Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Házunk felépítésénél lényegében a legelső helyszíni építési tevékenység a földmunka és az alapozás, amelyekkel kapcsolatos tudnivalókat e kiadványban összefoglalva adjuk át a Tisztelt Olvasónak. Az alapozás módjának és az alkalmazandó építőanyagok kiválasztása, az építési helyszín talaj- és talajvízviszonyaitól, valamint az épület szerkezetétől függ. A talaj- és talajvízviszonyokról a talajmechanikai szakvélemény ad megfelelő tájékoztatást. Ismereteink birtokában a tervező választja ki a legmegfelelőbb eljárást. Kivitelezése is bizonyos fokú szakmai ismeretet igényel, hiszen az így elkészült alapokra építjük fel egész házunkat. Kisebb létesítmények esetében az alapozás előtti közvetlen talajfeltárás és vizsgálat egy helyszíni kutatógödör ásásából áll, ahonnan lényegében a két legfontosabb tényezőt, a talajrétegződést és a talajvíz szintjét - ha van - megállapíthatja a tervező. Ugyanis e két tényező befolyásolja leginkább az alapozás elkészítéséhez szükséges földmunkák és az alapozás kivitelezési módját. Mindezek lényegesen befolyásolják az alapozási költségeket. A talajvíz szintjének változása meghatározza az alapozás építésének legkedvezőbb időpontját, a földszinti padlóburkolatok szintjét, az esetleges víznyomás, vagy felszívódó talajnedvesség elleni szigetelés építésének
szükségességét és módját. A talajvíz …
Tovább a műhöz
A túlnedvesedés elsősorban azokat a falakat károsítja, amelyek közvetlenül a talaj szintje fölött vagy alatt helyezkednek el. Építeni mindig úgy kellett (a múltban csakúgy, mint ma), hogy az építményt a rendelkezésre álló módszerekkel, ill. eszközökkel a lehető legjobban megvédjék a víz, ill. a nedvesség ellen. A szigeteléshez leginkább természetes anyagokat használtak (követ, égetett kerámiabetéteket, vagyis téglát, agyagot stb.). Azok az anyagok, amelyek az építés idején még korszerűnek számítottak, mint pl. a különböző gyantás, ill. kátránybevonatok, igen gyorsan elveszítik hatékonyságukat. Egy nedves szerkezet károsodásának okait alapvetően az határozza meg, hogy építésénél milyen típusú szigetelést használtak. Az ok lehet: - egykor megfelelő, de már nem elégséges eredeti szigetelés; - megfelelő és elégséges, de már elöregedett eredeti szigetelés; - megfelelő, de nem elégséges a szigetelés, mert nem felel meg az újabb rendeltetés szárazsági követelményeinek (az alagsor pl. kereskedelmi, vendéglátói, irodai célú felhasználása); - nem elégséges és nem megfelelő szigetelések mind a tervben, mind a kivitelezésben; - a szigetelés hiánya. Az épületek falazatát károsító nedvesség a következő módokon juthat be: - a nedvesség oldalról szívódik be; - a víz szabadon szivárog be; - a nedvesség az alap felől kapillárisán húzódik fel a szerkezetbe. A …
Tovább a műhöz
Az ókori görögöknél a „hajózni kell” mondás létkérdést jelentett, napjaink épületeinél viszont a „szigetelni kell” szlogen a
használhatóság egyik alapvető feltételét jelenti. Mégpedig szigetelni kell a különböző hő-, hang- és nedvességhatások ellen. E zsebkönyv az utóbbival, a különböző funkciójú új épületek, építmények nedvességhatások elleni szigetelésével foglalkozik, mégpedig oly módon, hogy mind a szaktervezők, mind a szakkivitelezők, sőt a „csináld magad” házilagos
kivitelezői, de talán az épület üzemeltetői is (az esetleges meghibásodások, szükséges karbantartások, felújítások során)
eredményesen használhatják, belőle adatokat, konkrét szerkezeti megoldásokat meríthetnek napi munkájuk megkönnyítésére, a vízszigetelési problémáik megoldására. Egy zsebkönyv természetesen nem tudományos munka, hanem olyan szerkezeti kialakítások gyűjteménye, amelyek ún. „bombabiztos” megoldásokat jelentenek. A szerzők mindegyike több éve eredményesen műveli e szakterületet, közölt példáik az általuk tervezett és/vagy kivitelezett, az eltelt évek során jól bevált szerkezeti megoldásokat mutatják be. A zsebkönyv fő témakörei: - a lapostetők vízszigetelései (járható, nem járható, egyenes, fordított, egyhéjú meleg, kéthéjú hideg és zöld tetők); - a talajban lévő, talajjal érintkező szerkezetek vízszigetelései (talajpára, …
Tovább a műhöz