Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Az értekezésem tárgyát alkotó somogyi Nagyberek területét a M. Kir. Állami Térképészet 1 :25.000-es és az 1 : 75.000-es, valamint a M. Kir. Állami Térképező Intézet új színes „A Balaton környéke 3. lapjának" 1 :75,000-es térképe alapján bejártam. A települések háztípusairól a rajzokat bejárásom alkalmával készítettem, valamint az alaprajzok vázlatát is a helyszínen vettem fel. A területnél első pillanatra szembetűnő volt az óriási méretű átkultúrálás, melynek eredményeit a fent említett új színes 1 :75.000-es térkép csak igen hiányosan, vagy hibásan vette fel. A hibák és hiányok abból erednek, hogy a M. Kir. Állami Térképészet a régebbi 1 : 25,000-es és 1 : 75.000-es lapjainak ma már nem létező adatait is átvette az új színes lapra. Tehát az újonnan létesített csatornázás gazdasági és egészségügyi szempontból is nagyértékű és az idegenforgalomra nagy kihatású eredményeit nem tünteti fel. Ezek alapján munkám egyik főcéljának bizonyult ezen hiányoknak pótlása és az átkultúrálás tényeinek és eredményeinek térképre való fektetése. Segítségemre volt ebben Büky Ferenc miniszteri osztálytanácsos, a Nagyberek csatornázásának vezetője, aki szíves volt rendelkezésemre bocsátani a munkálat eredményeit és a berek legújabb arculatát visszatükröző térképét, amelynek alapján készültek a Pécsi Kultúrmérnökség e területet ábrázoló lapjai is, …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz
Who we are is shaped in part by where we are. Human interactions with each other and the environment are rooted in geographical understandings, as well as the opportunities and constraints of geographical circumstance. Geographical approaches and techniques offer critical insights into everything from local land-use decisions to international conflict. Tourism is widely recognised as the world’s largest industry. The figures on the size and significance of tourism are staggering. For example, according to the World Tourism Organisation (WTO 1996), in 1995 world tourist arrivals reached 567 million with estimated international tourism receipts of US$60 billion. By 2000 world tourism arrivals were estimated to have reached 698.3 million with receipts from international tourism climbed to US$476 billion (WTO 2001). Although international arrivals for 2003 were estimated to have fallen by 1.2 per cent in 2003 to 694 million, some 8.5 million less than in 2002 and the biggest drop ever in international tourism arrivals, a substantial rebound was expected in 2004 (WTO 2004a, 2004b). However, tourism, tourists and their impacts are clearly not evenly distributed. Substantial differentiation occurs at a variety of international, regional and local scales. For example, with respect to 2003 (WTO 2004a): There was zero international tourism growth in Europe. International arrivals in Western Europe showed a fall of 3.7 million (-3 per cent) although growth continued in Eastern …
Tovább a műhöz