Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
A neveléstörténész most megjelenő kötetében a Kiegyezés utáni magyar pedagógiatörténet legjelentősebb elméleti munkát végző kutatóit mutatja be 1945-ig bezárólag. Az összeállításban tizenhat tudós szerepel, többek között olyanok munkásságát bemutatva, mint Kármán Mór, Weszely Ödön, Neumann Ede, Prohászka Lajos, Karácsony Sándor, vagy Mihály Ottó. Írásai mégsem csupán áttekintő jellegű életrajzok: Bábosik Zoltán folyamatában rekonstruálja a tudományág hazai alakulását, vizsgálja az etika és pedagógia egymásra gyakorolt hatásait, felidézi, hogy a nevelés fogalma hogyan körvonalazódott, alakult az évtizedek során, s külön kiemelve foglalkozik a magyar neveléstörténeten belül a zsidó nevelés irányzatával. | E kötet célja, hogy nagyító alá vegye a Kiegyezés utáni - és sok esetben méltánytalanul elfelejtett - magyar neveléstudósok elméleti munkásságát 1945-ig. Ezen belül folyamatában kívánom rekonstruálni, hogy műveikben hogyan alakult a nevelésfilozófiai eszmerendszer? Pontosabban a filozófia és annak keretében az etika fejlődése hogyan hatott a nevelés elméletére és gyakorlatára, valamint a mindenkori nevelési-, ill. embereszményre a magyar nevelésfilozófiában? Hol helyezték el a pedagógiát a többi tudomány között és hogyan határozták meg a nevelés fogalmát és célját, valamint hogyan körvonalazták az erkölcsi nevelést? Ez az elméleti …
Tovább a műhöz