Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 10
Összes találat megjelenítve : 10
Találatok
A közgazdasági tudás kútja mélységes, a közgazdaságtudomány által vizsgált területek tárháza pedig nagyon széles és színes. Elméleti irányai és gyakorlati alkalmazásai már önmagukban is olyan jelentős spektrumokat fognak át, amelyeknek csak vaskos könyvek szolgálhatnak megfelelő keretéül.
Aki a közgazdaságtan komplex jelenségbirodalmába próbálja bevezetni az érdeklődő olvasót, annak a hatalmas fa és az apró fejsze ellentmondásának
érzésével kell belevágnia ebbe az izgalmas vállalkozásba. A közgazdaságtudományba bevezetni kívánó - és általában meglehetősen szűk
terjedelmi korlátok közé szorított - könyvek ezért sokszor igen eltérő irányokból és logikával közelítik meg a közgazdasági tudás óriás fájának tartalmát és
alapvető jellemzőit. A vizsgált témakörök tárgyalásmódjai és az egyes témák súlyai tehát elsősorban attól függnek, hogy a szerzők nézőpontjai mit tesznek
láthatóvá, vagyis hogy a tudományos megismerés „reflektorfényét' hová és mire irányítják. Annak eldöntésében, hogy e könyv milyen irányokba fókuszálva kívánja megalapozni a közgazdaságtudományi képzésben részt vevő hallgatók ismereteit, a képzési követelményrendszer, az oktatási tapasztalatok és az individuális kutatói szemléletmód egyaránt útmutatóul szolgáltak. Ugyanakkor, mint bármely tudományba bevezetést célzó írás, ez a könyv is az adott tudomány …
Tovább a műhöz
E bevezető fejezetben arra próbálunk meg válaszokat keresni, hogy melyek azok a megismerési területek, amelyeket a közgazdaságtudomány vizsgálatai tárgyává tesz a saját megismerési törekvéseiben. Mint majd látni fogjuk, ennek a kérdésnek megválaszolását tudományunk egyik legnehezebb és egyben legproblematikusabb feladatának tekinthetjük. Arról van szó ugyanis, hogy a közgazdaságtudomány célja és módszertana, de tulajdonképpen maga a közgazdaságtan fogalma és mibenléte is időben folyamatosan formálódott, hiszen az egyes történeti korok teoretikusai állandó viták közepette tettek hozzá új - vagy éppen vettek el régi - dimenziókat tudományunk megismerési törekvéseihez. Ez a tény arra indít minket, hogy - bár csak igen vázlatos jelleggel -történeti keretbe helyezve próbáljuk meg tudományunk megismerési sajátosságait elhelyezni, és ezen keresztül a közgazdaságtan fogalmát, céljait és módszertanát bemutatni. Ahhoz, hogy érthető képet tudjunk megrajzolni a közgazdasági megismerés sajátosságairól, szélesebb és komplexebb mederben kell az elemzésünket elkezdeni. Egyfelől célszerű távolabbról indítani vizsgálódásainkat, hogy a tudományok helyét helyesen láthassunk az ember egyéb világmegismerési próbálkozásaiban. Másrészt azért van szükség egy összetettebb közelítésre, mert a közgazdaságtudomány helyét és szerepét csak úgy érthetjük meg, ha tudományunkat el …
Tovább a műhöz
David Hume már életében számos alkalommal, több változatban és többféle címmel megjelent (vö. a „Szövegváltozatok” bevezetésével), kortársai körében a legnépszerűbbek közé számító írásai, az Esszék első kritikai kiadását az 1777-es kiadás alapján T. H. Green és T. H. Grose készítette el 1874-ben. Ezt követi és korrigálja a jelen fordítás alapjául szolgáló Essays Moral, Political and Literary (szerk.: Eugene F. Miller. Javított kiadás, Indianapolis, Liberty Classics, 1987), melynek szerkesztési elveire részben támaszkodtunk, máshol azonban eltértünk azoktól. Hume tipográfiai megoldásai közül követtük azt, hogy bizonyos hangsúlyos szavakat - többnyire, de nem kizárólag tulajdonneveket - csupa nagy ill. dőlt betűvel közöl, de elvetettük azt, hogy a „Visszavont és kiadatlan tanulmányok” közül az első háromban túlnyomórészt „németesen”, azaz nagy kezdőbetűvel írja a főneveket. Lábjegyzetként, néhány terminológiai megjegyzésen kívül, betűkkel jelölve kizárólag Hume saját hivatkozásai szerepelnek, [ ]-ben kiegészítve az idegen nyelvű idézetek magyar megfelelőjével, szükség esetén a forrás pontosabb megjelölésével, ill. ahol van mértékadó hazai kiadás, ott annak adataival. Minden, akár az Esszék főszövegére, akár Hume jegyzeteire vonatkozó további magyarázat a kötet végén elhelyezett, számozott jegyzetekben található. Élete során Hume …
Tovább a műhöz
Mintegy hat évtizeddel ezelőtt, 1898-ban látott napvilágot a Corpus Nummorum Hungáriae első kötete, mely az Árpád-kori magyar pénzek tudományos feldolgozását nyújtotta. Ezt követte 1907-ben a második kötet, a többi középkori magyar pénz ismertetésével. Mindkét kötet szerzője Réthy László volt és mindkét kötet a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában
jelent meg. A Corpus első kötetében Réthy László részletes programot nyújtott a magyar vonatkozású teljes éremanyag közlési sorrendjére nézve, de ebből a programból sajnos a második kötet megjelenése után semmi sem valósult
meg. Pedig a Corpus további köteteinek kiadására való törekvés Réthy Lászlónak 1914-ben bekövetkezett elhunytával sem szűnt meg. Az előmunkálatok végeztetésének a gondját a Magyar Numizmatikai Társulat vállalta magára és a Társulat Harsányi Pált kérte fel a munka folytatására. Harsányi a Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával hozzá
is kezdett a Habsburg-kori éremanyag feldolgozásához és munkájának eredményeit a Numizmatikai Közlönyben az 1914—1920. években „Adatok a Corpus Nummorum Hungáriáé III. kötetéhez” címen megjelent közleményei tanúsítják.
Harsányi Pálnak 1929-ben történt elhalálozása következtében egy ideig szüneteltek a Corpus folytatását célzó munkálatok. A Magyar Numizmatikai Társulat azonban az 1930-as évek vége felé megint foglalkozni kezdett a …
Tovább a műhöz
Pécsi Dénár (2001-)
- 2001-
A baranya megyei éremgyűjtők első szervezete 1962. január 14-én "Irinyi János Klub, Zsolnai Szakkör Pécs" néven alakult. 1966-tól a Fegyveres Erők Gyűjtő Klubja, majd 1968-tól Vasutas Gyűjtőklub néven működött. 1973-ban FEK Éremgyűjtő Szakkör lett a neve. 1975-ben lépett kapcsolatba a Magyar Éremgyűjtők Egyesületével (MÉE), amelynek azóta a Baranya Megyei Szervezete. A szervezet híradója, a Pécsi Dénár 2001 óta havonta kerül kiadásra. Szerkesztői: Hágen József, Raýman János és Süle Tamás
A Baranya megyei éremgyűjtők régi óhaja, hogy az éremgyűjtéssel kapcsolatos országos- és helyi eseményekről, lehetőleg időben és rendszeresen értesüljön. Eddig alkalmi körleveleket, értesítőket küldtünk tagjainknak, ha valamilyen pénz, vagy érem megjelent és befizetési határidő közlése vált szükségessé. Hasonlóképpen, ha valamilyen országos, vagy helyi rendezvényről kellett tagjainkat értesíteni. Ezért úgy véljük, hogy az esetek többségénél lehetséges az a megoldás, hogy évenként a szükséges 4-5 alkalomhoz igazított időpontban, a korábbi értesítőket a továbbiakban egységes formába öntve és egyéb tudnivalókkal is kiegészítve is átadhatjuk tagjainknak. Természetesen ezzel nem biztos, hogy minden egyéb értesítő levél megszűnik, de törekedni kell rá. Az egyesületi élet fontosabb hírein kívül, ha elegendő hely áll rendelkezésre, a baranyai numizmatikai …
Tovább a műhöz
A Baranya megyei éremgyűjtők régi óhaja, hogy az éremgyűjtéssel kapcsolatos országos- és helyi eseményekről, lehetőleg időben és rendszeresen értesüljön. Eddig alkalmi körleveleket, értesítőket küldtünk tagjainknak, ha valamilyen pénz, vagy érem megjelent és befizetési határidő közlése vált szükségessé. Hasonlóképpen, ha valamilyen országos, vagy helyi rendezvényről kellett tagjainkat értesíteni. Ezért úgy véljük, hogy az esetek többségénél lehetséges az a megoldás, hogy évenként a szükséges 4-5 alkalomhoz igazított időpontban, a korábbi értesítőket a továbbiakban egységes formába öntve és egyéb tudnivalókkal is kiegészítve is átadhatjuk tagjainknak. Természetesen ezzel nem biztos, hogy minden egyéb értesítő levél megszűnik, de törekedni kell rá. Az egyesületi élet fontosabb hírein kívül, ha elegendő hely áll rendelkezésre, a baranyai numizmatikai érdekességeknek is szeretnénk helyet biztosítani. Ezért kérjük tagjainkat, hogy néhány oldalnyi terjedelmű írásaikkal, valamilyen érdeklődésre számot tartó témáról, kiadványról, pénzről, éremről, jelvényről stb. tájékoztassák lapunkon keresztül is a baranyai gyűjtőket. --- Levélcímünk: MÉE Baranya Megyei Szervezete, Pécs, 7601 Pf. 325 --- Ezek előrebocsátásával küldjük tisztelt tagjainknak a 2001. évben kiadott első hírlevelünket. Bízunk benne, hogy lehetőség lesz a folytatásra.
Tovább a műhöz
Kiállítás a Pécsi Helyőrségi Klubban --- A Baranya megyei éremgyűjtők országos találkozóján 2001. június 17-én a rendezők egy különleges éremkiállítással kedveskedtek a találkozón megjelent gyűjtőknek és vendégeiknek. Az első teremben felállított két tárlóban került a közönség elé Szent Eligiusznak, a numizmatikusok patrónusának Pécsett fellelhető valamennyi érme, plakettje és jelvénye. Az első tárlóban a magyar eredetű numizmatikai anyag volt elhelyezve. A legrégebbi ismert magyar érmet Csúcs Ferenc készítette 1976-ban. Ezt követte Török János (1932-1996) pécsi keramikus- és éremművész 1987-ben mintázott munkája, a ma már sokak által ismert és keresett baranyai éremgyűjtők Eligiusz érme. Bemutatásra került az erede-ti nagyméretű gipsz tervezetről készített bronzöntvény is, amelyet Balogh Imre (1941-1997) fiatalon elhunyt gyűjtőtársunk, pécsi bronzöntő mester öntött ki két példányban, valamint a vert érmek változatai.
Ezt követték a Pécsi Szent Eligiusz Társaság érmei. A pécsi ötvös céh Szent Eligiuszt ábrázoló viaszpecsétje és a róla készült érem változatok. Majd Soltra Elemér pécsi fes-tő- és éremművész látványos öntött bronz érme és végül az amatör Raýman János vé-sett érme. Az érmek után Jeszek Éva egy sor kék-sárga alapú zománc jelvénye szerepelt még. Legvégül még néhány Eligiusz címletű alkalmi értékpapír zárta …
Tovább a műhöz
Rendkívüli éremkiállítás várja a pécsi éremkedvelőket és érdeklődőket a Baranya Megyei Közgyűlés dísztermében (Papnövelde u. 5.). A török háborúk különlegesen szép és értékes emlékérmeinek, ritkaságokban is gazdag gyűjteménye. A kiállítás még október 28-ig látható. Képünkön a JPM egyik féltve őrzött érmét mutatjuk be, amely az 1684-ben létrejött törökellenes hármas szövetségnek állít emléket. | A Magyar Numizmatikai Társulat és a Baranya Megyei Múzeumok rendezésében 2001. Szeptember 14-től 16-ig, három napos konferenciát tartottak Pécsett, a Baranya Megyei Közgyűlés dísztermében. Ugyanakkor "Csaták ezüstben" címmel páratlan történelmi éremkiállítás is nyílt, nem csak a tudományos ülés résztvevőinek, hanem a széles nagyközönség számára is, a török háborúk korabeli emlékérmeiből. Az ókori érmészettel foglalkozó előadások során Torbágyi Melinda felolvasta a Magyar Nemzeti Múzeum két távollévő munkatársának dolgozatát, majd a Dunaszekcsőn talált kelta pénzérmekről tartott érdekes összefoglalót. Baranyát Gábor Olivér (JPM) képviselte, egy mágocsi sírkamra pénzleletének kormeghatározó szerepéről. A középkori sorozatban Nagy Erzsébet (JPM) pécsi avar kori sírok éremleleteiről számolt be. A Nemzeti Múzeum munkatársa Tóth Csaba pedig egy kevésbé kitaposott ösvényre vezetett, a középkori magyar pénzérmék eddig elvégzett …
Tovább a műhöz
A Baranya megyei éremgyűjtők szeptember 23-án tartották országos találkozójukat, a Pécsi Helyőrségi Klub dísztermében. A rendezvényen a szokásosnál talán kevesebb árus, de változatlanul sok érdeklődő fordult meg. A találkozó ideje alatt két kiállítást is megtekinthettek a résztvevők. Az egyik Tóth Tibor pécsi rendőr alezredes páratlan pécsi képes levelezőlap gyűjteményéből bemutatott válogatás volt, amelyet elsősorban a pécsiek böngésztek nagy buzgalommal.
A másik bemutató a magyar iskolajelvények gazdag választékából adott ízelítőt. Egy teljes tárlót töltöttek meg a pécsi általános, közép és felső iskolák jelvényei, köztük számos szép, valóban míves kivitelű jelvénnyel. A másikban baranyai iskolák szerepeltek. Néhány jelvényhez a viselésére jogosító igazolást, néhányhoz a kibocsátó iskolát ábrázoló képeslapot is mellékelték. Bizonyítva, hogy egy gyűjtemény, egy témából mennyire széles körű is lehet. A másik két tárlóban az ország különböző iskoláinak jelvényeiből láttunk gazdag válogatást. Közöttük szépek és változatosak az egyházi iskolák jelvényei. De érdekes a katonai iskolák textil jelvényeiből összeszedett gyűjtemény is. Végül egy csoportba a modern iskolajelvények kerültek bemutatásra a Jelvénykészítő Kft. anyagából és jóvoltából. A kiállítás két pécsi gyűjtemény felhasználásával jött létre. A megyei …
Tovább a műhöz
The adoption of Bitcoin technology follows a hierarchical pattern of speculative bubbles that matches the shape of Gartner's hype curve, which distinguishes five phases. In the study, after presenting Gartner's hype cycle, I present the life cycle of Bitcoin using the hype cycle. Bitcoin can be identified with the first four phases of the hype cycle, but it has not yet entered the last phase. The reason for this can be traced back to the periodically forming bubbles, which can also be identified with the hype cycle. In the next part of the study, I present these bubbles and the factors that shape them, such as herding behavior. On 8th of January 2009, the programmer Nakamoto published Bitcoin - a software protocol that allows decentralized transmission and storage of value - on a mailing list. Nakamoto's invention is preceded by several failed attempts to create virtual currencies such as DigiCash, Hashcash or Bitgold. Bitcoin represents a technological innovation as it represents much more than existing cryptographic ideas. The design of Bitcoin's system specifically addressed deep technical and conceptual issues that previous proposals for digital currency systems either did not fully address or simply could not address. Specifically, Hashcash and Bitgold were undermined by two fundamental problems that Nakamoto's design solved: self-monetization of cryptocurrency and decentralization of network governance. While the Hashcash system, for example, lacked inflation control, …
Tovább a műhöz