsúlyba, a termelési tényezők mobilitásának alakításában új szereplők, intézmények és finanszírozási formák jelentek meg. A globalizáció generálta folyamatok többsége erőteljes hatást gyakorolt a nemzetgazdasági és az interregionális terek átrendeződésére. A területi fejlődés jövője szempontjából különösképpen hét hatótényező szerepére érdemes figyelemmel lenni (AminThrift, 1994, 1995). Az első globalizációs trend a pénzpiacok növekvő koncentrációja révén rajzolódik ki. A termelést is maga alá gyűrő pénzügyi hatalom egyre erőteljesebben vonja befolyási körébe a világgazdaság szabályozását, az üzleti döntéseket. A második világméretű változás, a tudásigényes rendszerek térhódításában érzékelhető. A tudás termelése, elosztása és cseréje a gazdaság kulcselemévé válik, az e feltételek megléte alapján szelektálódnak a globális és a transznacionális piaci szereplők. A tudásfaktorhoz is szorosan kapcsolódó harmadik globalizációs tényező a technológia transznacionalizálódása, a technológiák gyors cserélődése, az innovációs reakcióidő csökkenése. A telekommunikáció, az űrtechnikai és a gyógyszeripar, a pénzügyi szolgáltatások és a mikroelektronikai …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 3