Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 6

Találatok


Dolgozatom első részében a dunántúli némelségnek elterjedésével, — a második részében pedig településük formájával foglalkozom. Az első főrész főként településstatisztikai vizsgálatok eredményeit közli. Kiválasztva és különvéve áll itt a félig készen, félig nyersanyagban lévő (A magyar-honi németség településföldrajza és története c.) nagyobb munkámból a dunántúli fejezet. — Még a külföldi tanulmányutamon gyűjtöttem a törzsanyagot ehhez. E tárgykörből úgy a Berlini Tud. Egyetemi Magyar-, mint Földrajzi- és Történeti Intézetek szemináriumaiban tartottam előadásokat az 1922—23. években. Kisebb közlemények (pl. a szepesi németségről) már a Föld és ember c. folyóiratban is megjelentek. Magáról a dunántúli németségről azonban itt adom először vizsgálataim foglalatát. A magyarországi településformákról Prinz professzor müve alapján Halléban szintén tartottam Schlüter szemináriumában kolioquiumot, azonban a németségnek magyarhoni települési formáiról most végeztem, itthon tanulmányt. Főcélom: megállapítani a dunántúli német telepek for-matipusát. Lehetőleg megjelölni, hogy e települési forma kialakulása mennyiben függ a domborzattól? Ugy általában, mint lehetőleg részleteiben is, — kimutatni törekszem a Dunántúl németlakta tájain a domborzatnak a település formájára való hatását. E munkában csak a Dráva és Duna közén laláiható …
Tovább a műhöz
Miért akarjuk megismerni a települést? — Azért, mert érdekel bennünket a világ, és benne különösen is legközvetlenebb környezetünk. — Azért, mert csak megismerve tudjuk befolyásolni fejlődését. A település életünk foglalata. Benne születünk, benne növünk fel, településben lakunk, dolgozunk, benne vagyunk boldogok vagy elesettek. Településekben élünk. A települések mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé váltak. Alaptermészetünk a kíváncsiság. Szeretjük megismerni a bennünket körülvevő dolgokat, megérteni azok működését. Hogyne szeretnénk hát megismerni és megérteni azt a közeget, amelyben élünk; a települést. A gyerek hallgatja a rádiót, látja, hogy gombok vannak rajta, városnevek, vagy számok vannak felírva rá, és ha egy gombot forgat, a mutató mozogni kezd, más és más műsor szól egy lyukacsos szövet mögül. Ez a rádió, megtapasztalja a használatát, és ha megkérdezik tőle, hogy mi a rádió, el is tudja mondani. Az egy olyan doboz ... Aztán izgatni kezdi, hogy valójában mi szól benne. Szétszedi. Tekercsek, drótok, fura szerkezetek tömege. Felkészültség, ismeretek nélkül értelmetlen összevisszaság. Ez a rádió megismerésének egy második fázisa. Csakhogy ez a rádió, így belülről nézve egészen más rádió, mint amilyennek az kívülről látszik. Joggal merül fel a kérdés, ismerjük-e rádiót, ha csak külső képünk van róla, vagy ha csak a …
Tovább a műhöz
Szerény kis művemhez harmadik éve gyűjtöttem az adatokat. Balmazújváros a maga szegény, de nemes egyszerűségében mindig kedvelt tanulmányom tárgyát képezte. Több ízben számos felvételt, archaeologiai-, ethnográfiai- és térképrajzot készítettem itt. Sajnos a klisék drágasága miatt egyet sem állott módomban ily formában leközölnöm. Csupán függelékként adok közre néhány általam készített és sokszorosított rajzot, ill. táblázatot. A község német templomának gombjában lévő eredeti települési iratok megközelíthetők nem lévén, az erre vonatkozó adatokat csak nagy fáradsággal voltam képes beszerezni. Általában véve a községre vonatkozó iratok legnagyobb része elkallódott a török-tatár pusztítások, majd a világháború folyamán. Leghálásabb köszönetemet fejezem ki elsősorban Varga Antal iskolaigazgató úrnak, ki a világháború alatt a községben valóságos kulturális mentő munkát végzett. A községre vonatkozó iratokat, leleteket ő gyűjtögeti évek óta fáradtságot nem kímélve, gondosan elhelyezve az általa alapított községi múzeumban. A gyűjteményt teljes egészében rendelkezésemre bocsájtotta, melynek feldolgozása által értekezésem hasznos adatokkal gazdagodott. Meleg szívvel mondok köszönetet végezetül mindazoknak, kik valamelyes módon munkám megjelenését lehetővé tették. E helyen említem meg, hogy dolgozatom 5 ívnyi terjedelmét 2 ívre kellett …
Tovább a műhöz
1931 nyarán a bécsi Kriegsarchivban Nagykanizsára vonatkozó térképeket lemásoltam és a hadijelentéseket is átböngésztem. A Hofkammerarchiv és a Statsarchiv okmányköteteiben is kerestem Nagykanizsára vonatkozó adatokat. Azután Budapesten a Magyar Országos Levéltár és a Nemzeti Muzeum aktáit is átkutattam. Emellett otthon a városban található anyagot is mind átvizsgálgattam és a magyar okmánytárak és közéleti nagyságok levelezéseit is átböngésztem anyagszerzés céljából. Így sikerült tetemes anyagot összeszednem, amelyből azután lassanként kialakult Nagykanizsa településföldrajza. Nagy könnyebbségemre szolgált, hogy mesterem, Dr. Prinz Gyula egyetemi ny. r. tanár iskoláinak egy részét Kanizsán végezte. Sok utmutatást adott és számtalan súlyos problémán átsegített. E helyen mondok érte meleg köszönetet, Magyarország városait három csoportba oszthatjuk: 1. azok, melyek kezdettől fogva városias településből fejlődtek nagyra, 2. a kolonista városok, 3. azok, amelyek más funkcióju településből (főleg falusi) fejlődtek várossá, Nagykanizsa érdekes helyet foglal el ebben a csoportosi-iásban. A török uralom terjeszkedésével elsőrangú védelmi helyzete erős stratégiai ponttá emelte. Megépült a hatalmas mocsárvár, mellette a város. A város a hadjáratok alatt elpusztult. A török uralom után a vár mellett megjelenik egy nagyobb falu a vár védelme alatt a várlakosság …
Tovább a műhöz
A Mecsek északkeleti nyúlványainak rengeteg történelmi emléke, melyek ősi telepítésekre mutatnak, adták az impulzust arra, hogy ezen települések eredete után nézzek. Nagymányoknak, a bányászközségnek vizsgálata látszott a legalkalmasabbnak. Hozzá is fogtam. Kutatásaim során ezután láttam, hogy Kismányok tulajdonképpen Nagymányokból származott. Ennek kezdetben pusztája volt. Tekintve azt, hogy a két falu élete évszázadokon át elválaszthatatlan szerves egységben volt, kutatásaim tárgyává tettem ezt a falut is. Okleveles anyagom kevés volt. Úgyszólván teljesen az anyakönyvekre és egyházi feljegyzésekre voltam utalva, melyeket Blandl György főtisztelendő úr és Lang János tiszteletes úr készséggel bocsájtottak rendelkezésemre, miért is ezen a helyen mondok úgy nekik, mint vitéz Gáthy Ferenc főjegyző és Erdős Jenő bányafőfelügyelő uraknak köszönetet. A két falu településföldrajzának megírásánál tekintve azt, hogy az azonos geográfiai erők sok esetben azonos eredményeket produkáltak, azt a módszert követtem, hogy a különböző szempontok tárgyalásánál előbb Nagymányokot vettem, majd az idevonatkozó rész letárgyalása után Kismányok képezte kutatásom tárgyát. Az azonos jelenségeket Nagymányoknál tárgyalom. Ezeknek előrebocsájtása után legyen szabad köszönetet mondanom Prinz Gyula professzor úrnak, aki munkámban útmutatásaival segített. | A két falu a „Mecsek …
Tovább a műhöz
Az alábbi kötetben két egykori kutatási jelentést adunk közre. Az egyik az 1986-ban dokumentált Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúráinak feltárása és értékelése a továbbfejlesztés szempontjából, a másik pedig az 1988-ban készített Utcák és terek az alföldi kertes településekben címen vált ismertté. A kutatás eredményei sokak érdeklődését felkeltették, de az akkori körülmények miatt csupán xeroxmásolatban hozzáférhető anyag kiadása mindmáig váratott magára. Sajnos a korábbi, az 1986-ban megjelent, és azóta csak Tipológia néven emlegetett anyagnak az eredeti, A3-as kartonokra tördelt változata elveszett, ami azért nagy veszteség, mert az értékes fényképanyagot 20 évre visszamenően már nem lehet pótolni, és a gyenge xeroxmásolatok minőségét sem lehet elfogadható mértékben feljavítani. Ennek legalább részleges pótlása érdekében a bevezető után közlünk egy korábbi, 1992-ben írt, de nem publikált tanulmányt, amelyik Magyarország hagyományos települési kultúrái címen bemutatja és összefoglalja az egymást követő, de egyetlen egészet alkotó kutatási anyagok eredményeit. A tanulmány néhány megállapítása ma ugyan már vitatható, de egészében mégis jól tükrözi az akkori szemléletet, amire a kutatás épült, és ami ma is vállalható. Ennek részeként a Tipológia lapjaiból két ábrasorozatot mellékelünk. Az egyik A lakásalaprajz fejlődése, …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 6